Nádor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aba Amadé nádor pecsétje
Garai László nádor pecsétje

A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. Szent István német-frank mintára hozta létre a tisztséget a palotagróf (pfalzgraf) mintájára. Eleinte tisztsége egybeesett az udvarispánéval (comes curialis), aki általában az udvar gazdasági és jogi ügyeinek felelőse volt. A 12. századtól vált el tisztsége az udvarispánétól - ahogy később az országbíróé is - és vált önálló, országos hatáskörűvé. Ekkor kialakult bírói szervezete és ekkor lett a király helyettese. A 13. századtól udvari helyett rendi méltósággá vált, a rendek hatalmi törekvéseit szolgálta a királlyal szemben is.[1][2]

A nádor szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szó eredete tisztázatlan. Egy elmélet szerint a szláv „nádvorný župan” (udvari ispán - nádorispán) kifejezésből ered. Azaz az udvarispán szóból, akinek tisztségéből kivált, ahogy később az országbíró is.[2]

Az „udvar” szó is a szláv u dvora azaz „udvarnál”, tulajdonképpen az „ajtónál” kifejezés átvétele. Az udvar szó (latinul curia, aula, palatium), mint királyi udvar a középkorban a fejedelem és kíséretének tartózkodási helyét jelentette, ami nem volt állandó, hanem a királyi udvarházakat, valamint az azokhoz csatolt szolgáltató falvak hálózatát jelentette. Ezek népeinek felügyelője, bírája volt különböző korokban az udvarispán, a nádor és az országbíró.[2]

A nádori intézmény története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent István udvarában valószínűleg a nyugati „Pfalzgraf” mintájára keletkezett a tisztség. Kezdetben a királyi udvarházak udvarnokainak felügyelőjeként (majd bírájaként) a kezdetleges udvar (azaz a kíséret) szükségleteinek biztosítása volt, majd bírói működése az udvari hivatalt lassan országos hatáskörűvé alakította. Az első név szerint ismert nádor Aba Sámuel, későbbi magyar király volt. A nádor ellátási funkcióinak megsokasodásával tehermentesítették a nádor és az udvarispán (curialis comes) vagy régebben másképpen udvarbíró tisztség szétválasztásával, amiből utóbb az országbíró tisztsége nőtt ki.

A királyné és gyakran az ifjabb király is rendelkezett saját nádorral. A királyné udvarispánját először 1198-ban említik. Az Árpád-kor végén több esetben előfordult, hogy a nádori hivatalt kettéosztották, „dunáninneni” és „dunántúli” nádorságra. Az Árpád-ház kihalása utáni évtized anarchiával terhelt időszakában egyazon időben többen is viselték a nádori címet, nehezen meghatározható területi hatáskörrel.

A rendek először 1447-ben, Hunyadi János kormányzósága alatt választottak nádort.[1]

Az 1485-ben, nádorválasztás céljából tartott országgyűlésen részletesen szabályozták a nádor hatáskörét is. A következő évszázadokban ezek a nádori cikkelyeknek (Articuli pronunciati de officio palatinatus) nevezett törvénycikke jelentették a nádor hatáskörének alapvető szabályozását. A későbbi törvényekkel ezen csak apróbb változtatást végeztek.[1]

A mohácsi csata után Magyarországon hatalomra kerülő Habsburg uralkodók uralkodói székhelye nem Magyarországon volt, ezért az országot – a magyar törvények és szokások figyelmen kívül hagyásával – királyi helytartón keresztül kívánták kormányozni. A magyar rendek azonban követelték a nádori hivatal betöltését és 1542. november 26-án nádorrá választották Révay Ferenc túróci főispánt. Ettől kezdve a nádori hivatalt – kis kihagyásokkal – mindig betöltötték, de a nádor személye nem volt azonos a királyi helytartó személyével.

Ezt az ellentmondásos állapotot a II. Mátyás koronázása előtt (1608. november 18-án) kiadott 3. törvénycikkben szüntették meg, ahol újra szabályozták a nádorság intézményét. A király 2 katolikus és 2 protestáns jelöltet állíthatott, a rendek ezek közül választották meg a nádort, aki ekkortól a nádor a rendi országgyűlés elnöke, különösen a felsőtábla elnöke is volt.[1]

József nádor az 1840-es években (Johann Nepomuk Höfel festménye)
István nádor lovasportréja. Franz Xaver Zalder színezett litográfiája. (Budapesti Történeti Múzeum)

