Udmurtföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Udmurtföld (Udmurt Köztársaság, Udmurt Elkun)
Udmurtföld címere
Udmurtföld címere
 Udmurtföld zászlaja
Udmurtföld zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Szövetségi körzet Volga-menti szövetségi körzet
Székhely Izsevszk
Alapítás 1920. november 4.
Köztársasági elnök Alekszandr Volkov
Hivatalos nyelv orosz, udmurt
Népesség
Teljes népesség 1 568 000 fő (2002) +/-
Népsűrűség 36,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 42 100 km²
Időzóna UTC +3
Nyári: UTC +4
Elhelyezkedése
Russia - Udmurt Republic (2008-01).svg
Udmurtföld (Oroszország)
Udmurtföld
Udmurtföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 17′, k. h. 52° 45′Koordináták: é. sz. 57° 17′, k. h. 52° 45′
Udmurtföld weboldala

Udmurtföld, hivatalos nevén az Udmurt Köztársaság (oroszul Удмуртия / Удмуртская Республика [Udmurtszkaja Reszpublika], udmurtul Удмурт Элькун [Udmurt Elkun]) az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága („szubjektuma”). A Volga-menti szövetségi körzethez tartozik, gazdasági felosztás szerint az Uráli körzet része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oroszország európai részén, a Kelet-európai síkságon, a Vjatka és a Káma folyók alsó folyása között fekszik. Baskíriával, a Tatár Köztársasággal, továbbá a Kirovi területtel és a Permi határterülettel határos.

A köztársaság felszíne enyhén dombos, legmagasabb pontja mindössze 332 m. Az összterület 10%-a legelő, 44%-a erdő, északon főleg tűlevelű-, délen inkább nyírfaerdő. Éghajlata mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet -16 °C, a júliusi 19 °C, az átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm.

Legnagyobb folyói a Káma, amely hajózható, de csak a délkeleti területeket érinti, valamint északon a Csepca és a főváros folyója, az Izs. Területén nem találhatóak nagy tavak, a legjelentősebb a részben udmurt Votkinszki-víztározó.

Kőolajban, tőzegben, szénben gazdag. Jelentősek gyógy- és ásványvizes forrásai is.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Káma és a Vjatka közötti vidéket már évszázadok óta udmurtok lakták, amikor a területre a 12. században orosz betelepülés kezdődött. A 16. század közepére, Kazány városának elfoglalásával az egész vidék a moszkvai nagyfejedelemség része lett. A jogfosztottság, az ortodox hittérítés és a kezdődő iparosodás ellenére az udmurtoknak végig sikerült megőrizniük nyelvüket és részben ősi kultúrájukat is.

Az általuk lakott vidékek a cári Oroszországban nagyrészt a Vjatkai és a Permi kormányzósághoz tartoztak.

Izsevszk 1918-ban

Az 1917-es forradalom után létrejött szovjethatalom deklarálta a népek önrendelkezési jogát, és az ország új közigazgatását a nemzetiségi-területi szempontok figyelembe vételével alakította ki. Így jött létre 1920-ban a Votják (később Udmurt) Autonóm Terület, melynek határain belül az udmurt népesség volt többségben. 1934-ben a terület Udmurt Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult át, melynek első alkotmányát 1937-ben fogadták el. Ekkor alakult ki mai területe, miután több járást és várost csatoltak hozzá, így Szarapult is.

Az 1920-as években udmurt nyelvű népiskolák nyíltak, udmurt nyelvű könyvek jelentek meg, az orosz felsőoktatási intézményekben sok udmurt fiatal tanult. A fellendülés nem tartott sokáig: a sztálini korszakot többek között a nemzeti kultúra és oktatás visszaszorítása, kiemelkedő képviselőinek bebörtönzése, sőt fizikai megsemmisítése jellemezte. A köztársaság a szovjet hadiipar egyik központja lett, zárt területté nyilvánították, amit csak 1989-ben oldottak fel. Az erőteljes iparfejlesztés, a világháború alatt ide áttelepített gyárak más vidékekről is idevonzották a munkaerőt, emiatt az udmurtiai lakosság szociális és nemzetiségi összetétele lényegesen megváltozott.

A városi népesség aránya 1939-ben 26%, 1959-ben 44,5%, 1970-ben 57%.

1926-ban a lakosság 52,3%-a udmurt volt. Az akkori többség 1959-re 35,6%-os kisebbséggé változott.

1990 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-ben az Oroszországi Föderáció az ország korábbi közigazgatási beosztását vette át, Udmurtföld területe sem változott, de 1990. november 4-én új neve Udmurt Köztársaság lett. 1994 decemberében fogadták el az új alkotmányt, amely már tükrözte az utóbbi években végbement politikai változásokat.

