Tárnokmester

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Károly Róbert tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján

A tárnokmester (magister tavernicorum regalium[1]) vagy főtárnok (camerarius)' a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője. A középkor végére fokozatosan birói tisztséggé is alakult, a 20. századra funkció nélküli címmé vált.

A tisztség maga a frank államszervezet mintájára született az államalapításkor, a környező országokban, Kelet-Közép-Európában camerarius volt a neve. [2]

Gazdasági szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajnos István király oklevelei alig egy-két méltóságviselőt említenek, a tihanyi alapítólevélből tudunk csak valamit az udvari méltóságokról. A királyi jövedelmek kezelője a főtárnok (camerarius) volt, aki az udvari szervezet tárnokainak vezetője - Tárnok nevű helyiségeink államalapításkori foglalkozásokat űző személyek királyi udvarház körüli falvaira utalnak -, de ezentúl nyilván a révészek, vámosok, sószállítók és pénzverők is alája tartoztak. Ő kezelte a király "kamaráját", ezért később főkamarás néven is illették. [3]

Legkorábban 1148-ban a királyi kamara elnökeként (presidens camere regie) emlitik, majd 1198-ban és többször később kamarások mestere (magister cubiculariorum) címet viseli. 1214-ben jelenik meg először, mint tárnokmester (magister tavarnicorum. Ez utóbbi a magyarországi latinság terméke volt, és külföldön nem értették, ezért az 1271-es békekötésben mint kamarás (camerarius) szerepel. Az elnevezés változékonysága mögött a kialakulás kezdeti nehézségei állhatnak, ahogy a kezdetben az udvarért felelős nádor már nem tudta ellátni minden feladatát és szükség lett új főméltóságokra akik egyes feladatokra specializálódtak. [4]

1200 tájától a királyi birtokok jövedelmei veszíteni kezdtek jelentőségükből. Ekkortól a tárnokmester kezelte a többi kincstári bevételt (regálék, királyi városok adói, stb.). [5] A 13. század eleje egyik tárnokmesterének, A(m)pod fia Dénesnek nagy szerepe volt a pénzjövedelmekre épülő új gazdaságpolitika kialakításában. [6] Károly Róbert reformjai a 14. század első felében nagyon megnövelték szerepét [7], ekkor már az államháztartás feje, a pénzügyi és gazdaságpolitika tényleges irányítója, az ezekhez kapcsolódó szervezetek legfőbb igazgatási és bírói hatósága. Alá tartoztak még a koronajavak és a megmaradt várgazdaságok is. Gazdasági tevékenységét az altárnokmester és az altárnoknagy segítette. A 14. század második felében gazdasági feladatait fokozatosan, végül teljesen átvette helyettese, a kincstartó (thesaurarius). [5] [6]

Bírói szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szabad királyi városok egy csoportjában, az ún. tárnoki városokban a tárnokmester bíráskodott Budán már 1376 előtt is, de ekkor még a nádor és az országbíró is eljárhatott ügyeikben. Nagy Lajos reformjai következtében 1376 és 1378 között külön, a városi ügyekben illetékes bíró intézkedett – országbírói tisztének megtartása mellett –, majd 1378 után kialakult a tárnoki szék, ahol a tárnokmester bírói tevékenységét a tárnoki ítélőmester és a tárnoki jegyzők segítették. [6] A tárnoki városok polgári pereiben a fellebbezést a polgári ülnökökkel működő tárnoki székhez kellett benyújtani. A 15. században a tárnoki városok körét Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Eperjes és Bártfa alkotta. Még Mohács előtt csatlakozott hozzájuk Pest, majd számuk tovább nőtt különösen a 16-17. században. 1848-ban 28-an voltak. A török hódoltság idején a tárnoki szék Pozsonyban ülésezett. [5]

A 16. század elejétől a tárnokmester a negyedik világi főméltóság volt. A nádor ill. az országbíró akadályoztatása esetén ő elnökölt a felsőtábla, később a Hétszemélyes tábla ülésein is. 1867 után minden hatáskör nélküli zászlósúri címként létezett tovább. [5]

Tárnokmesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Tárnokmesterség ideje Uralkodója Megjegyzés
Miska fia Salamon 1214 [6] II. András
Apod fia Dénes 1215–1222 [4] / (1224–1230 [6])
Tomaj nembeli Dénes 1224–1230 [4] Tomaj nemzetség
Miklós fia Miklós 1231–1235 [6]
Szák nembeli Pósa 1235 [4][6] IV. Béla Szák nemzetség
Rátót nembeli Domokos 1238–1241 [4][6] Rátót nemzetség
betöltetlen 1241–1242
Csák nembeli Máté (†1245-49) [4] 1242–1246 [4][6] Csák nembeli I. Máté
Türje nembeli Dénes 1246–1248 [4][6] Türje nembeli
Hahót nembeli Csák 1248–1260 [4][6] Hahót nembeli
Pok nembeli Móric 1260–1270 [4][6] Pok nembeli
Ákos nembeli Ernye 1272 [6] V. István Ákos nembeli
Gutkeled nembeli Joachim (először) 1272–1273 [6] IV. László Gutkeled nembeli
Rátót nembeli István 1273 [6] Rátót nembeli
Gutkeled nembeli Joachim] (másodszor) 1273–1274 [6] Gutkeled nembeli
Monoszló nembeli Egyed (először) 1274 [6] Monoszló nembeli
Gutkeled nembeli Joachim (harmadszor) 1274 [6] Gutkeled nembeli
Monoszló nembeli Egyed (másodszor) 1274–1275 [6] Monoszló nembeli
Gutkeled nembeli Joachim (negyedszer) 1275 [6] Gutkeled nembeli
Csák nembeli Máté (†1283-84) [4] 1275–1276 [6] Csák nembeli II. Máté
Kőszegi Iván (János) 1276–1277 [6] Héder nembeli, Kőszegi család
Ugrin [4] 1277–1279 [6] Csák nembeli, újlaki ág
Aba nembeli Lőrinc (először) 1279–1280 [6] Aba nembeli
Aba nembeli Péter 1281–1283 [6] Aba nembeli
Aba nembeli Lőrinc (másodszor) 1284–1286 [6] Aba nembeli
Kőszegi Iván (másodszor) 1290–1291 [6] Héder nembeli, Kőszegi család
Porc István 1291–1292 [6] Rátót nembeli
Rátót nembeli Domokos 1293–1301 [6] (1302 [8]) Rátót nemzetség, Porc István fia, a Pásztói család őse

Anjou-kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Tárnokmesterség ideje Uralkodója Megjegyzés
Kőszegi Henrik 1302–1305 Kőszegi család
Kőszegi Miklós 1307 Kőszegi család
Csák Ugrin 1307–1309 [6] I. Károly Csák nemzetség újlaki ága
Csák Máté 1310–1311 [6] Csák nemzetség trencséni ága, III. Máté
Kőszegi Miklós 1311–1314 [6] Kőszegi család
Borsa Beke 1314–1315 [6] Borsa nemzetség
Nekcsei Demeter 1315–1338 [6] [7] (1328–49 [4])
Szécsényi Tamás (először) 1339–1342 [6] (1341-ig procurator, megbízott [8]) Szécsényi család
Sirokai Miklós 1341 [8]
Lackfi István (először) 1342 [6] I. Lajos Lackfi család
Szécsényi Tamás (másodszor) 1342–1343 [6] Szécsényi család
Lackfi István (másodszor) 1343–1344 [6] Lackfi család
Tót Lőrinc 1344–1346 [6] Kont Miklós apja
Paksi Olivér először 1347–1352 [6]
Lackfi István (harmadszor) 1353 [6]
Pomázi Cikó 1353–1359 [6]
Paksi Olivér (másodszor) 1359–1360 [6]
Zsámboki János (először) 1360–1371 [6] ifjabb?
Dunajeci János 1371–1372 [6]
Zsámboki János (másodszor) 1373–1376 [6] ifjabb?
Szepesi Jakab 1376 [6]
Szentgyörgyi Tamás 1378–1382 [6]
Zámbó Miklós (először) 1382–1384 [6] Mária
Treutel János 1384–1385 [6]
Zámbó Miklós (másodszor) 1385–1388 [6]


Vegyesházi királyok kora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Tárnokmesterség ideje Tárnokmestersége idején uralkodó Megjegyzés
Perényi János 1438-58 Albert, I. Ulászló, V. László Perényi család

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tavernicorum regalium magistri, Königliche Ober–Schatzmeister [9]

