Balkezesség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bal kéz, írás közben. („Linkshänder”: „balkezes” németül)

Az emberek döntő többsége a jobb kezét tekinti elsődlegesnek és azt is használja a tevékenységei elvégzéséhez. Azonban kb. minden hetedik ember (az adat az ún. ipari társadalmakra vonatkozik) használja ma dominánsabban a bal kezét a jobb helyett – ezt nevezik balkezességnek. Ennek az aránynak nemcsak a genetika az oka, hanem a társadalmak a balkezességet elutasító hagyományai is. A balkezesség nem megszokás, hanem biológiai alapokon nyugvó, a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat. A balkezesek aránya a nyugati országokban folyamatosan nő. Érdemes megjegyezni, hogy már a majmoknál is megfigyelhető, hogy van domináns kezük.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hozzávetőleg 8 és 15% között mozog a felnőtt lakosság körében a balkezesek száma.[1] Tanulmányok szerint a férfiak körében gyakoribb a bal kéz domináns használata.[2] A balkezesség az átlagos populációhoz hasonlítva ugyancsak gyakrabban fordul elő egypetéjű ikrek esetében,[3][4] és az idegrendszeri megbetegedésben szenvedők körében (epilepszia[5], Down-kór, autizmus, szellemi visszamaradottság stb.). Statisztikailag az egypetéjű ikrek esetében 76% eséllyel lesz mindkettőjük balkezes, ha az egyikük balkezes. Ennek genetikai és környezeti okai vannak. A balkezesség gyakoribb Dél-Ázsiában, Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában, míg Nyugat-, Észak-Európában és Afrikában kevésbé.

Kialakulása, előidézői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megfigyelések szerint a jobb kéz hosszabb idejű (6 hónap vagy több) sérülése esetén sokan válnak balkezessé és a gyógyulásuk után is a bal kezüket használják gyakrabban. (Szerzett balkezesség)
  • Egy elmélet szerint a magasabb tesztoszteronszint magzati korban balkezességhez vezet. Norman Geschwind neurológus nevéhez fűződik, hogy a tesztoszteronszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését. A férfi agy később fejlődik ki, mint a női, és bal agyfélteke később, mint a jobb. A tesztoszteron elfojtja a bal agyfélteke fejlődését, így a jobb agyfélteke erőteljesebben lesz fejlett. Így a magzat nagyobb valószínűséggel válik balkezessé, mivel a jobb agyfélteke irányítja a test bal oldalát.
  • A születéskor fellépő stressz is kiválthat balkezességre való hajlamot.
  • Genetikai okok is közbejátszhatnak a balkezesség kialakulásában, de nem kizárólagosan. Ha mindkét szülő balkezes, akkor 46% annak az esélye, hogy a gyerek is balkezes lesz, de ebben a környezeti tényezők is szerepet játszanak (a két szülőtől a bal kéz használatát látja).

Gyorsteszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létezik egy egyszerű mód arra, hogy kiderítsük kinek melyik keze a domináns. Figyeljük meg, ha az illető spontán módon integet (például figyelemfelhívás vagy üdvözlés céljából), melyik kezét használja.[6]

A kezesség tesztelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezességet leggyakrabban egy nemzetközileg elismert, tudományos módszerekkel kialakított teszttel, az ún. Edinburgh Handedness Inventory-val szokták vizsgálni. [7] A tesztet 1971-ben publikálták és a mai napig számos kezességet, féltekei dominanciát, vizsgáló kutatás alapját képezi.

A teszt 10 darab, kézzel végzett tevékenység esetén kéri a vizsgálati személyt, hogy jelölje meg melyik kezével szokta a műveletet végezni. A válaszadás során a következő válaszokat lehet adni: mindig bal, általában bal, nincs preferencia, általában jobb és mindig jobb (ld. a következő táblázatot)

Edinburgh Handedness Inventory
Mindig bal
Általában bal
Nincs preferencia
Általában jobb
Mindig jobb
Írás          
Rajzolás          
Dobás          
Ollóhasználat          
Fogkefehasználat          
Késhasználat (villa nélkül)          
Kanálhasználat          
Seprűfogás (felső kéz)          
Gyufa meggyújtása (amelyik kézben a szál gyufa van)          
Doboz kinyitása (amelyikkel nyitjuk)          

A teszt értékelése pontrendszer alapján történik. Az "általában" válaszok egy pontot érnek, míg a "mindig" típusú válaszokat kettőnek számítják (a nincs preferencia típusú válaszok 0 pontot kapnak). A pontozás után összeadják külön a jobbos illetve külön a balos válaszhoz tartozó pontokat, így külön összpontszámot kapunk a jobb és bal válaszok eseteire. Ezt követően az alábbi formula segítségével kiszámolják a lateralitási kvócienst (LQ), melynek mutatója segít eldönteni hogy az adott illetőnek melyik keze és milyen mértékben domináns:

 LQ = \frac{(J - B)}{(J + B)}*100

Ahol "J" ott a jobbos válaszok összpontszáma, ahol "B" ott a balos válaszok összpontszáma értendő.

