I. Albert német király

I. Albert
Osztrák herceg
Uralkodási ideje 1282 – 1298
Elődje	I. Rudolf
Utódja	III. Frigyes, I. Lipót
Német király
Uralkodási ideje 1298. június 23. – 1308. május 1. újraválasztva 1298. július 27-én
Koronázása	1298. augusztus 24.
Elődje	Adolf
Utódja	VII. Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Habsburg-ház
Született	1255. júliusa Rheinfelden
Elhunyt	1308. május 1. (52 évesen) Königsfelden Apátság
Nyughelye	Speyeri dóm

I. Albert vagy Ausztriai Albert (németül Albrecht I.), (Rheinfelden, Svájc, 1255. júliusa – Königsfelden, 1308. május 1.) német király 1298-tól és ugyancsak I. Albert néven osztrák herceg 1282-től.

Élete

Ifjúkora

I. Rudolf német király és Hohenberg Gertrud fiaként született 1255-ben. Az ifjú Habsburg örökös megkapta apjától az osztrák herceg és a Stájerország hercege címeket, bátyjával, II. Rudolffal együtt 1282-ben. 1283-ban egyedülálló kormányzatot kapott apjától és így szembetűnő sikereket ért el.

Ám Rudolf nem tudta biztosítani a német királyi trónt fia számára, így 1291-es halálakor a választófejedelmek félve Albert kiteljesedő hatalmától Nassau-Weilburg-i Adolfot választották meg királynak. A sváb alattvalók lázadása arra kényszerítette Albertet, hogy elismerje riválisa korlátlan hatalmát és megelégedjen a Habsburg területek kormányzásával.

Megválasztása

A kezdeti kudarcok ellenére Albert nem adta fel a reményt hogy megszerezze a királyi trónt és 1298-ban elérte, hogy az Adolffal elégedetlen választófejedelmek 1298 júniusában megválasztották őt. Adolf és Albert seregei a gölheimi csatában találkoztak Worms közelében, ahol maga Adolf is elesett. Győzelme után lemondott a királyi címről, majd hogy megerősítse a hatalmát, újra megválasztatta magát Frankfurtban 1298. július 27-én. Végül augusztus 24-én megkoronáztatta magát Aachenben. Még ugyanez év novemberében a nürnbergi birodalmi gyűlésen hercegségeit fiainak adományozta.

Holland Grófsága

Megválasztását követően kapcsolata a fejedelmekkel gyorsan hűvössé vált. Amikor Holland grófi háza 1299-ben kihalt, és Albert mint megürült birodalmi hűbérnek az elfoglalására indult, semmi támogatást nem kapott tőlük. Kísérlete így nem csoda, hogy kudarcot vallott.

Franciaországhoz való viszonya

Albert mindig kereste az alkalmat hogy fontos szerepet tölthessen be az európai politikában. Elsőként látszólag közvetítő szerepet töltött be Franciaország és Burgundia vitájában, de VIII. Bonifác pápa elutasította, hogy engedélyezze a változó eljárásmódot. 1299-ben megállapodást kötött IV. Fülöp francia királlyal, melynek értelmében Rudolf, Albert fia elvette Blanche-t, Fülöp leányát.

1300-ban a Fülöp iránti békülékeny politikája miatt vele elégedetlen rajnai választók szövetséget kötöttek a megbuktatására. A hamarosan kirobbanó háborúban (1301–1302) Albert a rajnai vámok eltörlésével maga mellé tudta állítani a városokat, így győzelmet aratott.

A pápaság kérdése

Édesapjához hasonlóan tárgyalásokat folytatott az őt korábban még elismerni sem hajlandó VIII. Bonifáccal, aki 1302-ben az "Unam sanctam" kezdetű bullájában még a néhai VII. Gergelynél is keményebb megfogalmazását adta a Szentszék világi törekvéseinek. Albert 1303-ban megbízottai révén letette előtte a hűbéreskü, ám a pápának még ugyanebben az évben bekövetkező halála keresztülhúzta számításait.

Magyarország, Csehország, Lengyelország

Pedig az Árpád-ház 1301-es kihalását követően éppen Bonifác kérésére pártolta a nápolyi Károly Róbert magyar trónigényét. Ezzel összefüggésben ugyanakkor sógora, II. Vencel cseh király magyarországi politikáját nem támogathatta, holott korábban annak Lengyelország felé irányuló terjeszkedését nem gátolta meg. A megszerzendő lengyel területet 1300-ban még hűbérként is neki adományozta.

1306-ban Vencel fiának, III. Vencelnek halálával kihalt a Přemysl-ház. Albert ekkor bevonult Csehországba, és sikerült elérnie, hogy elsőszülött fiát, Rudolfot emeljék a trónra, aki a következő évben már meg is halt.

Belső háború

Albert megújította az igényt amit még elődje, Adolf, támasztott Türingia és Meissen irányába – utóbbit 1300-ban megüresedett hűbérré nyilvánította. 1307-ben azonban vereséget szenvedett I. Frigyes őrgróftól Luckánál.

