I. Miksa német-római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

I. Miksa


Német-római (Szent Római) Birodalom választott császára
Maximilian I.
Uralkodási ideje 1508. február 4. – 1519. január 12.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	III. (Stájer) Frigyes
Utódja	V. (Habsburg) Károly
Német Királyság királya
Maximilian I.
Uralkodási ideje 1486. február 16. – 1519. január 12.
Koronázása	Aachen 1486. április 9.
Elődje	III. (Stájer) Frigyes
Utódja	V. (Habsburg) Károly
Ausztriai Főhercegség (Alsó- és Felső-Ausztria) főhercege
Maximilian I.
Uralkodási ideje 1493. augusztus 19. – 1519. január 12.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	V. (Stájer) Frigyes
Utódja	I. (Habsburg) Károly
Tiroli Grófság grófja
Maximilian I.
Uralkodási ideje 1490. március 19. – 1519. január 12.
Elődje	I. Zsigmond
Utódja	I. (Habsburg) Károly

Életrajzi adatok
Uralkodóház	Habsburg-ház
Teljes neve	Habsburg Miksa
Született	1459. március 22. Bécsújhely, Alsó-Ausztria
Elhunyt	1519. január 12. (59 évesen) Wels, Felső-Ausztria
Nyughelye	Bécsújhely
Házastársa	1. I. Mária burgundi hercegnő (1457–1482)
Házastársa	2. I. Anna breton hercegnő (1477–1514)
Házastársa	3. Sforza Bianka Mária milánói hercegnő (1472–1510)
Gyermekei	1. házasságából: 1. Fülöp (1478–1506) 2. Margit (1480–1530) 3. Ferenc (1481–1481) Házasságon kívüli kapcsolataiból: Ismeretlen nevű ágyasától: 4. Margit (1480–1537) Margareta von Edelsheim úrnőtől: 5. Barbara (1500–1550) 6. György (1504–1557) Anna von Helfenstein úrnőtől: 7. Miksa Frigyes (1511–1553) 8. Lipót (1515–1557) 9. Dorottya (1516–1572) 10. Anna 11. Anna Margit (1517 körül–1547 után) 12. Erzsébet (–1581/84) 13. Barbara 14. Kornél (1507–1527 után) 15. Kristóf Ferdinánd (–1522 után) Ismeretlen nevű ágyasától: (?) 16. Vilma
Édesapja	III. Frigyes német-római császár , osztrák főherceg (1415–1493)
Édesanyja	Eleonóra portugál infánsnő (1437–1467)

I. Miksa (Bécsújhely, 1459. március 22. – Wels, 1519. január 12.), németül: Maximilian I., német-római császár, német király, Ausztria főhercege, Stájerország, Karintia, Krajna hercege a Habsburg-házból. Első felesége révén Burgundia, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotharingia hercege, Flandria, Hollandia, Zeeland, Artois, Hennegau, Burgundia (Franche-Comté) grófja. Második felesége révén Bretagne hercege iure uxoris. Első felesége halála után a fia kiskorúsága idején a németalföldi tartományok régense.

[szerkesztés] Élete

I. Miksa német-római császár, Peter Paul Rubens festménye, Művészettörténeti Múzeum, Bécs

Miksa Bécsújhelyen született III. Frigyes német-római császár és Portugáliai Eleonóra gyermekeként. 1477-ben feleségül vette Burgundi Máriát, Merész Károly burgundi herceg egyedüli lányát. Ezzel a házassággal Miksa megszerezte a Burgundia fennhatósága alatt álló Németalföldet és a burgundiai grófságot.

1490-ben unokatestvérétől, Zsigmond osztrák főhercegtől megvásárolta Tirolt és Elő-Ausztriát. Apja 1493-ban bekövetkezett halála után örökölte a többi Habsburg-birtokot, és egyesítette a Habsburg fennhatóság alatti területeket. Ugyanebben az évben feleségül vette Bianca Maria Sforzát, Galeazzo Maria Sforza milánói herceg lányát.