A köztársaság élén az elnök áll, a törvényhozó hatalom szerve az Államtanács (Duma).

Az alkotmány kimondja a köztársaságban élő nemzetiségek jogait és a helyi önkormányzatoknak az államhatalmi szervektől való függetlenségét.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1989-es népszámláláskor a köztársaság népessége 1 622 000 fő volt, 58%-uk orosz, 31%-uk udmurt, 7%-uk tatár. A népsűrűség 36,9 fő/km² volt. A fővárosban élt az összlakosság mintegy 40%-a (632 000 fő), 70%-uk orosz és csupán 17%-uk udmurt nemzetiségű volt.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint a lélekszám 1 568 000 fő (2005-ben 1 552 000 fő), a városi lakosság aránya 69,7%.

Vallási tekintetben a lakosság három részre oszlik: ateisták, orosz ortodoxok és sámánisták.

Az udmurtok összlétszáma hozzávetőleg 750 ezer, közülük mintegy 250 ezren élnek a köztársaság határain kívül.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udmurtföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 6 város, 5 városi jellegű település és 1961 falusi település található, mely utóbbiak közül 121 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 15 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Udmurtföldön 69% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 11 ezer főt, és összesen 22-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 8%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Udmurtföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

A városi jellegű települések:

  • Igra, Игра (20 737)
  • Uva, Ува (19 984)
  • Balezino, Балезино (16 121)
  • Jar, Яр (6596)
  • Novij, Новый (5742)

Államszervezet, politikai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Udmurt Köztársaság élén Alekszandr Alekszandrovics Volkov (1951) áll. Műszaki végzettségű, mérnök, közgazdász, számos kitüntetés birtokosa. Glazov legnagyobb gyárának építkezését irányította, majd a városi tanács elnöke lett. 1990-től az udmurt minisztertanács elnökhelyettese, 1993-tól elnöke és a központi Szövetségi Gyűlésben hét éven át Udmurtia képviselője. 1995-től az Udmurt Köztársaság Államtanácsának elnöke, közben doktorált, menedzserképző főiskolát is végzett. Először 2000-ben, majd 2004-ben másodszor is a köztársaság elnökéül választották.

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udmurtföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 25 járásra oszlik, a 6 város közül pedig az 5 legnépesebb köztársasági alárendeltségű, ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 25 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg az 5 köztársasági alárendeltségű város a járásoktól független városi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 2 városi község (székhelyük Kambarka és Balezino) és 309 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udmurtia városai

Udmurtia gazdaságának meghatározója a nehézipar: kohászat, autó- és motorgyártás, nehézipari és vegyipari gépek gyártása.

Mezőgazdaság: a viszonylag gyengébb minőségű talajon a növénytermesztés fontosabb kultúrái a gabonafélék, a burgonya, a zöldségfélék.

  • Izsevszk (udmurt nevén: Izskar) az ipar, ezen belül a hadiipar központja. Első vasműhelyét 1760-ban alapították, 1925 óta a köztársaság fővárosa. Itt készülnek a híressé vált Kalasnyikov gépkarabélyok, autógyárában a Kamaz teherautók. Az 1970-es évek óta egyeteme van.

További ipari városok, 100 000 főt meghaladó lakossággal:

  • Glazov (udmurt nevén: Glazkar), 1925-ig az udmurt területek központja. Vegyipar; urán feldolgozása, cirkónium előállítása az atomenergia- és hadiipar számára.
  • Votkinszk: hadiipar (rakéták építése), vasmű, nehézipari gépek gyártása. Csajkovszkij szülőhelye, emlékét múzeum őrzi.
  • Szarapul: régi kereskedőváros, ma ipari város, részben hadiipari célokra gyártanak berendezéseket.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udmurtföldről származnak a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál második helyezettjei, a Buranovskiye Babushki, akik Oroszországot képviselték a nemzetközi versenyen "Party For Everybody" című dalukkal.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyközi közlekedés fő eszközei az autóbuszok, melyek gyakran rossz minőségű aszfalt-, illetve földutakon járnak. A vasúti hálózat fejlett. A köztársaság területét két országos jelentőségű, köztük a Moszkva-Urál-Szibéria-i vasúti fővonal szeli át. Az összes vasútvonal hossza 1007 km (1989). Izsevszk repülőtere Moszkvával és több oroszországi nagyvárossal biztosít állandó összeköttetést.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Udmurtföld témájú médiaállományokat.