II. Lajos római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Lajos
Reichsschwert ludwig das kind.jpg

Frank király
Uralkodási ideje
855 – 875. augusztus 12.
Elődje I. Lothár frank császár
Utódja
Életrajzi adatok
Született 822
Brescia közelében
Elhunyt 875. augusztus 12. (53 évesen)
Ghedi
Házastársa ld. alul
Gyermekei ld. alul
Édesapja I. Lothár frank császár
Édesanyja Tours-i Ermengarde

II. (Ifjabb) Lajos (822875. augusztus 12.) itáliai király (839875) és római császár (855875) volt a Karolingok dinasztiájából. A császári trónon apját, I. Lothár császárt követte, utóda nagybátyja, Kopasz Károly nyugati frank király lett.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lajos I. Lothár és Tours-i Ermengarde első fia volt. 839-ben apja Itália királyává nevezte ki. Itt építette fel központját és 844. június 15-én II. Sergius pápa is királlyá koronázta Rómában.

Hamarosan a császári jogokat is magának követelte, ám ezt a pápa alapvetően visszautasította. Ám 850-ben IV. Leó pápa mégis császárrá koronázta őt Rómában, majd 851-ben, feleségül vette Parmai Engelbergát és létrehozta a független itáliai vezetést. Még császárrá koronázása évében megtámadta Dél-Itáliát és behódolásra kényszerítette I. Radelchis és Siconulf beneventói hercegeket. I. Radelchist megtette Lombardia hercegévé, Siconulf pedig megkapta a független Salernoi Hercegséget. Radelchisnek így már nem volt szüksége szaracén „szövetségeseire”, így boldogan elárulta őket a császárnak. Lajos azonnal rajtuk ütött és lemészárolta őket. Ezután elfojtott néhány pápaellenes összeesküvést és gyűlést hívott össze Páviába. Megerősítette a trónbitorló Péter régenst Salerno trónján 853 decemberében elmozdítva a három évvel korábban trónra ültetett dinasztiát. Apja 855 szeptemberében bekövetkezett halála után Lajos lett a birodalom egyeduralkodója.

Lothár területeinek felosztása, melynek értelmében Lajos nem kapott területet Itálián kívül, felébresztette hatalomvágyát és saját bátyja, II. Lothár lotaringiai király, és nagybátyja, II. Kopasz Károly, ellen szövetkezett Német Lajossal. Ám miután Lajos megerősítette I. Miklós pápa jelölését 858-ban, kibékült bátyjaival és szerzett egy kisebb területet a Jura-hegység déli részén. Ezért cserébe segítséget nyújtott Lothárnak feleségétől, Teutbergától, való elválásában.

863-ban, Provence-i Károly halála után megszerezte Provence-ot és 864-ben összeütközésbe került I. Miklós pápával bátyja válásával kapcsolatban. Az érsekek, akiket Miklós a házasság semmissé nyilvánításáért letett tisztségükből, támogatták a császárt, aki seregekkel támadt Rómára 864 februárjában, ám súlyos betegsége miatt kénytelen volt békét kötni a pápával és elhagyni a várost.

Azzal a céllal, hogy felújítsa a régi rendet Itáliában, Lajos jelentős sikert ért el a félsziget duhaj uralkodóinál és a szaracénok ellen akik Itália déli részét uralták. 866-ban ki is űzte a idegen hódítókat, de nem tudta megtartani az ellenőrzést az egész flotta felett. Tehát 869-ben szövetségre lépett keleti szomszédjával, I. Baszileiosz bizánci császárral, aki hajókat küldött neki segítségül Bari elfoglalására, amely a szaracénok helyi központja volt. A város 871-ben esett el.

Időközben bátyja, Lothár 869-ben meghalt és távolléte miatt Lajos kénytelen volt elfogadni Lotaringia felosztását Német Lajos és Kopasz Károly között. Bari bevételét viták kísérték Lajos és Kopasz Károly között, ám a Bizánccal fenn álló összeköttetés hatására Lajos érvényt tudott szerezni magának, mint a „rómaiak császára”.

Egy időre visszavonult Beneventoba hogy felkészüljön egy nagyobb hadjáratra, amikor Adelchis beneventoi herceg megtörte a békét és megtámadta őt 871 augusztusában. Az újabb szaracén támadások azonban arra kényszerítették Adelchist, hogy csökkentse börtönőrei számát és megeskette Lajost hogy nem áll bosszút fogságáért és sohasem vonul sereggel Benevento ellen. Visszatérve Rómába megtartotta esküjét és másodszor is császárrá koronáztatta magát II. Adorján pápával 872. május 18-án.

Később Lajos hatalmas sikereket ért el a szaracénok ellen, akiket kiűzött Capuából, ám a császár terve, hogy megbüntesse Adelchist, kudarcba fulladt. Visszatérve Észak-Itáliába Brescia provinciában, Ghedi közelében érte utol a halál 875. augusztus 12-én. Szent Ambrus templomába temették el Milánóban. Itália trónján Kopasz Károly, majd Német Lajos fia, Karlmann követte. Lajos nem hagyott hátra férfi utódot.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos római császár témájú médiaállományokat.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lajos 855-ben házasodott össze Spoletói Engelburgéval (? – 890 k.), aki két gyermeket szült férjének:[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Holy Roman Emperors (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)


Előző uralkodó:
Provence-i Károly
Frank király
Provence: 863875
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
nem volt
Előző uralkodó:
I. Lothár
Itália királya
844875
kezdetben I. Lothárral
Corona ferrea monza (heraldry).svg
Következő uralkodó:
II. Károly
Előző uralkodó:
I. Lothár
római császár
850875
Nagy Károly koronájának ábrázolása
Következő uralkodó:
II. Károly