1477
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1477 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1477 |
| Ab urbe condita | 2230 |
| Bahái naptár | -367 – -366 |
| Berber naptár | 2427 |
| Bizánci naptár | 6985 – 6986 |
| Buddhista naptár | 2021 |
| Burmai naptár | 839 |
| Etióp naptár | 1469 – 1470 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1532 – 1533 |
| Shaka Samvat | 1399 – 1400 |
| Kali juga | 4578 – 4579 |
| Holocén naptár | 11477 |
| Iráni naptár | 855 – 856 |
| Japán naptár | 2137 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4173–4174 |
| Kopt naptár | 1193 – 1194 |
| Koreai naptár | 3810 |
| Muszlim naptár | 881 – 882 |
| Örmény naptár | 926 ԹՎ ՋԻԶ |
| Thai szoláris naptár | 2020 |
| Zsidó naptár | 5237 – 5238 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek
Évek: 1472 – 1473 – 1474 – 1475 – 1476 – 1477 – 1478 – 1479 – 1480 – 1481 – 1482
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
Határozott dátumú események [szerkesztés]
- január 5. – A nancy-csata. (Károly burgundi herceget ismét legyőzik a svájciak, a csatában a herceg is elesik. Utóda lánya, Burgundi Mária lesz, de XI. Lajos francia király Németalföld kivételével elfoglalja az összes burgundi birtokot.)
- február 4. – A kásatörő–malom első ismert magyar nyelvű okleveles említése.
- június 12. – Mátyás magyar király hadat üzen III. Frigyes császárnak. (Indokai: a csűszár ígérete ellenére sem iktatta be őt csehország hűbérbirtokába; osztrák szövetségeseit a fegyverszünet ellenére megtámadta; a török ellen nem ad segítséget.)[1]
- augusztus 19. – Miksa, ausztriai főherceg feleségül veszi Burgundi Máriát. (Ezzel a kapcsolattal a Habsburg-ház megkapja Burgundiát, Európa egyik leggazdagabb országát.)
- november 18. – William Caxton kiadja az első angliai nyomtatott könyvet.
- december 1. – Békekötés Mátyás és III. Frigyes között. (III. Frigyes császár Gmundenben, Mátyás király Korneuburgban írja alá a békét. Frigyes lemond a magyar királyi címről, Csehországot Mátyásnak adja hűbérül.)
- december 10. – IV. Sixtus pápa bíborossá nevezi ki Rangoni Gábor egri püspököt, fő- és titkos kancellárt és Aragóniai Jánost, Ferdinánd nápolyi király fiát, Mátyás sógorát.
- december 13. – Mátyás, mint cseg király leteszi az esküt III. Frigyes császár előtt Korneuburgban.
Határozatlan dátumú események [szerkesztés]
- július vége – A magyar sereg – Zeleni János vezetésével – benyomul Ailsó-Ausztriába. (Elfoglalja Hainburgot, Klosterneuburgot, körülzárja Bécsújhelyet, Kremset és Steint.)
- augusztus közepe
- A béketárgyalások meghiúsulása után a hadjáratot személyesen irányító Mátyás magyar király körülzárja Bécs városát.
- A magyar csapatok elfoglalják a Bécs körüli városokat, köztük Korneuburgot, Tullnt és Sankt Pöltent.
- A magyar lovasság Linzig portyázik.
- szeptember – Mátyás király hadai csaknem egész Alsó-Ausztriát elfoglalják.
- az év folyamán
- Az Uppsalai egyetem alapítása Svédországban.
- A török szultán Radult teszi meg Havasalföld fejedelmévé.
- Horvátországra tör egy török sereg.
Születések [szerkesztés]
- január 25. – Anna bretagne-i hercegnő, később francia királyné.
Halálozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Teke Zsuzsa: Mátyás és kora. Kronológia, 1458-1490. In.: História. XXX. évf., 10. sz., 14. p.
