Hadifogság

Osztrák-magyar hadifoglyok Oroszországban; Fényképezte: Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij, 1915

Levelezőlap hadifoglyok és hadifogolyhozzátartozók részére

Magyar és német hadifoglyok sírjai az udmurtiai Votkinszk melletti erdőben

A magyar hadifoglyoknak szentelt emléktábla Votkinszk mellett

Hadifogságnak nevezzük a háborúban a katonák elfogását, aminek eredményeképpen hadifogoly válik belőlük.

Hadifogolynak nevezik azt a katonát, gyalogost, tengerészt vagy repülőt, akit az ellenséges hatalom egy fegyveres konfliktus alatt vagy közvetlenül azután bebörtönöz.

Törvények vannak érvényben arról, hogy a hadifoglyokkal emberségesen és a diplomácia szabályai szerint kell bánni. Ezek a törvények a fogságbaesés pillanatától kezdve alkalmazandók, addig a percig, amíg a hadifoglyot szabadon nem bocsátják, vagy az illető hazájába vissza nem kerül. Az erről szóló törvények (a harmadik genfi konvenció) egyike úgy szól, hogy törvénytelen a hadifoglyok megkínzása, és a hadifogoly csak a nevét, születési időpontját, rangját és szolgálati beosztási számát köteles megadni (ha van neki).

A harmadik genfi egyezmény (Third Geneva Convention) a fogságba esett katonai legénység, bizonyos gerillaharcosok és bizonyos polgári személyek védelméről szól. A hadifogoly státusba nem számítanak bele azok a fegyvertelen, nem harcoló egységek, akik a háború idején esnek fogságba, ők a negyedik genfi egyezmény (Fourth Geneva Convention) hatálya alá tartoznak.

Polgári foglyok háborúban

Háborúban vagy közvetlenül annak befejeződése után azonban nemcsak katonákat szokás elfogni és elhurcolni, hanem civileket is, függetlenül attól, hogy mit mondanak erről a törvények. A II. világháború alatt is ez történt a magyarokkal és más népekkel is, akiknek tagjait elfogták, kényszermunka táborokba szállították, rabszolgaként használták, emberi státusukat megszüntették.

Ezt a gyakorlatot egyes országokban (például a Szovjetunióban) nemcsak az ellenséges ország polgáraival szemben alkalmazták, hanem saját állampolgáraikkal szemben is. Ezt nevezik kényszermunkának vagy nem önkéntes ingyenmunkának, robotnak.

Lásd még

• Toma András, az utolsó magyar hadifogoly
• A KFKI adatbányászata a témában

Magyar hadifoglyok sorsa

• http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/mo_1918/hadifog/html/
• http://www.kjmk.hu/cgi-bin2/ntxcgi.exe?session=2040524581&infile=details.glu&oid=689347
• http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho010214.htm
• http://www.magyartragedia1945.hu/malenkij011284.html
• http://www.museum.hu/tudor/mora/hadifogoly.asp

Könyvek

Szabó György: Kolozsvári deportáltak az Uralban, Kolozsvár, 1994