Az LQ értéke -100 és +100 között váltakozhat. A negatív érték a bal, a pozitív érték pedig a jobb kéz dominanciáját jelzi. A dominancia foka az LQ értékének -/+100-hoz való tendálásával erősődik, vagyis a -90 erősebb bal oldali dominanciát jelez, mint a -40, a +90 pedig erősebbet mint +40.

Balkezeseket érintő megkülönböztetések, elnevezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balkezeseket gyakran sutának nevezik és sok kifejezés van, mely szerint a bal rosszat jelent. A magyarban például ilyen a balszerencse, balsors, balsejtelem, balvégzet, balsiker, baleset, ballépés, balfék, balfácán, balul üt ki, bal lábbal kelt fel, valamint az ügyetlen szinonimájaként használt kétbalkezes. Létezik egy vulgáris kifejezés is, a bal és a férfi külső nemi szerv kombinálásból. Az angol sinister szó jelentése; baljós(latú), vészjós, amely a latin sinistralis (balkezes, bal oldali) szóból ered. Az eredeti latin szó jelentése később változott és használták gonosz és szerencsétlen értelemben is. A balkezes sport játékosokat, balkezes ütéseket southpaw-nak nevezik, különösen a baseballban és a ökölvívásban elterjedt ez az elnevezés. Nincs negatív értelme, csak a balkezes játékosok megkülönböztetésére használják. Az ír nyelvben használatos ciotóg szó, melyet balkezes emberekre mondanak, „furcsa szerzetet” jelent. A norvégok által használt venstrehåndsarbeid (tükörfordításban „balkezes munka”) olyan értelemben használatos, hogy a munkát elégtelenül, hanyagul végezték el.

Ezekkel ellentétben a jobb szó számos európai nyelvben nem csak a jobb kezet, hanem a jót, megfelelőt, hibátlant jelenti. Olyannyira, hogy a német és holland nyelvben a recht, az angol right, a francia droit , a spanyol derecho és a szláv nyelvekben használatos prav jelenti a jobb oldalt és a jogot, igazságot is.

Balkezességből származó előnyök/hátrányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy jobbkezeseknek szánt világban kevés a balkezességből származó előny, de tény, hogy léteznek. Például a sebészetben hasznos lehet, ha mindkét kéz egyformán ügyes. Balkezes vagy ballábas sportolók, harcosok előnyre tehetnek szert azáltal, hogy jobbkezes ellenfelüknek meglepetést szereznek a szokatlan oldal használatával.

Társas étkezésekkor az ülésrend függvényében hátrány vagy előny is lehet a bal kéz használata. Balról jobbra haladó írásnál hátrány, jobbról balra haladónál (héber, arab, ősmagyar) viszont előny a balkezesség.

Autóvezetéskor sebességváltás közben precízebben tudnak manőverezni a balkezesek[forrás?]– ez természetesen csak a nálunk szokásos jobbra tartó közlekedési rendű országokban elterjedt gépkocsik vezetésére vonatkozik, melyekben jellemzően a jármű bal oldalán van a kormány és középen a sebességváltó, tehát a jobb kéz kezeli a sebességváltót és a bal (a balkezes ember ügyesebbik keze) a kormányt.

Mivel az európai műszaki szabványok az eszközök jobb kézzel való kezelését feltételezik, tipikusan a balkezesek jobbkeze jelentősen ügyesebb, mint a jobbkezesek bal keze. Egyes eszközök bal kézzel való használata akár balesetveszélyes is lehet.

Történelmi és kulturális vonatkoztatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még a közeli múltban is a protokoll része volt, hogy enni az embernek a „szép kezével” kell.

Egyes muszlim országokban a jobb a tiszta a szent cselekedetekre (evés, munka), a bal a tisztátalan dolgokra (WC-használat) fenntartott kéz.

Mucius Scaevola (valódi nevén Gaius Mucius), aki a városát ostromgyűrűbe záró Porsenna táborába lopózott, hogy a királyt ledöfve szerezzen Rómának szabadulást. A merénylet csak félig sikerült, mert a vezér helyett annak írnokát döfte le. Gaiust elfogták. A király előtt az ott álló áldozati oltár tüzébe tartotta jobbját és szemrebbenés nélkül állta a fájdalmat, majd közölte Porsennával, hogy háromszáz, hasonlóan elszánt római ifjú áll készen, hogy kioltsa életét. A megdöbbent király szabadon bocsátotta a hőst, s a fenyegetéstől megrettenve felhagyott Róma ostromával. A bátor ifjú jobbja csontig égett, ezért kapta a Scaevola, azaz „balkezes” melléknevet. Az ifjú római hőstette egyebek között Mantegna, Tintoretto, Rubens és Lebrun vásznain látható.

