Jeanne d’Arc
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Jeanne d’Arc (Szent Johanna, Domrémy, 1412. január 6. – Rouen, 1431. május 30.), az „orléansi szűz”, katolikus szent, francia nemzeti hős. A százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Tizenkét éves volt, amikor először részesült azokban a rendkívüli látomásokban, melyek egész életét végigkísérték, ellátták természetfölötti tanácsokkal, külső és belső harcaiban buzdításokkal.
Jeanne d’Arc feltűnésének időpontjában Franciaország egyik legnehezebb időszakát élte. A 15. század elején az angolok egymás után arattak győzelmeket francia földön, uralmuk alá vették Párizst és Észak-Franciaországot, majd ostrom alá fogták Orléans-t, amelynek bevételével megnyílt volna az út Dél-Franciaország felé. Ekkor lépett fel Jeanne d’Arc, a fiatal parasztlány, és látomásaira hivatkozva felkereste Károly trónörököst (a későbbi VII. Károly francia királyt), majd 1429-ben kis sereggel az ostromlott Orléans felmentésére sietett.
Megjelenése forró lelkesedést keltett. A megszállott Észak-Franciaországon keresztül Reimsbe vezette a trónörököst, akit itt megkoronáztak. A francia körök nem nézték jó szemmel Jeanne d’Arc sikereit és népszerűségét, attól féltek, hogy a nép felszabadító harca egy újabb jacquerie-be, parasztlázadásba torkollik. Jeanne d’Arc egyre kényelmetlenebbé vált a hatalom számára, ezért mikor 1430-ban Compiègne erődjénél a burgundiaiak elfogták, s 80 000 font váltságdíj[h 1] fejében kiadták az angoloknak, a király nem sokat tett kiszabadításáért. Az angolok diadalmenetben vitték Rouen városába, ahol mint boszorkányt vádolták be az egyházi hatóságnál. [h 2] A Pierre Cauchon párizsi egyetemi doktor vezetésével ülésező egyházi törvényszék visszaeső eretnekség miatt elítélte,[h 3] majd máglyán égették el.
[szerkesztés] Tisztelete
1920. május 16-án avatta szentté XV. Benedek pápa, elismervén ezzel, hogy Szent Johhannát jogtalanul itélték el, és mártírhalált halt.
[szerkesztés] Emléke a nyugati kultúrában
Hat évszázadon át hatott tragikus sorsa a nyugati kultúrára, a franciára természetesen kiemelkedően erősen; a francia politikusok szívesen hivatkoznak rá,[f 1] de az amerikai filmvilágba is megtalálta útját.[f 2] Shaw drámát, Mark Twain regényt írt róla, szerepet kapott Shakespeare drámai világában,[f 3] Voltaire tréfás epikus költeménnyé dolgozta fel,[f 4] Verdi Giovanna D'Arco, Csajkovszkij pedig Orleans-i szűz című operáját szentelte neki. Friedrich Schiller drámája [f 5] maga is számos, körülbelül száz további mű ihletőjévé vált.
Korunkban sem marad az ismeretlenségben: filmek, televíziós feldolgozások, videójátékok, dalok, táncok készültek történetéből, így például a Robert Bresson 1962-es filmi rekonstrukciója a perről,[f 6] egy Christian Duguay rendezte, és 1999-ben Emmy Awardra jelölt TV-filmsorozat,[f 7] vagy egy 1999-es film Luc Besson rendezésében.[f 8]
[szerkesztés] Forrás és jegyzetek
- Katolikus.hu – Szent Johanna
- International Jeanne d'Arc Centre
- Georgas Duby - Andrée Duby: Jeanne d`Arc perei.Európa Könyvkiadó (Mérleg sorozat), Budapest, 1989.
- Kulturális hatás, feldolgozások:
- ^ Joan of Arc in French Art and Culture (1700-1855): From Satire to Sanctity By Nora M. Heimann, Published by Ashgate Publishing Ltd., 2005 ISBN 0-7546-5085-5, ISBN 978-0-7546-5085-0
- ^ Visions of the Maid: Joan of Arc in American Film and Culture By Robin Blaetz, Published by University of Virginia Press, 2001 ISBN 0-8139-2076-0, ISBN 978-0-8139-2076-4(angolul)
- ^ Henry VI Part 1 (angolul)
- ^ La Pucelle d’Orléans - Wikisource (franciául)
- ^ Die Jungfrau von Orleans by Johann Christoph Friedrich von Schiller - Project Gutenberg(németül)
- ^ Procès de Jeanne d'Arc (1962) (angolul)
- ^ Az orleans-i szűz (angolul)
- ^ The Messenger: The Story of Joan of Arc (angolul)
- További hivatkozások:
- ^ Szántó György Tibor: Anglia történelme. Maecenas Könyvkiadó, 1992, ISBN 963-7425-53-5, 100. oldal
- ^ katolikus.hu Magyar Katolikus Egyház – Szent Johanna – Jeanne d’Arc elérve: 2008-05-07
- ^ Sághy Marianne: Anglia, Franciaország, Németalföd a százéves háború korában. (Európa ezer éve. A középkor. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-389-820-X és ISBN 963-389-819-6 Ö, II. kötet, 194. oldal)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a középkori tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
