Arras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arras
Arras les places .jpg
A város látképe
Arras címere
Arras címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Nord-Pas-de-Calais
Megye Pas-de-Calais
Polgármester Frédéric Leturque (2014-2020)
INSEE-kód 62041
Irányítószám 62000
Népesség
Teljes népesség 41 322 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 3553 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 52–99 m
Terület 11.63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arras  (Franciaország)
Arras
Arras
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 50° 17′ 23″, k. h. 2° 46′ 51″Koordináták: é. sz. 50° 17′ 23″, k. h. 2° 46′ 51″
Arras weboldala
Place des Héros

Arras [aʁɑːs] [megj 1] város Franciaország északi részén, Nord-Pas-de-Calais régióban, Pas-de-Calais megye székhelye.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Arrasban szőtt faliszőnyegek híre néhány száz évvel ezelőtt bejárta Európa minden udvarát. 1435-ben itt kötötték meg az arrasi békét, amely a francia királyok és a burgundiai hercegek Flandria és Artois birtoklásáért vívott harcainak vetett hosszú időre véget. Arrasban látta meg a napvilágot és járt iskolába Maximilien de Robespierre. A város környékékn sok jelzés mutat a közeli hősi temetők felé. Nemcsak francia, hanem brit és amerikai temetők is vannak ezen a vidéken, főként az első, de a második világháborúban vesztették itt életüket a katonák. Arrast is feldúlták a harcok, de később újjáépítették a háborúban károsodott épületeket.

A várost valaha várfal vette körül, helyén ma a centrumot övező körút húzódik.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1793 21 019
1800 19 958
1806 19 286
1821 19 798
1831 23 419
1841 24 439
1846 26 956
1851 25 271
1856 26 216
Év Lakosság
1861 25 905
1866 25 749
1872 27 329
1876 26 764
1881 27 041
1886 26 914
1891 25 701
1896 26 144
Év Lakosság
1901 25 813
1906 24 921
1911 26 080
1921 24 835
1926 29 718
1931 29 490
1936 31 488
1946 33 345
Év Lakosság
1954 36 242
1962 41 761
1968 49 144
1975 46 483
1982 41 736
1990 38 983
1999 40 590
2010 41 611

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hotel de ville - a városháza
A katedrális
  • Place des Héros - a város XVII. századi jellegzetes flamand főtere díszlethez hasonlít, a városháza flamand gótikus épületéből tör az ég felé a csodás harangtorony, a beffroi. A főtér házai szinte egyforma anyagból, azonos módon készültek, tetejükön ugyanolyan az ormozat, mindegyik alatt árkád húzódik. Néhány házon sajátos flandriai szokás szerint egy-egy jellegzetes alak, jelkép látható a bejárat felett, egy szalamandra vagy egy egyszarvú, esetleg egy bálna, vagy éppenséggel egy szirén, ezen alakok a házak névadói.
  • Hotel de ville - a városházát szétverte, a tornyot ledöntötte 1914-ben a német császári tüzérség. Azóta építették újjá úgy, ahogy azt a XVI. század mesterei alkották meg. Eredetileg a XVI. században épült gótikus stílusban, Jacques Le Caron volt a mestere. Fölé magasodik a 75 méter magas torony, a beffroi, 1463-1554 között emelték. Csúcsán Artois arany oroszlánja tartja zászlórúdon a napkorongot. A földszinten van a gótikus Salle des gardes, itt őrzik az ünnepélyes felvonulások állandó résztvevőit, a város óriásait, Colas és Jacqueline bábját, az óriás figurák ugyancsak jellegzetes flamand népszokást öríznek. Az emeleten van a Salle des Fetes, a díszterem, s az ülésterem is. Az alagsorban a város történetéről tartanak audiovizuális bemutatót. Innen lehet elindulni a hatalmas pincerendszerbe. A középkorban kezdték kialakítanin a lépcsőkkel, szűk átjárókkal összekötött termeket, amelyek bor tárolására és óvóhelyül szolgáltak. Az első világháborúban brit hadikórház volt a pincében. Az alagsorból indul a felvonó a beffroi kilátószintjére, gyalog 326 lépcső.
  • Grand'Place - 155 árkádos kis épület veszi körül a teret. Csupán a legöregebb ház homlokzata tér el a többitől, nem ívelt, hanem lépcsős. 1467-ből származik, a többi XVII-XVIII. századi. Ezen valamint a főtéren is rendszeresen tartanak vásárokat, színes felvonulásokat. A legjellegzetesebb népünnepély a Pünkösd vasárnapi Fete des Rats.
  • Abbaye St-Vaast - a VII. században alapított apátság a város első püspökéről kapta nevét, a mai épületeket a XVIII. században emelték a régiek helyén. Főbejárata a place de la Madelaine térről nyílik. Ma a Musée des Beaux-Arts gyűjteménye van benne, mások mellett Delacroix és Jean-Baptiste Camille Corot festményeivel. A volt kolostor refektóriumában hatalmas márványkandalló áll.
  • Cathédrale - a klasszicista stílusú főtemplom a francia forradalom alatt megsemmisült Notre-Dame templom helyén, 1833-ban készült.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az általános gyakorlattól eltérően a szó végi -s a város nevében ejtendő, ennek megfelelően az -i képzős változata is egybeírandó a képzővel: arrasi.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arras témájú médiaállományokat.