I. Lothár római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Lothár
Lothar1.jpg

Középső frank király
Uralkodási ideje
843. augusztus 11.855. szeptember 29.
Elődje I. Lajos frank császár
Utódja II. Lajos frank császár, II. Lothár frank király, Provence-i Károly
Életrajzi adatok
Született 795
Altdorf
Elhunyt 855. szeptember 29. (60 évesen)
Prümi kolostor
Nyughelye Prüm[1]
Házastársa ld. alul
Gyermekei ld. alul
Édesapja I. Lajos frank császár
Édesanyja Hesbaye-i Ermengarde

I. Lothár (németül: Lothar) (795[2], Altdorf[2]855. szeptember 29.[2], Prüm[2]) Itália királya (818855), I. Jámbor Lajos és Hesbaye-i Ermengarde, Ingerman hesbaniai gróf (ma Belgium, Liège) és Bajor Hedvig lányának legidősebb fia volt. Ő örökölte apjától az egész Frank Birodalmat a császári címmel együtt, de később kénytelen volt megosztani azt öccseivel, Kopasz Károllyal és Német Lajossal, mint királyokkal, a 843-as verduni szerződés értelmében, amely három részre osztotta a birodalmat. Kopasz Károly megszerezte a Nyugati Frank Királyságot, a későbbi Franciaországot, Német Lajos pedig a Keleti Frank Királyságot, a későbbi Németországot. Lothárnak csak a belső középső frank területek maradtak (Itália, Burgundia és Lotaringia).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jámbor Lajos császársága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai éveiről keveset tudunk, bár valószínűleg nagyapja, Nagy Károly udvarában teltek 815-ig, amikor is trónra lépő apja kinevezte őt bajor királlyá. Amikor 817-ben Jámbor Lajos jelképesen felosztotta fiai között az örökségét, Lothárt császárrá koronáztatta Aachenben (francia nevén Aix-la-Chapelle-ben), és megadta neki a főhatalmat öccsei, Pipin és Német Lajos felett, akik Aquitániát és Bajorországot örökölték. Lothár fejére tették Lombardia vaskoronáját is, melyet eddig apai unokatestvére, Bernárd viselt. Amikor Bernárd meghalt, Lothár szerezte meg a hatalmat az itáliai királyságban. 821-ben elvette Tours-i Ermengarde-ot (?-851), Hugó tours-i gróf lányát. 822-ben ténylegesen kezébe vette Itália kormányzását, és 823. április 5-én I. Paszkál pápa ismét császárrá koronázta Rómában. 824 novemberében kihirdette, hogy a császár a pápával egyenrangú egyházi vezető, így jogot formált Itália püspökeinek kinevezésére.

Amikor visszatért apja udvarába, mostohaanyja, Welf Judith elnyerte a támogatását azon terveire, hogy királyságot szerezzen fiának, az újszülött Kopasz Károlynak; a cselszövésre, amelyet 829-ben hajtottak végre, amikor a kis herceg Alemannia királya lett. Lothár azonban hamarosan megváltoztatta terveit, és seregekkel indult apja ellen, hogy meghódítsa az egész birodalmat. A hadiszerencse szerint váltakozva hol a birodalom tényleges ura volt, hol nem, mígnem száműzték Itáliába, és megfosztották minden egyéb birtokától. Hamarosan azonban ismét fegyvert fogott, és testvéreivel szövetségben apjuk ellen támadt.

Az első lázadás 830-ban kezdődött. Mind a három testvér Jámbor Lajos ellen fordult, aki azonban legyőzte őket. 831-ben Jámbor Lajos visszaszerezte trónját, és megfosztotta Lothárt császári rangjától. Ezen felül Itáliát is Kopasz Károlynak adta. A második felkelést 833-ban II. Angilber milánói érsek is támogatta, de Lajos ismét győzött, és a következő évben (834) megbosszulta sérelmeit. Lothár visszatért Lombardiába, és a császári címet meghagyta az apjának.

I. Lothár

Önálló császársága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor Jámbor Lajos 840-ben meghalt, Lothárra hagyta a császári jelképeket, aki így az egész birodalmat örökölte. Testvéreivel, Lajossal és Károllyal folytatott tárgyalásai, akik mindketten fegyverrel indultak ellene, ahhoz vezetett, hogy fiatalabb testvérei szövetséget kötöttek egymással Lothár ellen. A döntő csatát Fontenay-en-Puisaye-nél vívták 841. június 25-én, ahol Lothár és unokaöccse, II. Pipin aquitániai király bátorsága ellenére seregeik vesztettek, és a császár Aachenbe szorult vissza. Új sereget szervezett, és fosztogató hadjáratot indított, de Károly és Lajos seregei túl erősnek bizonyultak. A háború odáig fajult, hogy Lothár kénytelen volt elhagyni fővárosát.

Hamarosan megkezdődtek a béketárgyalások, és 842 júniusában a fivérek Saône szigetén találkoztak, és megkötöttek egy megállapodást, mely a 843. augusztusi verduni szerződéshez vezetett. Lothár megőrizte császári címét és egy földsávot Németalföld és Észak-Itália között, nagyjából a Rajna és a Rhone mentén. Hamarosan legidősebb fiára, Lajosra hagyta Itáliát, és az új királyságába ment, hogy fivéreivel kibékülve harcoljon közös ellenségeik, a vikingek és a szaracénok ellen, akik földjeiket fenyegették.

855-ben súlyosan megbetegedett. A felgyógyulás reménytelensége miatt felosztotta királyságát három fia között, és szeptember 23-án visszavonult Prüm kolostorába, ahol hat nap múlva elhunyt. Maradványait 1860-ban találták meg Prümben.

Legidősebb fia, Lajos kapta Itáliát és a császári címet. A második, Lothár, kapta Lotaringiát, a legkisebb Károly Provence-t.

Címei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • bajor király (815–817)
  • itáliai király (818–)
  • középső frank király (843–)
  • római császár (817–855) (egyedül 840-től)
I. Lothár fejszobra

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lothár második felesége, Doda egy gyermeket szült férjének[2]:
  • Lothár harmadik feleségének a neve nem ismert.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 315. oldal
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Holy Roman Emperors (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)


Előző uralkodó:
nem volt
Frank király
Bajorországban: 815817
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
II. Lajos
Előző uralkodó:
I. Lajos
Frank király
az egész birodalomban:
833834
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
I. Lajos
Előző uralkodó:
I. Lajos
Frank király
középső: 843855
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
Itália: II. Lajos
Lotaringia: II. Lothár
Provence: Provence-i Károly


Előző uralkodó:
Bernárd
Itália királya
818855
Corona ferrea monza (heraldry).svg
Következő uralkodó:
II. Lajos
Előző uralkodó:
I. Lajos
római császár
817855
Nagy Károly koronájának ábrázolása
Következő uralkodó:
II. Lajos