Szent Péter-bazilika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vatikán
Világörökség

A Szent Péter-bazilika
Adatok
Ország	Vatikán
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1984

A Szent Péter-bazilika a világ legnagyobb keresztény temploma^[1]^[2]. Befogadóképessége kb. 60 000 fő. A bazilikát Szent Péter apostol sírjára építették. A római katolikus egyház első számú szentélye, az ún. négy nagy bazilika (basilica maior) egyike. Ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. A 14. század óta van a Szent Péter-bazilikának kitüntetettebb szerepe, amikor a pápa lakóhelye a lateráni palotából a Vatikánba tevődött át.

[szerkesztés] Adatok

A bazilika belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter. Alapterülete kb. 15 160 m², és kb. 60 000 főt tud befogadni, ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkezik.

A főhajó 187 méter hosszú és 27,5 méter széles, a mellékhajó 138 méter széles. Az építkezés kb. 120 évig tartott. A nagy kupolán kívül még 8 kisebb kupolája van. Benne 800 oszlop, 45 oltár és 390 szobor áll. Anyaguk mészkő, márvány, stukkó és bronz.

[szerkesztés] Története

A bazilikát II. Gyula pápa építtette a 16. század elején, a lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. Az alapkőletételre 1506. április 18-án került sor. A Constantinus idejéből való kora keresztény bazilika teljes átépítését II. Gyula pápa Donato Bramantéra bízta. Az eredeti bazilika helyére Bramante lenyűgözően nagyméretű, kilencosztatú térrendszert tervezett. A középpontba 42 m átmérőjű, tamburos kupolával fedett négyezetet, ahhoz négy oldalról félköríves apszissal záródó, kb 60 m hosszú keresztszárakat, a sarkokba pedig a főtér formáját 1:2-es méretcsökkentéssel megismétlő, szintén görögkereszt alaprajzú, kupolás melléktereket.

[szerkesztés] Szent Péter tér

A Szent Péter tér a Szent Péter-bazilika kupolájából letekintve

A bazilika belseje

Carlo Maderno által, 1614-ben befejezett homlokzat léptékhibáinak kijavítására felkért Bernini tervezte a teret. A megrendelés szerint további követelményeknek is eleget kellett tennie, így fontos szempont volt például az, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen, emellett a teret 100 ezer ember befogadására kellett alkalmassá tenni. Mivel a Michelangelo által tervezett kupolára a Giacomo della Porta által tervezett homlokzat teljes egészében rátakart, így Bernini az ellipszis alakú térrel, melyet körként érzékelünk, és az itt felállított szökőkutakkal valamint a tér oldalán található kolonnádokkal igyekezett elvonni a figyelmet erről a hibáról. A tér előtti trapéz alakú tér szolgált arra, hogy az emberek figyelmét a kupolára irányítsa. A trapéz alaknak köszönhetően a bazilikához való közeledés kevéssé érzékelhető, tovább engedi láttatni a kupolát. Ezen építészeti megoldásoknak köszönhetően végül sikerült kijavítani az épület hibáit és 1667-re befejeződött a több mint egy évszázadig tartó építkezés.

[szerkesztés] A kupola

A kupolát még Michelangelo tervezte, egy görög kereszt alaprajzú tér fölé. A kupolát már ő is tamburosnak (dobkupolának) képzelte el, de sajnos még mielőtt megvalósíthatta volna terveit, meghalt. Szerencsére egy követője, a kor egy másik nagyon tehetséges művésze Giacomo della Porta, a kupolát Michelangelo tervei alapján készítette el. A kupola alatti tér alaprajza, azonban Michelangelo terveivel ellentétben nem görög, hanem latin kereszt alaprajzú lett. Ezt egy új pápa rendelte el, aki ezzel is túl akart lépni elődjén. 1588-ban kezdi el építeni Giacomo della Porta a kuplás, 1591-re pedig már teljesen elkészült vele. 42,5 méter a fesztávolsága, és 73 méter magas. Küztudott, hogy Róma mocsaras talajra, és földrengésektől nem mentes területre épült, éppen ezért egy ekkora, ilyen szabályos és stabil kupola elkészítése, még a mai kor számára is olyan bravúr, ami előtt fejet kell hajtani. Az évek során egyszer sem omlott be.

[szerkesztés] Bejáratok

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] A belső tér

A szent Péter bazilika ámulatba ejtően hatalmas és lenyűgözően szép belső térrel rendelkezik. A belső térben több szobor és festmény található, ezenkívül nem feledkezhetünk meg a mennyezetet beborító freskókról sem. Ezeket többnyire Michelangelo festette.