Név Tárnokmesterség ideje Uralkodója Megjegyzés
Thurzó Elek 1523–1527 II. Lajos betlenfalvi; Thurzó család
Báthori András 1527. november 10 – 1534 I. Ferdinánd [9] Báthori-család ecsedi ága (†1534)
Drugeth Ferenc 1527 – 1533 I. János [9] homonnai; Drugeth család
Nádasdy Tamás 1536 – 1543 I. Ferdinánd [9] Nádasdy család
Kendy Ferenc 1539 I. János [9]
Báthori András 1544. január 1 – 1554 június 1. I. Ferdinánd Báthori-család ecsedi ága (†1566)
Perényi Gábor 1554. november 5 – 1557
Zrínyi Miklós 1557. november 23 – 1566. szeptember 7. I. Ferdinánd, I. Miksa gróf (†1566); Zrínyi család
Zrínyi György 1567 – 1603 I. Miksa, Rudolf gróf (†1603); Zrínyi család
Erdődy Tamás 1603. augusztus 19 – 1608 Rudolf, II. Mátyás monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család
Forgách Zsigmond 1608. december 1 – 1610 II. Mátyás gimesi báró; Forgách család
Draskovich János 1610. január 25 – 1613. május 11.
üresedés 1613 – 1615
Erdődy Tamás 1615. április 27 – 1624. január 15. II. Mátyás, II. Ferdinánd monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család
üresedés 1624. január – 1625. október II. Ferdinánd
Bánffy Kristóf 1625. október 8 – 1643 II. Ferdinánd, III. Ferdinánd alsólendvai gróf; Bánffy család
Csáky István 1644. március 15 – 1662. november 5. III. Ferdinánd, I. Lipót körösszegi gróf; Csáky család
Erdődy György 1662. november 22 – 1663 I. Lipót monyorókeréki gróf (†1663); Erdődy család
Forgách Ádám 1663. június 8 – 1679 gimesi gróf; Forgách család
Erdődy Imre 1679. augusztus 21 – 1690 gróf; Erdődy család
Zichy István 1690. június 12 – 1693 vázsonykői gróf; Zichy család
Erdődy György 1693. április 7 – 1704. január 15. gróf
üresedés 1704 – 1705
Csáky Zsigmond 1706. november 17 – 1739 I. József, III. Károly gróf; Csáky család
Nádasdy Lipót Flórián 1739. május 9 – 1746. augusztus 2. III. Károly, Mária Terézia Nádasdy család
Esterházy Ferenc 1746. augusztus 3 – 1754. augusztus Mária Terézia galántai gróf (†1754); Esterházy család
Illésházy József 1755. november 24 – 1759. augusztus 21. gróf; Illésházy család
Batthyány Ádám 1759. augusztus 21 – 1782. Mária Terézia, II. József Batthyány család
Csáky János 1782. október 18 – 1783. augusztus 14. II. József körösszegi gróf; Csáky család
Niczky Kristóf 1783. augusztus 14 – 1786. december 21. gróf; Niczky család
Jankovics Antal 1786. december 21 – 1789 daruvári gróf (†1789); Jankovics család
Végh Péter 1789. április 27 – 1795. július 21. II. József, II. Lipót, Ferenc
Majláth József 1795. július 23 – 1797 Ferenc székhelyi; Majláth család
Szentiványi Ferenc 1797. október 21 – 1802. április 16. szentiványi; Szentiványi család
Brunszvik József 1802. április 16 – 1825. március 18. korompai gróf; Brunszvik család
Cziráky Antal Mózes 1825. április 3 – 1827 ciráki gróf; Cziráky család
Pálffy Fidél 1828. március 18 – 1836 Ferenc, V. Ferdinánd erdődi gróf; Pálffy család
Eötvös Ignác 1836. augusztus 9 – 1841 V. Ferdinánd vásárosnaményi gróf; Eötvös család
Keglevich Gábor 1842. január 12 – 1848 buzini gróf; Keglevich család


Királynéi tárnokmesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anjou-kor (királynéi)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Tárnokmesterség ideje Uralkodó Megjegyzés
Rátót nembeli László 1302 [8] Rátót nemzetség
Rátót nembeli Domokos 1313–1314 [6] (1302 [8]) Rátót nemzetség, Porc István fia, a Pásztói család őse
Szécsényi Tamás 1320–1321 [8] Szécsényi család
Druget Fülöp 1321–1323 [8] Druget család
Ákos nembeli Mikcs 1323–1326 [8] Ákos nemzetség
Babonić János 1326–1333 [8] Babonić család, Vodicsai Babonjeg fia
Rátót nembeli Olivér Rátót nemzetség
Lackfi András 1355-56 I. Lajos Lackfi család
Bebek István 1359–1360 I. Lajos Bebek család
Bebek György 1362-89 I. Lajos Bebek család
Bebek Imre 13931395 Zsigmond Bebek család


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar uralkodó osztály

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Országzászlósok az újkorban. Az országbíró, a horvát bán és a tárnokmester, tankonyvtar.hu
  2. Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat, Budapest, 524. o. ISBN 963-281-221-2 (1983) 
  3. Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat, Budapest, 241. o. ISBN 963-281-221-2 (1983) 
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető, 47-48. o. ISBN 963-14-0582-6 (1986) 
  5. ^ a b c d Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o. ISBN 963 282 202 (1989) 
  6. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994) 
  7. ^ a b Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9 
  8. ^ a b c d e f g h i Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1 (2000) 
  9. ^ a b c d e Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas. ISBN 963-02-5536-7 (1988) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]