Kucsera Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kucsera Ferenc
Életrajzi adatok
Születési név Kucsera Ferenc
Született 1892. szeptember 23.
Léva
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1919. június 25. (26 évesen)
Szentendre
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1915. június 21.

Kucsera Ferenc (Léva, 1892. szeptember 23.Szentendre, 1919. június 25.) szentendrei római katolikus káplán, vértanú.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Kucsera Ferenc 1892. szeptember 23-án született Léván. Szülei szerény sorsú emberek voltak, akik örömmel látták korai vonzódását a papi pálya iránt, s minden erejükkel támogatták. 1915. június 21-én szentelték pappá, majd ledoktorált. Még ebben az évben Szentendrére került, mint segédlelkész. A hívek nagyon gyorsan megszerették, még a katolikus körökön kívül is megkülönböztető tisztelet övezte. Négy évi papi szolgálat után a Tanácsköztársaság terrorjának az áldozata lett.

Vértanúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentendrén 1919-ben az ellenforradalmárok szervezett, összehangolt akcióval akartak fellépni a vörösök ellen, amelyre június 24-én kerítettek sort. A fegyveres akció kezdetére harangzúgással adtak jelt. Mivel Szentendrén a vörösök egy része is szervezett ellenforradalmár volt, a megtorlásra Budapestről küldtek egy 17 tagú terrorkülönítményt. A vörösőrség épületében, amely a Duna-parton lévő Weresmarty-villában volt, összeírták az ellenforradalmárok névsorát. Bár Kucsera Ferenc nem vett részt a szervezkedésben, és a listán sem szerepelt először a neve, Jancsik Károly, a kerületi vörösparancsnok már felhívta a megbízott parancsnok (Chudy Ferenc, 22 éves budapesti pincér) figyelmét a káplánra, és így a népszerű pap neve a lista élére került, és érte mentek először. A parancsnok emberei és négy pomázi direktóriumi tag jelent meg Kucsera lakásán. Azt akarták megtudni tőle, hogy ki adta oda a templom kulcsát a harangozáshoz és ki harangozott. Mivel a káplán a többszöri halálos fenyegetőzésre sem beszélt (a kulcsot a plébános kezelte, a harangot pedig egy nyolc gyermekes kőműves húzta meg), a pártházba vitték, ahol a vörös tisztek minden ítélet nélkül kijelentették, hogy meg kell halnia. Azonnal a Duna-partra kísérték és négy önként jelentkező katona agyonlőtte. A hivatalos ítéletet utólag, másnap írták meg, mert a pomázi direktóriumi tagoknak is alá kellett írniuk a budapesti küldötteken kívül.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kucsera Ferenc holttestét egy napig a kivégzés helyén hagyták, majd szertartás és koporsó nélkül hányták rá a földet a temető árkában. A sírt a következő reggel virágerdő borította, amit a helyi lakosság vitt oda titokban. A temetőárokból 1921-ben emelték ki Kucsera testét, és az alsó temetőbe helyezték, ahol már síremléket is kapott. A szentendrei lakosság gondozta titokban a sírt, állandó virágtakaróval fedve azt be. 1929-ben, az alsó temető szanálása miatt ismét exhumálták, és ekkor már a szentendrei kálváriára szállították, és itt a többi szentendrei paptestvére mellett talált végső nyugvóhelyet. Síremlékét Zászlós István készítette el.[1] Halálának helyét egy fakereszttel jelölték meg a helybeliek, amelyet az 1950-es években eltüntettek. Ennek helyére egy kis öntöttvas emlékkeresztet állítottak 1993-ban. Tiszteletére egy utcát is elneveztek róla Szentendrén és egy emléktáblája is megtalálható a Péter Pál utcában.

Boldoggá avatási eljárása folyamatban van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]