V. Henrik angol király
| V. Henrik | |
|
|
|
| Titulusai | Dei Gracia Rex Anglie et Francie Dominus Hibernie |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje 1413. március 21. – 1422. augusztus 31. |
|
| Koronázása | 1413. április 9. |
| Elődje | IV. Henrik angol király |
| Utódja | VI. Henrik angol király |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Lancaster-ház |
| Született | 1387. augusztus 19. Monmouth, Wales |
| Elhunyt | 1422. augusztus 31. (35 évesen) Vincennes-i vár |
| Nyughelye | Westminsteri apátság, London |
| Házastársa | Valois Katalin |
| Gyermekei | VI. Henrik angol király |
| Édesapja | IV. Henrik angol király |
| Édesanyja | Mary de Bohun |
V. Henrik angol király (Monmouth, Wales, 1387. augusztus 19. – Vincennes, 1422. augusztus 31.) IV. Henrik és Mary de Bohun fia. Walesi herceg korában egyike volt a legpajkosabb ifjaknak, aki jókedvű cimborák társaságában a kocsmákat járta és könnyelmű életet élt, trónra lépésével azonban jó útra tért s egyike lett a legjelentősebb angol uralkodóknak.
Mindenekelőtt közbocsánatot hirdetett. A papság jóindulatát azzal iparkodott kiérdemelni, hogy John Wycliffe híveit (és a velük rokonszenvező lollardokat) hevesen üldözte. Henrik fő törekvése a francia trón elnyerésére irányult. 1415 augusztusában 30 000 emberrel kikötött Normandiában és bevette Harfleurt. Azincourt mellett 1415. október 25-én folyt le a véres azincourt-i csata, ahol az angol gyalogosok – különösen az íjászok – legyőzték a francia lovassereget .
1417 augusztusában újra átvitorlázott Normandiába, amikor az orléans-i párt a dauphinnel egyetértve, a burgundi herceget meggyilkoltatta, mire fia, Jó Fülöp még szorosabban csatlakozott Angliához. Az elszigetelt francia udvar kénytelen volt tehát békét kötni, mely 1420. május 21-én Troyes-ben létrejött. Ennek értelmében Henrik VI. Károly francia király leányát, Katalint feleségül vette, apósának halála után pedig a francia koronát is megörökölte volna, mely Katalintól származó gyermekeire is átszállt volna.
Természetesen a dauphin tiltakozott a szerződés ellen s a fellázított skótok támogatására számítva újra megindította a háborút. 1421. március 23-án Baugé mellett megverte ugyan az angolokat, de ennek hírére Henrik újabb sereggel jött át Franciaországba, ahol megint győztesen előnyomult; tervei keresztülvitelében azonban korai halála megakadályozta.
Mint uralkodó, igazságszerető és törvénytisztelő volt. Nagy érdemeket szerzett a nemzeti honvédség szervezése körül. Özvegye, Katalin utóbb Owen Tudorhoz ment férjhez, kinek utódai VII. Henrikkel jutottak Anglia trónjára. V. Henrik a hőse William Shakespeare drámájának.
Gyermeke[szerkesztés]
Felesége, Valois Katalin (1401. október 27. – 1437. január 3.) 1 gyermeket szült Henriknek, a későbbi VI. Henriket (1421. december 6. – 1471. május 21.).
Forrás[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Henrik, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.
Kapcsolódó lapok[szerkesztés]
| Előző uralkodó: IV. Henrik |
|
Következő uralkodó: VI. Henrik |

