Váradi béke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A váradi béke I. Ferdinánd a Nyugati Magyar Királyság és I. János a Keleti Magyar Királyság uralkodója között megkötött béke 1538. február 24-én.

I. Ferdinánd (1531 körül)
I. János (1535. körül)

A két magyar király I. Ferdinánd és I. János hosszú küzdelem után elismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így 1538-ban Váradon a két uralkodó titkos megállapodást kötött. 1537 végén V. Károly császár követe Wese János lundi érsek - aki a magyar ügyekben komoly jártasságot szerzett - hogy az ország két ellenséges királya között békét közvetítsen, tárgyalásokat kezdett Sárospatakon, amelyen György barát, Frangepán Ferenc kalocsai érsek, Brodarics István váci püspök és Perényi Péter, a Szapolyai párt egyik vezére is részt vett. 1538. első napjaiban Váradra mentek át, ahol Werbőczy István és Statileo János erdélyi püspök is bekapcsolódott a tárgyalásokba, amelyek végül eredményre vezettek. Ferdinánd és Szapolyai képviselői 1538. február 24-én megkötötték a békét.

A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész I. Jánosé, a nyugati rész I. Ferdinándé lett. Ezen kívül kimondta, hogy I. János magyar király halála után az egész ország Habsburg Ferdinándra száll. I. János ekkor már idős volt, és mivel sem felesége, sem örököse nem volt, elfogadta ezt a szerződést.

"Minthogy pedig magyar királlyá választásunkkor megígértük, hogy tiszteletben tartjuk Magyarország jogait és szabadságait, s erről az országnak és párfeleinknek levelet is adtunk, kötelesek leszünk ily levelet adni e béke s az országlakosok esküjének kihirdetésekor azoknak is, akik János király halála után, amikor az ő utódává leszünk, engedelmességünkre térnek."

A szeződésbe (a biztonság kedvéért) azért belevették, hogy ha I. János magyar királynak fia születne, akkor kárpótolni kell őt egy német hercegséggel. A megállapodás I. János miatt volt titkos, ugyanis ez I. Szulejmán oszmán szultánnak nem tetszett volna.

Az egyezményt azonban egyik fél sem vette komolyan. I. Ferdinánd mindenről tájékoztatta a I. Szulejmán szultánt. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves I. János meghiúsította I. Ferdinánd terveit: feleségül vette Jagelló Izabellát, a lengyel király lányát, akitől fia született, de ez a frigy nem sokáig tartott, mert 1540-ben I. János szívszélhűdésben meghalt. Halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, János Zsigmondot juttatja a trónra. A szerzetes Fráter György nagyon ügyes politikus volt. 1541-ben I. Szulejmán szultán megszállta Budát, majd Izabellának és a csecsemőnek adta Erdélyt, melyet Fráter György szervezett állammá.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]