1723-ban létrehozták a helytartótanácsot és a Hétszemélyes Táblát, amelyek elnöke a nádor lett. 1790 után Habsburg főhercegek töltötték be a nádori tisztséget, 1848 után a tisztség betöltetlen maradt. A legnevezetesebb késői nádor József nádor Habsburg főherceg (17761847), Magyarország utolsó nádora István nádor volt. Az ő lemondatásával (1848. szeptember 25.) a gyakorlatban megszűnt a nádori hivatal, de ennek törvényi kifejezése csak később történt meg. 1867-tól megmaradt szerepköreit a miniszterelnökre ruházták[1], I. Ferenc József király koronázásán gróf Andrássy Gyula és IV. Károly koronázásán gróf Tisza István mint az országgyűlés által megválasztott nádorhelyettesek segédkeztek.

Korabeli törvények a nádori méltóságról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent László törvényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádor bírói működését szabályozta a Szent László III. dekrétumának nevezett törvény harmadik cikkelye:

3. A nádorispánról
Azt is akarjuk, hogy ha olykor a nádorispán hazamegy, a király és az udvar pecsétjét hagyja annál, aki helyetteseképpen ott marad, hogy miképpen a királynak egy udvara van, úgy pecsétje is egy legyen. Ameddig pedig ez az ispán otthon marad, pecsétjét senkire se küldje, csupán azokra, kiket "udvarnokok"-nak neveznek, és akik önként, saját akaratukból mennek hozzá, azok felett legyen szabad neki ítélkezni. Ha másképpen cselekszik, ötvenöt penzát fizessen. Hasonlóképpen a herceg ispánját is, ha az nemcsak a saját alattvalói, hanem mások felett is ítélkezik, ugyanazon büntetéssel javítsák meg.

Aranybulla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádor országos köztisztviselői jogállásáról tanúskodik az Aranybulla (II. András, 1222):

8. A nádor bírói jogköréről
a) A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék.
b) De a nemesek (olyan) ügyeit, melyek a fővesztésre vagy birtokaik feldúlására vonatkoznak, a király tudta nélkül ne fejezhesse be.
c) Helyettes bírákat ne tartson, csak egyet, a saját udvarában

Nádori cikkelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1485-ben, nádorválasztás céljából tartott országgyűlésen részletesen szabályozták a nádor hatáskörét is. A nádori cikkelyeknek (Articuli pronunciati de officio palatinatus) nevezett törvénycikkek a következők:

Nádori cikkek
  1. A király választásánál övé az első szavazat,
  2. A kiskorú király gyámja vagy gondnoka;
  3. Király nem létében vagy a király serdületlen kora alatt országgyűlést hirdethet;
  4. Nemesi felkelés (insurrectio) esetében ő az országnak főkapitánya;
  5. A honfiak között felmerült meghasonlásokat kiegyenlíti,
  6. A király és ország között felmerült meghasonlás esetében közbenjár;
  7. Ha a király gyengeelméjűségnél vagy hanyagságnál fogva azt nem tehetné, vagy nem tenné, az ország szónokait meghallgatja, és azoknak válaszol;
  8. A királyi adományok alkalmánál felmerült panaszokat a király elé terjeszti;
  9. Ő az országnak első nagybírája oly értelemben hogy a királyi méltóságon kívül, nagyobb vagy az övéhez hasonló bírói hatalma senkinek sincs,
  10. A király távollétében annak helytartója;
  11. A kunoknak főkapitánya és bírája s ezért tőlük évenként 3000 aranyat húz;
  12. Dalmáciának bírája, amiért bizonyos dalmátszigeteknek jövedelmei illetik.

