II. Mihály havasalföldi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Mihály
Misu Popp - Mihai Viteazul.jpg
Mișu Popp (1827–1892) festménye

Havasalföld fejedelme
Uralkodási ideje
1593. szeptembere[1] – 1600. szeptembere[1]
Elődje III. Sándor
Utódja Simeon
Erdély fejedelme
Uralkodási ideje
1599. november 20. – 1600. október 5.
Elődje Báthory András
Utódja Báthory Zsigmond
Moldva fejedelme
Uralkodási ideje
1600. májusa[1] – szeptembere[1]
Elődje Jeremiás
Utódja Jeremiás
Életrajzi adatok
Született 1558
Drăgoești
Elhunyt 1601. augusztus 9.
Aranyosgyéres közelében
Édesapja Petraskó
Édesanyja Theodora Cantacuzino

II. Mihály, ismert nevén Vitéz Mihály (románul: Mihai Viteazul), (Drăgoești, 1558[2]Aranyosgyéres, 1601. augusztus 9.), Mehedinți bánja, fejedelmi asztalnok és Craiova bánja. 1593-tól Havasalföld, 1599-től Erdély és 1600-ban Moldva fejedelme. Még ugyanebben az évben elveszítetette mindhárom állam feletti fennhatóságát. Románia első egyesítőjének tartják a román nemzeti történetírásban.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vitéz Mihály a legtöbb forrás szerint 1558-ban született, egyesek szerint Petraskó havasalföldi fejedelem házasságon kívüli gyermeke volt[3], mások szerint Pârvu Buzescué. A Buzești testvérek apja; édesanyja Teodora Cantacuzino, a Cantacuzino dinasztia sarja, Iane Cantacuzino testvére. Feltételezett apja és anyja, egy kocsmárosnő görög származásúak voltak.

Gyermekkoráról nem maradt fenn forrás, ám bizonyosnak tűnik, hogy igen szegény körülmények között nevelkedett. Később vándorkereskedéssel foglalkozott, mellyel anyagilag is gyarapodott, és feleségül vette egy görög származású, befolyásos bojár Doamna Stanca nevű leányát, akitől egy gyermeke született. Apósa segítségével jelentős vagyonra tett szert, és hamarosan elnyerte a craiovai báni tisztséget, mely akkor Havasalföld második legtekintélyesebb méltósága volt. Havasalföld fejedelme, Alexandru kemény, zsarnoki uralma ellen indult összeesküvés résztvevői Mihályt kívánták megnyerni a mozgalom vezérének, azonban még mielőtt a tényleges lázadásra sor került volna, Mihálynak menekülnie kellett a vajda pribékjei elől. Báthory Boldizsárnál talált menedéket, aki beajánlotta őt unokaöccséhez, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez. Zsigmond kérésére a szultán 1593 végén őt nevezte ki Havasalföld új vajdájává. Mihály hosszú távon gondolkodott, s úgy döntött, a legtöbb támogatást Báthory Zsigmondon keresztül II. Rudolf császártól kaphatja. 1595. május 27-én elismerte hűbérurának Báthory Zsigmondot.[4] Még ebben az évben a moldvai vajdával együtt csatlakozott a VIII. Kelemen pápa által 1593-ban létrehozott törökellenes keresztény koalícióhoz (Szent Liga; tagjai között volt a pápai állam, Toszkána és Erdély is), ami miatt Szinán nagyvezír még ez évben büntető hadjáratot indított ellene, és elfoglalta Bukarestet, de Gyurgyevó mellett az erdélyi csapatok Bocskai István vezetésével tönkreverték seregét. 1597 elején Mihály békét kötött a szultánnal[4], 1598-ban elismerte hűbérurának Rudolfot[4], aki ezért 5000 katona zsoldját ígérte.[4] Délről a török, északról a lengyel párti moldvai vajda és az új erdélyi fejedelem, Báthory András szorongatták.

A Habsburgokat támogató Mihály számára az egyetlen kiút Erdély megtámadása volt. Miután követeket küldött Moszkvába, hogy szükség esetén a cárnál kapjon menedéket, 1599. október 15-én megindította hadait.[4] Ehhez közrejátszott az is, hogy a prágai Udvari Tanács október 4-én pénzt ígért Mihálynak.[4] A közszékelyeket régi szabadságuk ígéretével maga mellé állítva[4] a sellenberki (Schellemberg) győztes csata után (október 28.) bevonult Gyulafehérvárra, ahol november 26-án erdélyi fejedelemmé választották.[4] (Báthory azonban vereségként értékelte a csatát és Moldva felé menekült, de a határ közelében a ráuszított székelyek elfogták és kegyetlen módon meggyilkolták.)