Miksa kormányozta első feleségének németalföldi örökségét és az ő nevében háborút folytatott XI. Lajos francia királlyal. Amikor Burgundia hercege 1477-ben meghalt, a burgundiai hercegség visszaszállt a francia koronára a Száli-ház törvénye szerint. Lajos megpróbálta kiterjeszteni az ellenőrzését Németalföldre is. Mária, aki 20 éves volt és akkor még hajadon, visszautasította a francia trónörökös házassági ajánlatát, amellyel a vitát békés úton rendezhették volna, és feleségül ment Miksához. Miksa útján próbálta visszaszerezni apja hagyatékát, amelyet Lajos elvett tőle. Miksa sikerrel járt a háborúban és stabilizálta a németalföldi helyzetet, azonban néhány németalföldi tartomány ellenséges volt vele szemben. Amikor Mária 1482 márciusában váratlanul elhunyt, ezek a tartományok békét kötöttek Lajossal és arra kényszerítették Miksát, hogy átadja Franche-Comtét és Artois-t Lajosnak. Lajos 1483-ban meghalt, és utódja, VIII. Károly még kiskorú volt. A régens, Anne de Beaujeu egy időre véget vetett a francia háborúskodásnak, így Miksa tovább uralkodott a Mária örökségéből megmaradt területeken gyermekük Szép Fülöp nevében. Amikor a régensségnek vége lett, Miksa és VIII. Károly 1493-ban a senlis-i békekötés során kicserélték ezt a két területet. Így Németalföld nagy része Habsburg fennhatóság alá került illetve maradt. Bretagne esetében nem volt ilyen szerencsés. Bretagne-i Annával 1490-ben per procuram házasságot kötött, de a franciák megtámadták Bretagne-t, és kikényszerítették, hogy a francia királyhoz menjen feleségül. Miksa tehetetlenül szemlélte mindezt, és a pápa 1491-ben fel is bontotta Annával kötött házasságát.

1486-ban apja német királlyá választatta, majd apja halála után 1493-tól osztrák főherceg is lett. A következő évben, miután nőül vette a milánói herceg lányát, Miksa megpróbálta kiterjeszteni uralmát Itália egyes részeire is. A franciák azonban közbeavatkoztak, kirobbantva ezzel az úgynevezett itáliai háborúkat. Miksa a franciák ellenében csatlakozott a Szent Ligához. Miksa elvesztette ugyan a háborút, azonban halála után a Német–római Birodalom végül is nyert.

Miksa vezette 1495-ben a wormsi birodalmi gyűlést, amely a birodalom reformjához vezetett, gyökeresen átalakítva a Német-Római Birodalom alkotmányát.

A dornachi csatát követő 1499-es bázeli béke során Miksa rákényszerült, hogy tudomásul vegye a svájci konföderáció függetlenségét, amely de facto már addig is létezett.

1508-ban Miksa pápai jóváhagyással felvette a választott római császár címet, véget vetve ezáltal annak az évszázados hagyománynak, hogy a római császárt a pápa koronázza.

[szerkesztés] Halála és öröksége

Miksa Felső-Ausztriában, Welsben halt meg. Utódja unokája, V. Károly, lett, mivel fia már 1506-ban meghalt. Sírja a bécsújhelyi kastély kápolnájában található.

Támogatta a tudományokat és művészeteket, és humanistákkal vette körül magát. Az ő uralkodása idejére tehető a reneszánsz első virágzása Németországban.

Háborúkkal és házasságokkal minden irányba kiterjesztette a Habsburg-befolyást: Németalföld, Spanyolország, Csehország, Magyarország (Habsburg–Jagelló házassági szerződés), Lengyelország és Itália. Ez évszázadokra meghatározta az európai történelmet.

