Erdélyi fejedelmek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdély címere 1659.

Ezen a lapon az erdélyi fejedelmek listája található 1526-tól 1711-ig. (Ez után már nem volt magyar fejedelme Erdélynek).

Tabló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré Név Uralmának kezdete Uralmának vége Megjegyzés
Keleti Magyar Királyság
Magyarország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb kettő, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök szállták meg. Északon és Nyugaton az ún. Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a keleti Magyar Királyság, majd az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség.
Szapolyai János VU.jpg I. (Szapolyai) János
* 1487
1540. július 22.
1526. november 11. 1540. július 21. 1510-től erdélyi vajda, Mohács után királlyá választják, amint Habsburg Ferdinándot is. Kettejük harcával telik János király egész élete. Az 1538-as váradi békében az utódlásról lemond Ferdinánd javára. Szapolyai nem volt erdélyi fejedelem.
Isabella Jagiellon.jpeg (Jagelló) Izabella
* 1519. január 18.
1559. szeptember 15.
1540. augusztus 31. 1551. július 19. Szapolyai János özvegye. Férje halála után I. Szulejmán szultán a keleti országrész és Erdély kormányzásával bízza meg kiskorú fia nevében. Izabella nem volt erdélyi fejedelem.
1556. november 25. 1559. szeptember 15.
Fráter György MTA.jpg Fráter György
(Utyeszenovics, Martinuzzi)
* 1482
1551. december 16.
1542. január 26. 1551. december 17. Izabella királyné helytartója, valójában ő vezeti az országrészt, de nem volt fejedelem. I. Ferdinánd parancsára megölik.
Ferdinand I by Martin Rota.jpg I. (Habsburg) Ferdinánd 1551. július 26. 1556. november 25. Magyar király, 1551-től Erdély is az uralma alá tartozik. 1553 és 1556 között Dobó Istvánt nevezte ki az erdélyi vajdaságra. 1556-ban az erdélyi országgyűlés visszatér a Szapolyai-család hűségére.
John II Sigismund.jpg II. (Szapolyai) János Zsigmond
* 1540. július 18.
1571. március 14.
1559. szeptember 15. 1571. március 14. Szapolyai János fia, 1540-ben született. Még ezen év szeptember 13-án megválasztották magyar királynak, de koronázására nem került sor. Az első erdélyi fejedelem, princeps Transylvaniae.
Erdélyi Fejedelemség
Az 1570-ben Miksa magyar király és János Zsigmond között megkötött, ún. speyeri szerződés kimondja, hogy a fennálló határokat véglegesnek tekintik és hogy János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe viselheti az „Erdély és Magyarország hozzákapcsolt Részeinek fejedelme” címet. Ténylegesen ettől kezdve beszélhetünk Erdélyi Fejedelemségről.
Kober Stephen Bathory.jpg somlyai Báthory István
* 1533. szeptember 27.
1586. december 12.
1571. május 25. 1586. december 13. 1571-től még csak vajda, a fejedelmi címet 1576-tól viseli, amikortól kezdve lengyel király is.
Báthory Kristóf erdélyi fejedelem.jpg somlyai Báthory Kristóf
* 1530
1581. május 27.
1576. január 28. 1581. május 27. Báthory István bátyja, annak távollétében helytartó, vajda.
Báthory Zsigmond.jpg somlyai Báthory Zsigmond
* 1572. március 20.
1613. március 27.
1588. december 8. 1594. július vége Báthory Kristóf fia, az egyik legvitatottabb erdélyi fejedelem. 1595-ben vette feleségül a Habsburg Mária Krisztiernát. Uralkodásának idejére esik az ún. 15 éves háború. 1613-ban, egy csehországi kisvárosban halt meg.
1594. augusztus 8. 1598. március 23.
1598. augusztus 22. 1599. március 21.
1601. április 3. 1602. június 29.
- somlyai Báthory Boldizsár
* 1555
1594. szeptember 11.
1594. július vége 1594. augusztus 8. Báthory Zsigmond unokaöccse
Báthori Zsigmond felesége Mária Christierna.jpg Mária Krisztierna (Habsburg)
* 1574. november 10.
1621. április 6.
1596 január vége 1596. március 4. Báthory Zsigmond felesége, férje által kinevezett helytartó.
1597 január vége 1597 március vége
1598. április 18. 1598. május 1. I. (Habsburg) Rudolf helytartója.
Bathory andras fejedelem.jpg somlyai Báthory András
* 1566
1599. november 3.
1599. március 29. 1599. november 3. Báthory Boldizsár öccse, bíboros.
MihaiViteazul.jpg Vitéz Mihály
* 1558
1601. augusztus 9.
1599. november 20. 1600. október 5. Havasalföldi vajda, I. (Habsburg) Rudolf helytartója.
Székely Mózes.jpg siménfalvi Székely Mózes
* 1553
1603. július 17.
1603. április 15. 1603. július 17. Báthory István fejedelem testőrségének parancsnoka, sófalvi sóbánya kamarása, Udvarhelyszék királybírája, több alkalommal a fejedelemség hadseregének parancsnoka, Bethlen Gábor barátja. Erdély egyetlen székely fejedelme.
Habsburg uralom alatt