Albert Einstein a tévhitek ellenére jobbkezes volt. Nincs róla olyan kép, amely igazolná, hogy a bal kezével írt volna. Többnyire a balkezesek terjesztik ezt a téves információt, mondván, hogy a 20. század legnagyobb elméje is balkezes volt. A balkezesség, kreativitás és intelligencia között van összefüggés, viszont Einstein zsenialitása agyának eltérő szerkezetében[8] és az abból fakadó különleges matematikai képességekben rejlett.

A több mint egy évszázadon át életben maradt legenda, miszerint a hírhedt bandita, William H. Bonney (Billy a kölyök) balkezes lett volna, teljességgel téves. Ezt az egyetlen, róla fennmaradt fénykép alapján hitték, melyről azonban kiderült, hogy az előhívás során meg lett fordítva. Erre a tévedésre építve számos film ábrázolta őt balkezesnek.

Hasonlóképpen valószínű, hogy Jeanne d’Arc sem volt balkezes. A különféle középkori képeken azért ábrázolják őt fegyverrel a bal kezében, mert akkoriban a balkezesség egyértelműen a gonosz jelének számított, így igazolandó, hogy az orléans-i szüzet jogosan ítélték máglyahalálra.

Egyéb személyek, akikről sokan tévesen állítják/állították balkezességüket: Marilyn Monroe, Winston Churchill.

Kutatók 1897 és 1913 között Észak-Angliában készült dokumentumfilmek vizsgálata után azt a megállapítást tették, hogy akkoriban a lakosságnak csak mintegy 3%-a volt balkezes. A kutatók szerint ez annak volt a következménye, hogy az abban az időszakban kezdődött ipari forradalom gépei, berendezései kizárólag jobbkezesek számára voltak használhatóak, így a balkezesek kiestek a munkából, megbélyegezték őket, és ez a párkapcsolatok kialakulását is megnehezítette.[9]

Balkezes mindennapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkezeseknek szánt olló

Átszoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pedagógia mai álláspontja szerint balkezes gyereket „átszoktatni” szigorúan tilos. Már a magzati korban eldől, hogy melyik agyfélteke lesz a domináns és ennek a megváltoztatására tett kísérlet súlyos zavarokhoz vezethet. Ilyen például a dadogás, olvasási- (diszlexia), írási- (diszgráfia), számolási (diszkalkulia) nehézségek, magatartásbeli problémák, egyensúlyzavar, könnyen veszíthet magabiztosságából és egyéb lelki problémák alakulhatnak ki. Átszoktatás helyett inkább segíteni kell a gyermeket, például az írástanulásnál meg kell mutatni neki a megfelelő technikákat (hogyan formálja a betűket, számokat stb).

Balkezesség és intelligencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs direkt összefüggés a balkezesség és a magas intelligencia között [forrás?].

Balkezesek Nemzetközi Világnapja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkezesek Nemzetközi Világnapja

Augusztus 13. a Balkezesek Nemzetközi Világnapja, először 1976-ban tartották. A balkezesek elnyomottságára szeretné felhívni a figyelmet.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hardyck, C., & Petrinovich, L. F. (1977). Left-handedness. Psychological Bulletin, 84, 385–404.
  2. Raymond, M.; Pontier, D.; Dufour, A.; and Pape, M. (1996). Frequency-dependent maintenance of left-handedness in humans. Proceedings of the Royal Society of London, B, 263, 1627-1633
  3. Twinning Facts – National Organization of Mothers of Twins Clubs, Inc.. Accessed February 2010.
  4. Cantor, J. M.; Klassen, P. E.; Dickey, R.; Christensen, B. K.; Kuban, M. E.; Blak, T.; Williams, N. S.; & Blanchard, R. (2005). Handedness in pedophilia and hebephilia. Archives of Sexual Behavior, 34, 447–459. Accessed February 2010.
  5. Schachter, S. C.; Boulton, A.; Manoach, D.; O'Connor, M.; Weintraub, S.; Blume, H.; & Schomer D. L. (1995). Handedness in patients with intractable epilepsy: Correlations with side of temporal lobectomy and gender. Journal of Epilepsy, 8, 190–192.
  6. Scientific American, 2007. decemberi szám, „Updates”
  7. Oldfield, R.C. (1971). The assesment and analysis of handedness: The Edinburgh Inventory. Neuropsychologia, 9, 97-113. Accessed February 2010.
  8. The Long, Strange Journey of Einstein's Brain, National Public Radio, <http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=4602913>. Retrieved on 3 October 2007
  9. Current Biology, szeptember 18.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balkezesség témájú médiaállományokat.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]