Erdélyi református egyházkerület
| Erdélyi Református Egyházkerület |
|
 |
|
| Az ERE címere | |
|
|
|
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | református |
| Eredet | Reformáció |
| Lelkészi vezető | Ft. Kató Béla[forrás?] |
| Tisztsége | püspök, a zsinat lelkészi elnöke |
| Nemlelkészi vezető | - |
| Tisztsége | főgondnok, a zsinat világi elnöke |
| Tagság | kb. 500 000 |
| Nyelv | magyar |
| Alapítva | 1564 |
| Státusz | A Romániai Református Egyház egyházkerülete |
| Fő terület | -a történelmi Erdély -Bukarest és a Regát szórványai |
| Székhely | Kolozsvár |
|
|
|
| A(z) Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos honlapja | |
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont. |
 |
A reformáció már a 16. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált. 1559-ben a marosvásárhelyi zsinat elfogadta az úrvacsoráról szóló református tanítást, majd 1564-ben, a nagyenyedi zsinaton a helvét, illetve lutheri irányú reformációk elváltak egymástól. Ettől az időponttól számítható az Erdélyi Református Egyház létrejötte.
Erdély akkoriban másképp helyezkedett el. A Partium (A Partiumon helyezkedik el a mostani Királyhágómelléki Református Egyházkerület) nem Erdélyhez tartozott, hanem a (debreceni székhelyű) Tiszántúli Református Egyházkerülethez . Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum Erdélyt Partiummal Romániához kapcsolta és így megszületett Nagy Erdély is egyben. Tehát elmondhatjuk, hogy 1564-ben nemcsak az Erdélyi Református Egyház, hanem az Erdélyi Református Egyházkerület is megszületett.
A kommunista időszakban az Erdélyi Református Egyházkerület, más felekezetek egyházkerületei mellett elveszítette épületeit és vagyonait. A mai napig is csak ezeknek a kétharmadát kapta vissza. Kolozsvárott sikerült újraindítani a református gimnáziumot – kollégiumot ( IX.-XII: osztályok ), amelynek jelenleg mintegy 200 tanulója van. Sajnos nem saját épületében működik, hanem egy város széli állami iskola néhány termében. Külföldi segítséggel 1996-ban sikerült megfelelő internátust is kialakítani. Addig a vidéki tanulók az államtól bérelt bentlakásokban, mostoha körülmények között laktak. A kolozsvári iskolán kívül öt városban (Marosvásárhely, Nagyenyed, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely) indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az utóbbi három önállósult, de a marosvásárhelyi és nagyenyedi református osztályok önállósulásáért az egyházkerület eddig hiába harcolt. Kézdivásárhelyen és Nagyenyeden az Egyházkerület támogatásával internátust is sikerült létrehozni. Néhány további internátust is létesítettek ügybuzgó lelkipásztorok.
.svg){kind=small}