Mivel Vencel a cseh mellett a magyar trónt is birtokolta, Albert arra is igényt tartott jogos örökségként.

Halála

Rudolf halála után hatalma meggyengült Kelet-Európában. A Rajna feletti befolyásra tett kísérletei során szembe került a helyi püspökkel és a rajnai palotagróffal, de a városok őt támogatták, így végül felőrölte ellenfelei ellenállását.

Végül családi birtokaira vonult vissza, hogy csapatokat szerezzen a Rudolf halála miatt tervezett cseh hadjáratra. Útközben unokaöccse az osztrák–stájer hercegségekről a rheinfeldeni szerződésben lemondó II. Rudolf fia, a magát kisemmizve érző Parricida János 1308. május 1-jén, Windischben (Svájcban) meggyilkolta.

Értékelése

I. Albert

Bár kemény és erőskezű uralkodó volt, az igazságot mindig szem előtt tartotta, ha az nem ütközött a saját céljaival. Bátorította a városokat a tartományurak elleni lázadás tervének megvalósításában, hogy aztán dekrétumokban kötelezze le az urakat. A jobbágyok pártfogóra találtak ebben az egyszerű és igazságos uralkodóban, aki még a megvetett és üldözött zsidókat is megvédte. Azonban a svájci kantonokban mégis kegyetlen elnyomóként vált ismerté, ahol a 16. században legendák születtek a zsarnok kegyetlenségéről.

Gyermekei

Albert 1274. december 20-án vette feleségül Görzi Erzsébetet (1263 – 1313. október 28.), II. Menyhért karintiai herceg leányát Bécsben, aki a korai Babenberg őrgrófok leszármazottja volt, de a hercegeké nem. Egyik fiukat Ausztria védőszentje után Lipótnak keresztelték. Az igazat megvallva Erzsébetet több szál fűzte a császári trónhoz mint Albertet. Ugyanis az asszony leszármazottja volt, IV. Henrik német-római császárnak és unokahúga Bajorország grófjának, Ausztria legfontosabb szomszédjának.

• Erzsébet hét fiút szült férjének, többek között Rudolfot, Frigyest, Ottót és Albertet is, valamint öt leányt:

1. Anna (1280 k., Bécs – 1327. március 19., Wrocław), megházasodott: 1) Grazban kb. 1295-ben Hermann brandenburgi őrgróffal; 2) Wrocławban 1310-ben VI. Henrik boroszlói herceggel.
2. Ágnes (1281. május 18. – 1364. június 10., Königsfelden), Bécsben házasodott össze III. András magyar királlyal 1296. február 13-án.
3. III. Rudolf cseh király (kb. 1282 – 1307. július 4., Horažďovice). Megházasodott de gyermek nélkül halt meg.
4. Erzsébet (1285 k. – 1353. május 19.), 1304-ben ment hozzá IV. Frigyes lotaringiai herceghez.
5. III. Frigyes, német király (1289 – 1330. január 13., Gutenstein), felesége Izabella aragón infánsnő, 3 gyermek
6. I. Lipót (1290. augusztus 4. – 1326. február 28., Strassburg). Megházasodott, de gyermek nélkül halt meg.
7. Katalin (1295. októbere – 1323. január 18., Nápoly), 1316-ban ment hozzá Károly calabriai herceghez.
8. II. Albert (1298. december 12., Bécs – 1358. július 20., Bécs).
9. Henrik (1299 – 1327. február 3., Bruck an der Mur). Megházasodott de gyermek nélkül halt meg.
10. Meinhard, fiatalon halt meg 1300-ban.
11. Ottó (1301. július 23., Bécs – 1339. február 26., Bécs). Megházasodott, de gyermek nélkül halt meg.
12. Jutta (1302 – 1329. márciusa), Badenben ment hozzá VI. Lajos öttingeni herceghez 1319. március 26-án.

Ezenkívül a német wikipédia megfelelő oldala szerint (Albrecht I.) 9 másik gyermek azonnal meghalt a születés után. Tulln an der Donauban temették el őket.

Lásd még

• Német királyok listája
• Német királyok családfája

Előző uralkodó: Adolf

Német király 1298 – 1308 Német-római császár – Kronológia Császárok a Német-római Birodalomban (800 — 1806) (I. Ottó 962-es megkoronázásáig "frank császárok") 800 814 840 843 855 875 877 881 887 891    I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —     891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983    Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó    983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155     —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —     1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410    I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —     1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637    Zsigmond — III. Frigyes — I. Miksa — V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd    1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806    III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc    Karoling-ház — Liudolf-ház — Száli-ház — Supplinburg-ház — Stauf-ház — Welf-ház — Wittelsbach-ház — Luxemburgi-ház — Habsburg-ház

Következő uralkodó: VII. Henrik

Előző uralkodó: I. Rudolf

Ausztria hercege 1282 – 1298

Következő uralkodó: III. Rudolf, III. Frigyes és I. Lipót

Előző uralkodó: I. Frigyes

Meissen őrgrófja 1298 – 1307

Következő uralkodó: I. Frigyes