Szentendre
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szentendre | |||
 |
|||
| Régi városrész a Szentendrei-szigetről | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Szentendrei | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 2000 és 2001 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 938 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 547,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Szentendre
|
|||
| Szentendre weboldala | |||
Szentendre (szerbül: Сентандреја) város Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.
[szerkesztés] Fekvése
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.
Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány…
[szerkesztés] Története
Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár. Áprily Lajos így eleveníti meg ezeket az éveket: „Zuhog a fény a ház-sorok falára, / megtündököltet minden ablakot. / A római Castra Ulcisiára / valamikor itt így ragyoghatott. / Lábak dobbantak, had vonult kevélyen, / belerezzent minden útmenti ház, / íjak villantak, s ragyogott a fényben / ezer feketebőrű szír íjász…”
A 9. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely (lat.: vicus militaris) és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.
A 12. században már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában „hospes”, püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először.
A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján, mindenekelőtt a mai városközpont szerb kereskedőházai őrzik emléküket. A szerbekkel együtt jelentős dalmát bevándorlás is volt. A dalmát családok a Szamár-hegyen telepedtek le, ahol ma a Dalmát utca őrzi emléküket. Ebben az utcában még az 1980-as években is kizárólag a dalmát családok leszármazottai éltek.
Szentendre 1872-ben kapta vissza korábban elvesztett városi rangját.
A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.
[szerkesztés] A vegyes etnikumú Szentendre
A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Sajátos összetételét a mintaszerű független kisebbségi önkormányzati rendszere is jelzi, országosan ismert volt és jelenlegi képviselőkkel:
- Horvát Kisebbségi Önkormányzat (Benkovits György író)
- Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (Halper Dávid esztéta, Kecskésné Pastinszky Krisztina antikvárius)
- Német Kisebbségi Önkormányzat (dr. Bindorffer Györgyi kulturális antropológus, dr. Virághalmy Lea tudományos szakíró)
- Szerb Nemzeti Kisebbségi Önkormányzat (Vukovits Koszta művészettörténész, Brczán Miroszláv a Vujicsics együttes tagja)
.JPG&filetimestamp=20080608173231)
[szerkesztés] Múzeumok, kiállítások
Szentendrén az egyéni múzeumokban neves helybeli művészek egyéni gyűjteményes tárlatait tekinthetik meg a látogatók, a MűvészetMalom Képzőművészeti és Kulturális centrumban pedig időszaki kiállításokat.
[szerkesztés] A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.
Napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), A Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl tájegység (1993), a Bakony, Balaton-Felvidék tájegység (2000) a Dél-Dunántúl tájegység (2005), és a Tokaj-hegyalját és Gyöngyös környékét bemutató Felföldi mezőváros (2006). 2003 óta látogatható a Néprajzi Látványtár a Múzeum új igazgatási épületében, ahol egy beltéri időszaki kiállítóterem, a Skanzen Galéria is található.
A Szentendrei Skanzenben 2009-ben Európa leghosszabb múzeumi vasútvonala épült meg. A több mint két kilométeres sínpályán a kifejezetten erre a célra felújított, ipari műemléknek számító, Ganz–Jendrassik-féle motorvonat szállítja az utasokat. A 2,2 kilométer hosszú skanzenvasút utoljára az 1930-as években gyártott sínrendszeren tette meg első útját április 8-án. Korhű jegy- és információs rendszerrel működik, s a motorvonat személyzete is autentikus öltözetben fogadja a napi 100-120 utast. A vonalon öt megállót alakítottak ki, így az akadálymentessé tett műemlékvonattal kényelmesen megközelíthetők a skanzen tájházai. A végállomás – egyben a skanzen új bejárati épülete – a monarchia hangulatát idéző mezőhegyesi vasútállomást mintázza.[1][2][3]
[szerkesztés] Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum
- 2000 Szentendre, Bogdányi utca 12.
- Állandó kiállítás anyaga: Ámos Imre és Anna Margit festőművész házaspár képei
[szerkesztés] Barcsay Múzeum
- 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10.
- Állandó kiállítás. Barcsay Jenő festőművész munkáit mutatja be.
- Nyitva tartás: október 1-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 13.00-17.00
[szerkesztés] Czóbel Béla Múzeum
- 2000 Szentendre, Templom tér 1.
- Állandó kiállítás
- Nyitva tartás: október 1-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 9.00-17.00
[szerkesztés] Ferenczy Múzeum
- 2000 Szentendre, Fő tér 6.