Magyarország nádorai időrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Aba Sámuel 1038 előtt [3] Szent István 1041-1044 között király
Zache 1055 [3] I. András szerepel a Tihanyi alapítólevélen
Radó 1057 [3] I. András
Ottó 1066 [3] Salamon Győr nembeli
Radván 1067 körül [3] Salamon
Gyula 1075-1091 előtt [3] I. Géza, Szent László (?)
Péter 1091 [3] Szent László
Gyula 1094 [3] Szent László
János 11081113 [3] Könyves Kálmán Uros fia
Fancsal 1131 körül –1138 [3] II. Béla Bozeta fia
Belos 11461157 [3] II. Géza Ilona királyné öccse, II. Géza nagybátyja
Henrik 1162-1163 körül [3] III. István Héder nembeli
Tamás 1163 [3] IV. István Héder nembeli
Ampud 1165-1174 [3] III. István, III. Béla
Farkas 1177körül1183 [3] III. Béla Bikács nembeli
Dénes 1184 [3] III. Béla
Tamás 1185-1186 [3] III. Béla
Mog 1192-1193, 1198-1199, 1206 [3] III. Béla, Imre, II. András
Ézsau 1197-1198 [3] Imre
Mika (Mihály) 1199-1201 [3] Imre Ják nembeli
Benedek 1202-1204 [3] Imre
Miklós 1205 [3] III. László
Csépán 1206-1209 [3] II. András Győr nemzetség
Pot 1209-1212 [3] II. András Győr nembeli
Bánk 1212-1213 [3] II. András Bár-Kalán nembeli
Miklós 1213-1214, 1219-1222, 1226 II. András Szák nembeli
Gyula 1215-1217, 1222-1226 II. András Kán nembeli
Tódor 1222 II. András Csanád nembeli
Dénes 1227-1229, 1231-1234 II. András Apod fia
I. Mojs 1229-1230 II. András Apod fia
Dénes 1235-1241 IV. Béla Tomaj nembeli
Arnold 1242 IV. Béla Buzád-Hahót nembeli
László 1242-1245 IV. Béla Kán nembeli
Dénes 1245-1246, 1248 IV. Béla Türje nembeli
István 1246-1248 IV. Béla Gut-Keled nembeli
Lóránd 1248-1261, 1272-1273, 1274-1275 IV. Béla, IV. István, IV. (Kun) László Rátót nembeli
Kőszegi Nagy Henrik 1261-1267 IV. Béla Héder nembeli
Dénes 1263, 1273-1274, 1277-1278 IV. Béla, IV. (Kun) László Péc nembeli, 1263-ban István ifjabb király nádora
Domonkos 1266 IV. Béla Csák nembeli, István ifjabb király nádora
Benedek 1268 IV. Béla Tombold fia, István ifjabb király nádora
Lőrinc 1267-1270,1272, 1273 IV. Béla, V. István, IV. (Kun) László Kemény fia
II. Mojs 1270-1272 V. István
Kőszegi Miklós 1275, 1276-1277, 1284-1286, 1289-1290, 1291, 1293-1295 IV. (Kun) László, III. András Héder nembeli, 1289-1290 között „dunántúli” nádor
Péter 1275-1276, 1277, 1278 IV. (Kun) László Csák nembeli
Máté 1278-1280, 1282-1284 IV. (Kun) László Csák nembeli
Finta 1280-1281 IV. (Kun) László Aba nembeli
Kőszegi Iván 1281-1282, 1287-1288 IV. (Kun) László Héder nembeli
István 1284 november [4] IV. (Kun) László Kacsics nembeli (?) Tekus fia
Makján 1286-1287 [3] IV. (Kun) László Aba nembeli
Amadé 1288-1289, 1290-1291, 1293, 1295-1296, 1297-1298, 1299-1301 IV. (Kun) László, III. András Aba nembeli
Rénold 1289-1290 [3] IV. (Kun) László Basztély nembeli, „dunáninneni” nádor
Mizse 1290 [3] IV. (Kun) László „dunáninneni” nádor
Mihály 1291-1293 [3] III. András Szente-Mágócs nembeli
Máté 1296-1297 [3] III. András Csák nembeli
Apor 1298-1299 [3] III. András Péc nembeli, „dunántúli” nádor
Lóránd 1298-1299 [3] III. András Rátót nembeli, „dunáninneni nádor”

Anjou-kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Árpád-ház kihalását követő trónharcok ideje alatt a nagybirtokos tartományurak sokszor önhatalmúlag is viselték a nádori címet.

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Csák Máté 12971322 [1] III. Vencel, Ottó, Károly Róbert Csák nemzetség, a címet önkényesen viselte tisztségétől 1297-ben történt megfosztása után
Ákos István 13011307 [1] III. Vencel, Ottó Ákos nemzetség
Kőszegi Iván 13021307 [1] III. Vencel, Ottó, Károly Róbert Kőszegi család
Aba Amadé 13021310 [1] III. Vencel, Ottó, Károly Róbert Aba nemzetség
Rátót nembeli Loránd 13031307 [1] III. Vencel, Ottó Rátót nemzetség
Apor 13041307 [1] Vencel Péc nemzetség
Borsa Kopasz 13061314 [1] Ottó, Károly Róbert Borsa nemzetség
Rátót nembeli Domokos 13141320 [1] Károly Róbert Rátót nemzetség, a Pásztói család őse
Debreceni Dózsa 1322 [1] Károly Róbert
Druget Fülöp 13231327 [1] Károly Róbert Druget család
Druget János 13281333 [1] Károly Róbert Druget család
Druget Vilmos 13331342 [1] Károly Róbert Druget család
Gilétfi Miklós 13421356 [1] I. Nagy Lajos Zsámboki Miklós
Kont Miklós 13561367 [1] I. Nagy Lajos az Újlaki család őse
Oppelni László 13671372 [1] I. Nagy Lajos Piast-ház
Lackfi Imre 13721375 [1] I. Nagy Lajos Simontornyai I.
Garai Miklós 13751385 [1] I. Nagy Lajos 1382-ig, utána I. Anjou Mária V. Miklós
Szécsi Miklós 13851386 [1] I. Anjou Mária VI. Miklós

