VI. Henrik angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VI. Henrik
King Henry VI from NPG.jpg

Anglia királya
Uralkodási ideje
1422. augusztus 31. – 1461. március 4.
1470. október 30.1471. április 11.
Koronázása
1429. november 6.
Elődje V. Henrik angol király, IV. Eduárd angol király
Utódja IV. Eduárd angol király
Életrajzi adatok
Uralkodóház Lancaster-ház
Született
1421. december 6.
Windsori kastély
Elhunyt
1471. május 21. (49 évesen)
Tower
Nyughelye Windsori kastély
Házastársa Anjou Margit
Gyermekei Westminsteri Eduárd
Édesapja V. Henrik angol király
Édesanyja Valois Katalin
HenryVISig.svg
VI. Henrik aláírása

VI. Henrik angol király (Windsori kastély, 1421. december 6.1471. május 21/22.), V. Henrik angol király és Valois Katalin egyetlen fia. Angliában kétszer is megfosztották trónjától. Uralkodása alatt tört ki a rózsák háborúja, és Calais kivételével Anglia elvesztette franciaországi birtokait. VI. Henrik mentálisan beteg volt.[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak egyéves volt, amikor apja, V. Henrik meghalt. Kiskorúsága idején, Jeanne d’Arc fellépése következtében, veszítették el az angolok franciaországi hódításaikat, amelyekből csak Calais maradt meg. Henriket gyámjai, Bedford hercege, Gloucester hercege és a winchesteri püspök erélytelen bábnak nevelték.

1445. április 23-án feleségül vette a mindössze 15 esztendős Anjou Margit francia hercegnőt, I. René nápolyi király és I. Izabella lotaringiai hercegnő gyermekét. Margit nagybátyja VII. Károly francia király volt, aki politikai okokból egyezett bele unokahúga és régi ellenfele, az angol uralkodó frigyébe.

1453. október 13-án megszületett a királyi pár egyetlen gyermeke, Westminsteri Eduárd herceg. A trónörökös "érkezése" miatt Plantagenet Richárd yorki herceg, aki addig a korona várományosa volt, fellépett a király ellen. Ebből bontakozott ki a York-ház és a Lancaster-dinasztia elhúzódó csatája az uralomért, a rózsák háborúja.

1455-ben VI. Henrik fogságba esett, miután elvesztette az első Saint Albans-i csatát York hercege ellenében. Margit ekkor ellentámadásba lendült, és megkérte Henrik féltestvérét, Jasper Tudort, hogy támogassa a király kiszabadítását. 1461. február 17-én a királypártiak győzelmet arattak a második Saint Albans-i csatában, és VI. Henrik kiszabadult. 1470-ben egy rövid időre ismét visszaszerezte a trónt, de ellenfele, IV. Eduárd a Towerbe záratta, ahol 1471. május 21-én meghalt.

Betegsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VI. Henriket gyengeelméjűként jegyezte fel a történelemírás. A történészek szerint valószínűleg örökölte anyai nagyapja, VI. Károly francia király elmebetegségét. Henrik betegsége teljes bénultságban nyilvánult meg. 1453-ban az amúgy is törékeny lelki egyensúlyú uralkodó idegösszeomlást kapott a clarendoni királyi vadászlakban, és 18 hónapon át nem tudott megszólalni és nem volt képes végtagjait mozgatni. Elképzelhető, hogy katatón skizofréniája volt.[2]

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]



Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 77. oldal ISBN 963-09-2593-1
  2. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 103. oldal ISBN 963-09-2593-1

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
V. Henrik
Anglia királya
14221461
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
IV. Eduárd
Előző uralkodó:
IV. Eduárd
Anglia királya
14701471
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
IV. Eduárd