- Állandó kiállítás
A múzeumban a Ferenczy család gyűjteményes kiállítása látható. Ferenczy Károly festőművész, felesége, Fialka Olga grafikus- és festőművész, valamint gyermekeik: a festőművész Ferenczy Valér, a szobrászművész Ferenczy Béni és a gobelinművész Ferenczy Noémi alkotásai szerepelnek az állandó kiállításon.
[szerkesztés] Kmetty Múzeum
- 2000 Szentendre, Fő tér 21.
- Állandó kiállítás
Kmetty János alkotásai alkotják az állandó kiállítás anyagát.
[szerkesztés] Kerényi Jenő Emlékmúzeum
- 2000 Szentendre, Ady Endre utca 5.
- Állandó kiállítás
[szerkesztés] Korenchy Gábor zenélő gyűjteménye
Mechanikus zenélő szerkezeteket (kintorna, stb.) bemutató állandó kiállítás.
- 2000, Szentendre, Fő tér 1.
[szerkesztés] Kovács Margit Múzeum
A városban élt és alkotott Kovács Margit kerámikusművész (1902–1977). Egykori műteremében az ő művei láthatók. A mélyen humanista alkotások egyben naiv bájukkal is megragadják a nézőt.
[szerkesztés] Szerb Egyházi Múzeum
A hazai ortodox egyházművészet legszebb tárgyi emlékeit, ikonokat, imádságos- és evangéliumos könyveket, ötvös- és textiltárgyakat, művészi fafaragványokat látunk itt, legtöbb 18. századi, de akad 16. századi emlék is.
[szerkesztés] Szentendrei Képtár
A Szentendrei Képtár (Fő tér 2-5.) a Ferenczy Múzeum kiállító helye, a múzeum gazdag gyűjteményéből folyamatosan időszakos kiállításokat rendeznek.
[szerkesztés] Vajda Lajos Emlékmúzeum
- 2000 Szentendre, Hunyadi János utca 1.
- Állandó kiállítás
Az állandó kiállítás anyaga Vajda Lajos életművét tartalmazza.
[szerkesztés] Városi Tömegközlekedési Múzeum
A budapesti tömegközlekedés múltját és járműveit bemutató kiállítás.
- 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út,
HÉV-állomás ( A Volán pályaudvar előtt balra )
- Állandó kiállítás
[szerkesztés] Templomok
- Belgrád székesegyház (szerbül: Саборна)
- Blagovestenszka szerb ortodox templom (szerbül: Благовештенска)
- Pozsarevacska szerb ortodox templom (szerbül: Пожаревачка)
- Preobrazsenszka szerb ortodox templom (szerbül: Преображенска)
- Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplom
- Péter-Pál római katolikus templom (szerbül: Ђипровачка)
- Szent András római katolikus templom (szerbül: Збешка)
- Református templom (szerbül: Оповачка)
- Evangélikus templom
- Baptista imaház
[szerkesztés] Iskolák
[szerkesztés] Ferences Gimnázium, Szentendre
Bővebben: Ferences Gimnázium, Szentendre[szerkesztés] Izbégi Általános Iskola
Több mint százéves iskolánk, az Izbégi Általános Iskola nevét Szentendre 'Izbég' városrészéről kapta. A Bükkös-patak partján, több épületben, nyugodt, harmonikus környezetben működünk. A közelmúltban bővült létesítményünk egy új épületszárnnyal, melyhez korszerű tantermek, szaktantermek, könyvtár és tágas ebédlő is tartozik. Gyermekeink testi nevelése egy hatalmas tornacsarnokban és egy sportpályán illetve a patak melletti zöld területeken folyik.
Nyolc évfolyamos, alapozó oktatásunkban és nevelésünkben a következő értékeket szeretnénk átörökíteni a felnövekvő nemzedékre: műveltség, hazaszeretet, humánum, egészség és környezetvédelem, a test harmonikus fejlesztése és a néphagyományok, népszokások őrzése.
