Főherceg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Főherceg az uralkodó család tagjainak címe.
A 14. századtól az osztrák tartományokat uraló Habsburgok használták a főhercegi címet, mint Alsó- és Felső-Ausztria uralkodóit, később a család minden tagját megillető cím lett. Hivatalosan 1453-ban III. Frigyes német-római császár adományozta a Habsburgoknak, a Német-római Birodalmon belül.
Az első főherceg VI. Albert volt 1458-1463 között. Majd II. Frigyes az unokatestvérének adományozta a címet Zsigmondnak 1477-ben. III. Frigyes önmagára csak az Ausztria hercege megnevezést alkalmazta.
A szuverén (uralkodó) főherceggel szemben a „nem uralkodó főherceg” címe nem jelentett uralkodói hatalmat, inkább csak megtisztelő címmé vált. A 16. századtól a Habsburg család osztrák ágának női tagjai is használhatták a főhercegnő (Erzherzogin vagy Erzherzögin) megnevezést, pl.: Marie Antoinette Franciaország királynője, egyben Ausztria főhercegnője is volt, Mária Antónia néven.
A Habsburgok uralta Magyar Királyságban a királyi család trónörököse mellett főhercegnek számított a magyar hercegprímás is.