[szerkesztés] Gyermekei

A császár és családja

1. feleségétől, I. Mária burgundi hercegnőtől (1457–1482), 3 gyermek:
- Fülöp (1478–1506) születése jogán ausztriai főherceg, anyja örököseként Burgundia hercege és Németalföld uralkodója, felesége révén Kasztília királya, felesége I. (Őrült) Johanna kasztíliai és aragón királynő (1479–1555), I. Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király lánya, 6 gyermek, többek között:
  - Károly (1500–1558), I. Károly néven kasztíliai és aragón király és osztrák főherceg, V. Károly néven német-római császár, felesége Izabella (1503–1539) portugál infánsnő, I. Mánuel portugál király és Aragóniai Mária kasztíliai infánsnő lánya, 5 gyermek(+2 házasságon kívüli)
  - Ferdinánd (1503–1564) I. Ferdinánd néven magyar és cseh király, osztrák főherceg, német-római császár, felesége Jagelló Anna (1503–1547), II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna lánya, 15 gyermek
  - Mária (1505–1558) ausztriai főhercegnő, a németalföldi tartományok kormányzója férje II. Lajos magyar király (1506–1526), II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna fia, nem születtek gyermekei
- Margit (1480–1530) ausztriai főhercegnő, a németalföldi tartományok kormányzója, 1. férje VIII. Károly francia király (1470–1498) (csak papíron),^[1] felbontották, gyermekei nem születtek, 2. férje Aragóniai János asztúriai herceg (1478–1497), kasztíliai és aragón trónörökös, I. Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király fia, egy halva született gyermek, 3. férje II. Filibert savoyai herceg (1480–1504), Ciprus, Jeruzsálem és Örményország címzetes királya, nem születtek újabb gyermekei, 1 gyermek a 2. házasságából:
  - (2. házasságából:) Aragóniai N. (Alcalá de Henares, 1497. december – Alcalá de Henares, 1497. december)
- Ferenc (1481. szeptember 2./10. – 1481. december 26.)
2. feleségétől, I. Anna breton hercegnőtől (1477–1514), nem születtek gyermekei, névleges házasság, elváltak
3. feleségétől, Sforza Bianka Mária (1472–1510) milánói hercegnőtől, nem születtek gyermekei
Házasságon kívüli kapcsolataiból:
Ismeretlen nevű ágyasától:
- Margit (1480–1537), 1. férje Johann von Hille, 2. férje Lajos, Helfenstein grófja (–1525)
Margareta von Edelsheim úrnőtől, 2 gyermek:
- Barbara (von Rottal) (1500–1550), 1. férje Sigmund von Dietrichstein (1484–1533), 2. férje Ulrich von Czettritz (–1543), 3. férje Balthasar von Schweinitz (–1572)
- György (Georg Piret) (1504–1557), Brixen és Liege püspöke, Valencia érseke, 3 természetes gyermek:
  - György (–1619)
  - Margit (–1604), Charleroi apátnője
  - Mária (–1589 után), 1. férje Adam von Büren, 2. férje N. N.
Anna von Helfenstein úrnőtől, 9 gyermek:
- Miksa Frigyes (Max Friedrich von Amberg), Feldkirch ura, (1511–1553), felesége Öttingeni Erzsébet (1499–1553)
- Lipót (1515–1557), Cordoba püspöke (1515–1557), 1 természetes fiú:
  - Miksa (1555–1614), Santiago de Compostela érseke
- Dorottya (1516–1572), Falkenburg, Durbuy és Halem úrnője, Habsburg Mária özvegy magyar királyné udvarhölgye Németalföldön, férje Johann von Ostfriesland (–1572)
- Anna, férje Louis d'Hirlemont
- Anna Margit (1517 körül–1547 után), Habsburg Mária özvegy magyar királyné udvarhölgye Németalföldön, férje François de Melun, Epinoy grófja (–1547)
- Erzsébet (–1581/84), Ludwig III von der Marck, Rochefort grófja
- Barbara, férje Wolfgang Plaiss
- Kornél (1507–1527 után)
- Kristóf Ferdinánd (–1522 után)
Ismeretlen nevű ágyasától, 1 leány (?):
- Vilma, férje Rudiger (Rieger) von Westernach

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ A francia udvarban nevelkedett „francia királynéként”.

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miksa német-római császár témájú médiaállományokat.

Euweb/Habsburg – 2010. december 17.

Előző
I. Zsigmond