1.Szakasz: SZENTENDRE - IZBÉGI ÁLLAMI NÉPISKOLA (1902-1945)
Az év közepén 700 koronáért Szentendre város hat évre bérbe vette Izbégen a Bükkös-patak mentén özv. Neoschil Alajosné 746. népsorszámú, illetve a 3068-72. helyrajzi számú ingatlanait. (ma Jobbágy út 1.sz.; 5. sz.) Így végre 1902. november 22-én megnyílhatott a Szentendre - Izbégi Állami Elemi Népiskola. A két házra azért volt szükség, mert országos rendelet írta elo, hogy minden település legalább egy hat osztályos elemi iskolát köteles működtetni. Emellett biztosítani kell egy lakást a tanító számára is. Krachler Ágoston pék (1902-1996), majd iskolagondnok, a falu krónikása is ide járt iskolába, ezért évtizedek elteltével is pontos adatokat tudott adni a kis iskoláról, a tanítói lakásról. Az alsó házban, később Krachler házban (1.sz) lakott a tanító, és itt működött az iskola egy része. A tanítói lakás a következőkből állt: "két szoba, konyha, éléskamra, pince, fáskamra, árnyékszék és 1.5 kh kert." Az egyik nagyobb szobában tanultak az alsó elemibe járók (I-II. osztályosok). A fentebb lévo, ma Jámbor házban (Jobbágy út 5.sz.) kaptak helyet a felső elemisták (III-VI. osztályosok). A két ház ma is áll. Az alsó, belül kissé átalakított házban 1952-tol 19994-ig Krachler Ágoston lakott. Ma új lakója van a háznak, de szerencsére őrzi a ház külsejét. A felso házat Neoschiléktol később megvette Holczer József. Felesége, Sebok Katalin, a híres énekesnő, Sebok Sára Húga - tanítónő volt és az izbégi iskolában kapott állást. Tőlük a házat 1921-ben az Amerikából hazatérő újpesti kovácsmester, Kovács Géza vette meg. A már itt született Katalin (1923) ma is a szép nagy házban él. A férje (Jámbor Kálmán) után Jámbor házként ismert épület első frontja és belseje jelenleg is őrzi a régi iskola képét.
2.Szakasz: LENIN ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA (1945-1994)
1945 után nagy változás következett be a magyar oktatás történetében. Országosan átszervezik a korábbi I.-IV. osztályos népiskolát, az I.-III. osztályos gimnáziumi illetve I-IV. osztályos polgári iskolát. Kialakul a kötelező nyolc osztályos általános iskola. Gyökeres változás állt be az oktatás céljának meghatározásában. Az új oktató-nevelő munka „alapvető követelménye lett, hogy az új politikai rendszer, a szocializmus megbízható építőit képezzék, materialista-ateista szellemben”. Ennek érdekében előírták, hogy nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű alapműveltséget, egész oktató, nevelő munkájával céltudatosan fejlessze bennünk a kommunista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat. A fiatalok iskolán kívüli világnézeti nevelésére a Rákosi rendszer is igen nagy gondot fordított. A szovjet pionír mozgalom utánzásaként 1946. június 2-án megalakult az úttörő szervezet, amelynek csapatai 1947-tõl folyamatosan jelen vannak az ország általános iskoláiban. Az egykori iskola utcája, a felső Izbéghi, a mostani Szentlászlói út az ötvenes években az új szemlélet jegyében Lenin nevét vette fel. Ez lett az iskola neve is: Lenin úti Általános Iskola.
3. Szakasz: IZBÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA (1994-)
A rendszerváltás után országszerte új iskolák kezdték meg működésüket, illetve sorra kapták vissza önállóságukat a régiek. Ez történt Izbégen is. Az 1994-ben Németh Gábor polgármester aláírásával megerősített alapító okirat már ezt az új helyzetet rögzíti. Az intézmény neve innentõl: Izbégi Általános Iskola. Ez állhat ezentúl a bélyegzőn is. Fenntartója és felügyeleti szerve továbbra is Szentendre Város Önkormányzata, de az iskola ettől kezdve önálló költségvetéssel gazdálkodó önálló jogi személy.
[szerkesztés] Szentendre képekben
 A vártemplom |
 Szentendrei hangulat |
 Szentendrei utcarészlet |
 Szentendrei ortodox templom |
 Szentendrei Duna |
 Szentendrei főtér |
 Szentendrei üzlet |
 Szentendre |
 Szentendrei templom |
 Móricz Zsigmond Gimnázium |
 Szentendre vasútállomása az 1900-as években |
 Szentendre régi városrész a Duna felől |
 Skanzen a vonattal |
[szerkesztés] Gazdaság
A városban papírgyár, cementárugyár és izraeli tulajdonban álló gyémántcsiszoló-üzem létesült. Az ún. „Kocsigyár”, ahol a II. világháborúban munkaszolgálatosok dolgoztak, már nem működik – a kárpótlási pénzekből a területet jelentősen átalakították.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ^ Európában egyedülálló látnivaló Magyarországon (Inforádió, 2009. március 8.)
- ^ Bő két hét múlva már vasúton utazhatunk a szentendrei skanzenben (vagy -ban, de sajnos nem -be vagy -ba!) (Kötött pálya, 2009. március 22.)
- ^ Múzeumi vasutat, ezeret (Index, 2009. április 8.)
- A város hivatalos honlapja
- Légifotók Szentendréről
- Szentendre linkgyűjtemény
- Utca keresése Szentendrén
|
|||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