A 15 éves háború és az erdélyi belpolitikai fordulatai eredményeként az önálló és erős fejedelmi hatalom megrendült, és a Erdélyt Habsburg biztosok irányították. Közülük a legismertebb Giorgio Basta, akinek a működését az erdélyi országgyűlés többször is „megerősítette” 1602 és 1604 között.
4k ref portre bocskai.jpg kismarjai Bocskai István
* 1557. január 1.
1606. december 29.
1605. február 21. 1606. december 29. A tizenöt éves háborút és az általa vezetett felkelést sikeresen zárta le, s 1605-ben még Magyarország fejedelmének is megválasztották, erről azonban utóbb lemondott.
Sigismund Racoczi.jpg felsővadászi Rákóczi Zsigmond
* 1544
1608. december 5.
1607. február 11. 1608. március 5.
BathoriG.jpg somlyai Báthory Gábor
* 1589. augusztus 15.
1613. október 27.
1608. március 7. 1613. október 22.
GabrielBethlen.jpg iktári Bethlen Gábor
* 1580. november 15.
1629. november 15.
1613. október 23. 1629. november 15. A „nagy fejedelem”. 1620-ban megválasztották magyar királynak is, de nem koronáztatta meg magát.
Brandenburgi katalin.jpg Brandenburgi Katalin
* 1604. május 28.
1649. augusztus 27.
1629. november 15. 1630. szeptember 21. Bethlen Gábor özvegye
Bethlenistvánfejedelem.JPG iktári Bethlen István
* 1582
1648. január 10.
1630. szeptember 28. 1630. november 26. Bethlen Gábor öccse, Brandenburgi Katalin alatt kormányzó.
I. Rákóczi György.jpg felsővadászi I. Rákóczi György
* 1593. július 8.
1648. október 11.
1630. december 1. 1648. október 11.
II. Rákóczi-György.jpg felsővadászi II. Rákóczi György
* 1621. január 30.
1660. június 7.
1648. október 11. 1657. október 25.
1658. január 14. 1659. március 30.
1659. szeptember 24. 1660. június 7.
I. Rákóczi Ferenc (1645-1676).jpg felsővadászi I. Rákóczi Ferenc
* 1645. február 24.
1676. július 8.
1652. február 24. Megválasztott erdélyi fejedelem, de beiktatásásra nem került sor. 1676-ban halt meg.
RHÉDEYFERENC.JPG kisrédei Rhédey Ferenc
* 1610 körül
1667. május 13.
1657. november 2. 1658. január 9.
Barcsay-akos-fejedelem.jpg nagybarcsai Barcsay Ákos
* 1619
1661. július eleje
1658. október 7. 1660. december 31.
Johann Kemény - Fürst von Siebenbürgen.jpg gyerőmonostori Kemény János
* 1607. december 14.
1662. január 23.
1661. január 1. 1662. január 22.
Michel Abaffi.jpg apanagyfalvi I. Apafi Mihály
* 1632. november 3.
1690. április 15.
1661. szeptember 14. 1690. április 15. A leghosszabb ideig uralkodó fejedelem, halálával lezárult Erdély önálló államiságának korszaka.
Apafi MihályII.jpg apanagyfalvi II. Apafi Mihály
* 1676. október 13.
1713. február 1.
1681. június 10. Megválasztott erdélyi fejedelem, de beiktatásásra nem került sor. 1713-ban halt meg.
Thokolyi.jpg késmárki Thököly Imre
* 1657. április 25.
1705. szeptember 13.
1690. szeptember 22. 1690. október 25. A bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva (16821685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották.
[[]] bethleni Bethlen Miklós
* 1642. szeptember 1.
1716. október 27.
1691. december 4. 1704. Ő éri el okos diplomáciával Bécsben a "Diploma Leopoldinum" (1690) megfogalmazását. Ez a Habsburg-birodalmon belül az adott körülmények közt a viszonylag legnagyobb szabadságot biztosítja Erdélynek. Így a Habsburg uralkodók veszik fel az erdélyi fejedelmi címet, és Erdélyt továbbra is önálló tartományként kormányozták, élén császári főkormányzóval. Bethlent Erdély kancellárjává nevezték ki.
II. Rákóczi Ferenc Mányoki.jpg felsővadászi II. Rákóczi Ferenc
* 1676. március 27.
1735. április 8.
1704. július 8. 1711. február Az 1703 és 1711 közötti szabadságharc vezére. 1704. július 8-án Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választják. 1711. november 14-én az erdélyi országgyűlés Habsburg-hűségre tér.
A török kiűzésére indított háború során Erdély is a Habsburgok uralma alá került, amit az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum szentesített. A Habsburg uralkodók felvették az erdélyi fejedelmi (1765-től nagyfejedelmi) címet is, és Erdélyt továbbra is önálló tartományként kormányozták, élén császári főkormányzóval, egészen az 1867-es kiegyezésig, melynek keretében megvalósult a Magyar Királyság és Erdély Uniója (egyesítése), ami már az 1848-as magyar forradalom követelései között is szerepelt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar uralkodó osztály

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • OBORNI Teréz: Erdély Fejedelmei. [Bp.] 2002, Pannonica. ISBN 963-9252-54-9
  • MATZ, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Bp. 19941, 20032, Magyar Könyvklub ISBN 963-547-849-6