III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztriai Ferdinánd József János
Joseph Dorffmeister 002.jpg
III. Ferdinánd, Toszkána nagyhercege
(Joseph Dorffmeister festménye, 1797.)

Titulusai osztrák főherceg, Toszkána nagyhercege
Toszkánai Nagyhercegség nagyhercege (első uralk.)
III. Ferdinánd
Uralkodási ideje
1790. július 2.1799.
Elődje I. Lipót
Utódja (francia megszállás)
Salzburgi Hercegség választófejedelme
Ferdinánd
Uralkodási ideje
1802. december 26.1805. december 26.
Elődje Hieronymus von Colloredo
Utódja II/I. Ferenc császár
Würzburgi Nagyhercegség nagyhercege
Ferdinánd
Uralkodási ideje
1805. december 26.1814. május 30.
Elődje
Utódja I. Miksa bajor király
Toszkánai Nagyhercegség nagyhercege (második uralk.)
III. Ferdinánd
Uralkodási ideje
1814. május 30.1824. június 17.
Elődje Élisa Bonaparte
Utódja II. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg–Lotaringiai
Teljes neve Ferdinand Joseph Johann Baptist von Österreich
Született 1769. május 6.
State flag simple of the Grand Duchy of Tuscany.svg Firenze
Elhunyt 1824. június 17. (55 évesen)
State flag simple of the Grand Duchy of Tuscany.svg Firenze

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd József János főherceg (Erzherzog Ferdinand Joseph Johann Baptist von Österreich), (Firenze, 1769. május 6.Firenze, 1824. június 17.), osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg. II. Lipót császár fia, 1790-től III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege (Ferdinando III, Granduca di Toscana), 1803-tól Salzburg hercege, 1806-tól Würzburg nagyhercege, a toszkánai Szent István Lovagrend nagymestere.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Great coat of arms of the Grand Duchy of Tuscany.svg

Ferdinánd József János főherceg 1769. május 6-án született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale kastélyban. Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg, a későbbi II. Lipót (1747–1792) osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. Az uralkodópár 16 gyermeke közül Ferdinánd József született harmadikként. A felnőtt kort megérő testvérek:

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkorát Firenzében töltötte. Manfredini márki irányítása alatt kiváló nevelést kapott. 1790-ben II. József császár elhunyt, helyére Ferdinánd apja, Lipót nagyherceg lépett, II. Lipót császár néven. A toszkánai nagyhercegi címet Lipót elsőszülött fia vette át, III. Ferdinánd néven, 1790. július 2-án.

Felvilágosult gondolkodású apja nyomdokán haladva, Ferdinánd nagyherceg fejlesztette országában a kereskedelmet, támogatta a tudományt és a művészeteket, megszilárdította a jogbiztonságot. A francia forradalom után, 1792-ben elismerte az új Francia Köztársaságot. Óvatosan politizált, a napóleoni háborúkban országával együtt igyekezett semlegesnek maradni, 1793-ban azonban az Orosz Birodalom és Nagy-Britannia erős nyomást gyakoroltak rá, hogy álljon a Napoléon Bonaparte tábornok elleni koalíció oldalára. Anglia azzal fenyegetőzött, hogy flottája tüzérségi tűz alá veszi Livorno kikötőjét. Amikor a francia csapatok elfoglalták Piemontot, Ferdinánd kilépett a koalícióból, és 1795. február 9-én békét kötött Franciaországgal.

Amikor Bonaparte tábornok itáliai hódítási tervei egyre nyilvánvalóbbakká váltak, Ferdinánd nagyherceg ismét Ausztriához próbált közeledni. 1799-ben azonban a francia csapatok bevonultak Firenzébe, és Ferdinándnak Bécsbe kellett menekülnie, családjával együtt.

1801-ben a Bonaparte által kikényszerített lunéville-i béke és az 1801. március 21-i aranjuezi szerződés értelmében Ferdinándnak le kellett mondania Toszkána nagyhercegének címéről, amelyet Bonaparte megszüntetett, helyén a csatlós Etruriai Királyságot hozta létre, amelyet a parmai Bourbon-hercegek kaptak, kárpótlásul a Napóleon által elvett birtokaikért. A Toszkánai Nagyhercegségért cserébe Ferdinánd az 1802. december 26-i párizsi békeszerződésben az újonnan kreált Salzburgi Hercegséget (Herzogtum Salzburg) kapta meg (amelyet a Salzburgi Hercegérsekség szekularizált birtokaiból alakítottak). A frankfurti Birodalmi Gyűlésnek az egyházi birtokok szekularizálásáról szóló határozata (Reichsdeputationshauptschluss) neki ítélte az eichstätti főapátság (Hochstift Eichstätt) birtokát is.