Vegyesházi királyok kora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Lackfi István 13871392 Mária csáktornyai, V. István
Jolsvai Leusták 13921397 [1] I. Mária; Zsigmond Rátót nemzetség
Bebek Detre 13971402 Zsigmond
Garai Miklós 14021433 Zsigmond VII. Miklós
Pálóczy Máté 14351437 Zsigmond III. Máté
Hédervári Lőrinc 14371447 Albert; I. Ulászló II. Lőrinc
Garai László 14471458 V. László III. László
Guthi Országh Mihály 14581484 I. Mátyás III. Mihály
Szapolyai Imre 14861487 I. Mátyás II. Imre
Szapolyai István 14921499 II. Ulászló VI. István
Geréb Péter 15001503 II. Ulászló vingárti, III. Péter
Perényi Imre 15041519 II. Ulászló; II. Lajos
Báthori István 15191523 II. Lajos VII. István
Báthori István 15241525 II. Lajos VII. István
Werbőczy István 15251526 II. Lajos VIII. István
Báthori István 15261530 János; I. Ferdinánd VII. István

Török háborúk és hódoltság kora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Bánffy IV. János 15301533 Szapolyai János,
I. (Habsburg) Ferdinánd
alsólindvai
nincs nádor 15331554 Szapolyai János, 1540-től János Zsigmond
I. (Habsburg) Ferdinánd
Nádasdy III. Tamás 15541562 János Zsigmond, 155659-ig Izabella királyné
I. (Habsburg) Ferdinánd
nincs nádor 15621608 I. Ferdinánd (Habsburg),
1564-től Habsburg Miksa, 1576-tól (Habsburg) Rudolf
Illésházy IX. István 16081609 II. (Habsburg) Mátyás
Thurzó György (nádor) 16091616 II. (Habsburg) Mátyás
Forgách Zsigmond 16181621 II. (Habsburg) Mátyás,
1619-től II. (Habsburg) Ferdinánd
Thurzó Szaniszló 16221625 II. (Habsburg) Ferdinánd
Esterházy VIII. Miklós 16251645 II. (Habsburg) Ferdinánd,
1637-tól III. (Habsburg) Ferdinánd
Draskovics V. János 16461648 III. (Habsburg) Ferdinánd
Pálffy Pál 16491654 III. (Habsburg) Ferdinánd
Wesselényi Ferenc 16551667 III. (Habsburg) Ferdinánd,
1657-től I. (Habsburg) Lipót
nincs nádor 16671681 I. (Habsburg) Lipót

Magyarország a Habsburg Birodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Esterházy IV. Pál 16811713 I. Lipót, 1705-től I. József,
1711-től III. Károly
Pálffy IX. Miklós 17141732 III. Károly
nincs nádor 17321741 III. Károly,
1740-től Mária Terézia
Pálffy VI. János 17411751 Mária Terézia
Batthyány Lajos 17511765 Mária Terézia
nincs nádor 17651790 Mária Terézia,
1780-tól II. József
Sándor Lipót főherceg 17901795 II. Lipót,
1792-től I. Ferenc
Habsburg–Lotaringiai-ház
József Antal főherceg
(József nádor)
17961847 I. Ferenc,
1835-től V. Ferdinánd
Habsburg–Lotaringiai-ház
István Ferenc főherceg
(István nádor)
18471848 V. Ferdinánd,
1848-tól I. Ferenc József
Habsburg–Lotaringiai-ház,
(1848 után hatáskörét nem gyakorolta)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1 (2000) 
  2. ^ a b c Györffy, György. István király és múve, 2. kiadás, Gondolat. ISBN 963-281-221-2 (1983) 
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af KMTL
  4. Dénes Bódvaszilasi-medence 46. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]