Kemény család

A magyargyerőmonostori báró és gróf Kemény család Erdély egyik legrégebbi nemesi családjainak egyike.

Története

Eredete a régi időkig nyúlik vissza, közös eredetű többek között a Gyerőffy, a Mikola, a Radó, a Vitéz és a Kabos családokkal. Első ismert felmenőjül a XIII. században élt Mikola. Kemény István erdélyi alvajda viselte először a Kemény nevet, aki a XV. században élt. Kemény Boldizsár Báthory István híve volt, majd amikor Báthoryt lengyel királlyá választották, követte őt Lengyelországba. Később Székely Mózes embere lett, 1608-tól pedig Alsó-Fehér vármegye főispánja lett. Tornyi Zsófiától született fiát, Jánost pedig erdélyi fejedelemmé választották. A fejedelem unokája, János, belső-szolnoki főispán, aki Teleki Mihály gróf leányát vette nőül, és 1698-ban testvérével együtt bárói méltóságot kapott. A fejedlem testvére, Boldizsár, udvarhelyszéki főkapitány és II. Rákóczy György főlovászmestere, aki Kolozs vármegye főispáni székében is ült. 1804-ben a család egy Sámuel nevű tagja kapta a grófi címet.

Jelentősebb családtagok

• Kemény Dénes (1803–1849) politikus, belügyi államtitkár
• Kemény Endre (1845–1898) író, politikus
• Kemény Farkas (1796–1848) honvédezredes
• Kemény Gábor (1830–1888) politikus, belügyi államtitkár, főldművelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter, titkos tanácsos, a Magyar Történelmi Társulat elnöke
• Kemény István (1811–1881) politikus, főispán
• Kemény János (1607–1662) erdélyi fejedelem
• Kemény János (1825–1896) politikus, a képviselőház alelnöke
• Kemény János (1903–1971) író, színházigazgató
• Kemény József (1795–1855) történettudós, országgyűlési képviselő
• Kemény Kálmán (1838–1918) főispán, a főrendiház alelnöke
• Kemény Lajos (1799–1879) honvédhadnagy, Déva főparancsnoka
• Kemény Sámuel (1739–1817) főispán, tanácsos, kamarás
• Kemény Zsigmond (1814–1875) regényíró, publicista, politikus

Források

• Révai nagy lexikona (XI. kötet, JÓB-KONTÚR)
• a Kemény családfa