Mihály elfoglalta Erdélyt, de katonáit nem tudta féken tartani. Mindennaposak lettek a rablások, erőszakoskodások. A következő évben Moldvát is megszerezte kiűzve onnan a lengyeleket, de a kozák hadaktól vereséget szenvedett és Lengyelország elleni hadjáratának tervét fel kellett adnia. Ezután azonban az anarchiát megelégelő rendek Giorgio Basta kassai főkapitányt hívták be ellene. 1600. február 9-én Mihály visszautasította Rudolf Erdély átvételére vonatkozó kívánságát.[4] A Maros menti Miriszló melletti vereségét követően, májusban betört Moldvába, elűzte a lengyel hűbéres Ieremia Movila vajdát[4], akit október 14-én a lengyel csapatok visszahelyeztek.[4] Azonban a november 4-ei árgyasi csatavesztés után Simon Movilát tették meg vajdává.[4]

Mihály Prágába menekült és itt ismét elnyerte Rudolf kegyét. A császár visszaküldte Erdélybe, ahol Giorgio Basta oldalán harcolt Báthory Zsigmond ellen, és Goroszlónál 1601. augusztus 3-án egyesült seregük vereséget mért Báthory csapataira. Győzelmük után néhány nappal azonban a generális fölöslegessé vált szövetségesét vallon zsoldosaival megölette.

A román történetírás őt tartja Románia megalkotójának, amikor is e szerint – ha csak napokra is – egyesítette Moldva, Havaselve és Erdély "román" vajdaságait. Trianonkor ez jogi alapot jelentett Erdély elcsatolására a többségivé vált román lakosság létszáma mellett. 19. századi bronz szobra a Hohenzollern román királyok palotája előtt áll Bukarestben.

Mihai Viteazul címere


Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mihály Stancát[5], Dimitru Izverani leányát vette feleségül, két gyermeket szült férjének:
  • Ezenkívül ismert egy törvénytelen gyermeke is Tudora Tirgsovától[5]:
    • Marula[5] ∞ Socol Cornateni

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség, hogy a román krónikairodalom és a későbbi (román) erdélyi iskola kevéssé helyezte középpontba Mihályt, sokkal inkább a 19. század nacionalizmusa fedezte fel őt: elsők között Nicolae Bălcescu 1830-as évekbeli írásaiban tűnik fel a „három vajsaság” egyesítőként.[6] A román nacionalista történetírás Vitéz Mihályt a „román területek” első nagy egyesítőjeként tartja számon, hiszen néhány hónapig egyidejűleg viselte a havasalföldi és moldvai vajda címet, valamint Erdély császári helytartójának titulusát.[7] A történelmi tényekkel szemben Mihálynak tulajdonították a gyurgyevói diadalt, továbbá a román történetírók mellőzték, hogy a vajda gyakorlatilag végigdúlta Erdélyt.[8] A 20. század második felében kialakított kultusza jegyében Románia számos városában áll szobra, egyebek közt Nagyvárad főterén.[9][10] A Ceaușescu-rendszer 1970-ben nagyszabású és külföldön is terjesztett propagandisztikus filmet (Mihai Viteazul) mutatott be a középpontba helyezésével.[11]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Ghyka Roumanie. A Basarab-ház családfája. (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
  2. 1601-ben prágai tartózkodása során Egidius Sadeler portrét készített róla, és ezen feltünteti Mihály életkorát: “Életének 43-dik évében“ [Aet(atis).XLIII], tehát valamikor 1558-ban született. A Román Tudományos Akadémia birtokában levő “Râmnic-i lajstrom”(lsz.2530, 382.lap) bejegyzése szerint Drăgoeștiben (Vâlcea megye) született. Vö.: [1]
  3. És egyben utószülőtt, mert Petraskó 1557 végén halt meg.
  4. ^ a b c d e f g h i j k l Magyar katolikus lexikon. Havasalföld (magyar nyelven). Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Kara. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  5. ^ a b c d e [genealogy.euweb.cz/balkan/basarab.html#MV Bassaraba family. Mihail Viteazul] (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  6. Boia, Lucian: History and myth in Romanian consciousness. 1997. 42. o.
  7. Lucian Boia: Egy nemzeti mítosz: Vitéz Mihály vajda
  8. A gyurgyevói ütközetben az erdélyi csapatok jóval nagyobbak voltak a havasalföldi seregnél, a hadműveleteket Bocskai István irányította. Mihály erdélyi tartózkodását a magyar historiográfia Basta császári generális dúlásai mellé helyezte. Lásd: Zahorán Csaba: Külső nézőpontok. Múlt-kor történelmi portál, 2009. május 24. [Hozzáférés: 2014. június 25. 12:36.]
  9. Szoborlap: Vitáz Mihály szobra Nagyváradon
  10. A nagyváradi magyar közösséget sérti az olaszi park átnevezése. Erdély online
  11. II. Mihály havasalföldi fejedelem az Internet Movie Database oldalon

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Mihály havasalföldi fejedelem témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
III. Sándor
Havasalföldi fejedelem
15931600
Havasalföld címere
Következő uralkodó:
Simeon moldvai fejedelem
Előző uralkodó:
Jeremiás
Moldvai fejedelem
1600
Moldva címere
Következő uralkodó:
Jeremiás
Előző uralkodó:
Báthory András
Erdély fejedelme
15991601
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
Báthory Zsigmond