Mivel ezeket a tartományokat az 1805-ös pozsonyi békeszerződés az Osztrák Császárságnak és Bajorországnak adta, cserébe Ferdinánd megkapta a würzburgi hercegséget, amelyet előbb választófejedelemséggé (Kurfürstentum), majd 1806-ban, a Német-római Birodalom megszűnése és a Rajnai Szövetség (Rheinbund) létrejötte után nagyhercegséggé (Grossherzogtum) emeltek.

Napóleon császár bukása után, az 1814. május 30-i párizsi békeszerződésben Ferdinánd visszatérhetett a helyreállított Toszkánai Nagyhercegségbe, amelyhez még további területeket is hozzácsatoltak. 1815-ben Murat tábornagy, Nápoly francia alkirálya támadást intézett a nagyhercegség ellen, ekkor Ferdinándnak ismét el kellett menekülnie, de még ugyanabban az évben, április 20-án hazatérhetett. 1815-ben a Toszkánai Nagyhercegségtől elcsatolták a Luccai Hercegséget, amelyet a pármai Bourbon-hercegek kaptak meg, átmeneti kárpótlásként. (Luccát csak 1847-ben csatolták vissza Toszkánához).

1817-ben újra megalapította a nagy múltú Szent István Lovagrendet, amit nyolc évvel korábban Napóleon oszlatott fel.

Ferdinánd engedékeny, békés természetű, de igényei érvényesítése tekintetében igen kitartó uralkodó volt. A katonáskodásnál jobban szerette a zenét. Az ancien régime és részben a felvilágosodás gyermeke volt, de a forradalom és az éppen bontakozó olasz nacionalizmus eszméitől idegenkedett.

III. Ferdinánd, Toszkána nagyhercege 1824-ben hunyt el Firenzében. Ott is nyugszik a San Lorenzo-templomban. Trónját fia, Lipót örökölte (II. Lipót) néven.

Házasságai, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első házasságát Ferdinánd már Toszkána nagyhercegeként, 1790. augusztus 15-én képviselők útján (per procurationem) Nápolyban kötötte a Bourbon-házból való Lujza Mária Amália nápoly–szicíliai királyi hercegnővel (Principessa Luisa Maria Amelia di Borbone della Due Sicilie, 1733–1802), I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király leányával. Az ünnepélyes esküvőt Bécsben tartották, 1790. szeptember 19-én. E házasságból 6 gyermek született, hárman érték meg a felnőtt kort:

  1. Karolina Fernanda (Ferdinanda) Terézia (1793–1802), gyermekkorban meghalt.
  2. Ferenc Lipót főherceg (1794–1800), gyermekkorban meghalt.
  3. Lipót főherceg (1797–1870), II. Lipót néven Toszkána nagyhercege.
  4. Mária Lujza Jozefa Krisztina Róza főhercegnő (1799–1857).
  5. Mária Terézia Franciska főhercegnő (1801–1855), aki Károly Albert szárd–piemonti királyhoz ment feleségül.
  6. Egy halva született gyermek (*/† 1802).

Második házasságát Ferdinánd nagyherceg 1821. május 6-án, 52. születésnapján kötötte Firenzében a 25 éves Mária Ferdinanda szász királyi hercegnővel (1796–1865), Miksa szász koronaherceg (1759–1838) és Karolina Mária Bourbon–pármai hercegnő (1770–1804) leányával. A második feleség Ferdinánd első házasságából való fiának, Lipótnak sógornője volt. Ez a házasság gyermektelen maradt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emmer: Erzherzog Ferdinand III., Großherzog von Toscana, als Kurfürst von Salzburg, Salzburg, 1878.
  • Pesendorfer, Franz: Ferdinánd, III., Toscana nagyhercege. In: Hamann, Brigitte (szerk.): Habsburg lexikon. Új Géniusz Kiadó, Bp. 1990. pp. 105–106.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Lipót
Toszkána nagyhercege
1790–1799
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Toszkánai Nagyhercegség lobogója (Habsburg–Lotaringiai-ház, Toszkánai ág, 1737-1861)
Következő uralkodó:

(francia megszállás)
Előző uralkodó:
Élisa Bonaparte
Toszkána nagyhercege
1814–1824
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Toszkánai Nagyhercegség lobogója (Habsburg–Lotaringiai-ház, Toszkánai ág, 1737-1861)
Következő uralkodó:
II. Lipót