Klosterneuburg
| Klosterneuburg | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria |
||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Kerület | Wien-Umgebung | ||
| Polgármester | Gottfried Schuh (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 3400 | ||
| Körzethívószám | 02243 | ||
| Forgalmi rendszám | WU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 124 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 330 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 192 m | ||
| Terület | 76,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Klosterneuburg
Pozíció Ausztria térképén
|
|||
| é. sz. 48° 18′ 15″, k. h. 16° 19′ 0″ | |||
| Klosterneuburg weboldala | |||
Klosterneuburg 25 000 lakosú város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. Bécs egyik elővárosa.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Duna partján fekszik, Bécstől északra, közvetlenül a főváros szomszédságában, melytől a Kahlenberg és a Leopoldsberg hegy választja el.
Története [szerkesztés]
A várost Nagy Károly alapította egy római castellum (Citium) romjain. Először Nivvenburc (Neuburg) néven említik 1108-ban. Ekkor hozzá tartozott Korneuburg városa is, mindkét város 1298-ban kapott önálló városjogot.
Klosterneuburgot a Babenberg-házbeli III. Lipót osztrák őrgróf székvárosává tette. Ő alapította a híres Ágoston-rendi kolostort is. III. Lipót és később uralkodása kezdetén IV. Lipót palotája is itt volt.
Hunyadi Mátyás idején hosszabb ideig a magyarok kezén volt.
1938-1950. között a város Bécs 26. kerülete volt. Jelenleg ipari központ és Bécs egy elővárosa.
Nevezetességei [szerkesztés]
Nevezetességei közé tartozik elsősorban az Ágoston-rendi kolostor, amelynek jelenlegi impozáns barokk épülete messzire ellátszik a környéken (épült 1730 és 1834 között). A kolostorhoz tartozó eredetileg gótikus templom belső terét barokk stílusban építették át. Híres egyházművészeti gyűjteményének legszebb darabjai késő gótikus oltárképek (Verduni oltár). A kolostor könyvtára 45 000 kötetet, köztük sok ritkaságot és kéziratot is tartalmaz. A kolostor falai között hangversenyeket rendeznek.
A kolostor pincészete a legrégibb és legnagyobb osztrák borpincészet. A várost Heuriger-vidékként tartják számon.
A középkori vár fala és néhány erődítése, kapuja bástyája ma is áll. A középkori kolostor épületeiből is sok megőrződött. Az őrgrófok palotájából csak mutatóban maradtak meg falmaradványok.
-
Templom
-
"Tutzsäule"
Oktatás [szerkesztés]
A város tanintézetei között említésre méltó a Szövetségi Szőlészeti Intézet, itt dolgozott Fritz Zweigelt, aki a 1922-ben nemesítette a róla elnevezett Zweigelt borszőlő-fajtát, majd a Blauburger vörösbor-szőlőt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Klosterneuburggal kapcsolatos információk
- 360°- Gerhard Edl panorámái
- Institute of Science and Technology Austria
- Essl Modern művészetek múzeuma
|
|||||||||||||||||||||||||||||
