Kettős kereszt (heraldika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Névváltozatok: apostoli- vagy kettõs- vagy lotharingiai kereszt (Bárczay 117-), pátriárkai kereszt (Nagy IV. 284.), bencés kereszt, érseki kereszt, a felszabadítás keresztje
Francia nyelven: croix double, croix patriarchale, croix de Lorraine, nouvelle Hongrie
Angol nyelven: double cross, two barred cross, patriarchal cross, archiepiscopal cross, Lorraine cross, Caravaca cross, Salem Cross
Német nyelven : Patriarchenkreuz, ungarisches Kreuz, Lothringer Kreuz, Doppelkreuz, Erzbischofskreuz, spanisches Kreuz
Latin nnyelven: crux gemina, crux patriarchalis

Rövidítések

A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van. A bizánci birodalomban a 6. században jelent meg, ahol nemcsak vallási, hanem elsősorban politikai jelvényként használták. Rendkívüli módon el volt terjedve a vallási tárgyakon, fegyvereken, az érméken, a ruhákon, a személyi pecséteken, a katonáktól a művelt rétegekig, a diplomatákig és egyházi személyekig.

A szokványos kettős keresztnél a felső vízszintes szár rövidebb, mint az alsó. Ezt a Jézus keresztjére erősített táblával szokták magyarázni, melynek felirata az I. N. R. I. (Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum; Názáreti Jézus, a zsidók királya) rövidítés, de ezt a feltevést semmi sem igazolja.

A kettős kereszt az egyházi heraldikában eredetileg a pátriárkákat, majd az érsekeket illette meg. A ferde lábtartóval kiegészített változata az orthodox kereszt a keleti egyház szimbóluma. A hármas kereszt a pápaság szimbóluma.

A kettős kereszt a magyar címer egyik eleme, mely Magyarországról széles körben elterjedt az egész nyugat- és kelet-európai címerhasználatban.

Tartalomjegyzék

Elterjedése [szerkesztés]

Agnolo Gaddi: A "valódi kereszt" megtalálása (1380)
Bizánci kereszt-ereklye tartó (sztaurotéka) fedelén kettős kereszt ábázolás (1160-1170)
Kőből készült kettős kereszt Les Mesnuls, Franciaország Amikor I. René nápolyi király (1409-1480), aki időnként használta a "Magyarország királya" ill. "Jeruzsálem királya" címeket is, megörökölte a lotharingiai hercegséget, jelvényül felvette az Árpádok címerében szereplő kettős keresztet.
Szent István király hadiöltözetben. A jobbjában zászlót, bal kezében pajzsot tart, mindkettőn jelvénye a kettős kereszt

A kettős kereszt eredete és használatának elsősége számos vitát váltott ki a történészek között. Kettős kereszthez hasonló jelkép van I. Béla (1060-1063) egyik pénzén is, ezt azonban inkább egy keresztre helyezett kisebb keresztnek tartják. A 12. századig kizárólag Bizáncon keresztül terjedt el a nyugati kereszténység területén. A kettős kereszt címerpajzson először III. Béla király (1172-1196) ezüst dénárán fordul elő, 1190 körül. Az általános vélemény szerint ezt a jelképet ő hozta magával a bizánci udvarból, ahol fiatal kora óta nevelkedett. A bizánci császár után a második ember, a deszpotész volt, majd 1165-ban ünnepélyesen a Bizánci Császárság trónörökösének nyilvánították és eljegyezte a császár Mária nevű leányát. Pajzsára a kettős keresztet festette. Valószínűleg ezzel a bizánci jelképpel is ki akarta fejezni a bizánci uralkodóval való egyenrangúságát. I. Mánuel bizánci császárnak később fia született, ezért Bélát megfosztották méltóságától, jegyességét pedig felbontották. I. Mánuel feleségének féltestvérét, Châtillon Anna antiochiai hercegnőt vette feleségül és tovább használhatta a kettős keresztet hatalmi szimbólumként.[1] Semmilyen forrás nem szól azonban amellett, hogy már III. Béla, vagy II. András használt volna kettőskeresztes címert.[2] A 13. századtól a kettős kereszt bekerült egyes magyar városok és udvari főméltóságok címerébe[3], és változatos formái alakultak ki. Részben Magyarországon át idővel egész Európában elterjedt.

A 12. századtól a kettős kereszt terjedésének másik kiindulópontja a Szentföld volt, ahol gyakran nevezték "valódi keresztnek". A szomszédos bizánci hatás mellett nem zárható ki a magyar hatás sem, a magyar zarándokok és II. András keresztes hadjárata révén. Az egyházi lovagrendek is használták a pecsétjeiken és érméiken, de a címerükben sohasem. A kettős kereszt megtalálható a Szent Sír Lovagrend régebbi pecsétjén, a jeruzsálemi királyok érméin, melyet gyakran alfa és omega betűk kísérnek, mint például Guy de Lusignan (1186-1192) pénzén, II. Baudouin de Bourcq (1100-1118), edesszai gróf pénzein és az akkoni püspökök 12-13. századi pecsétjein. A Montpellierben 1170-ben (illetve 1196-ban) létrejött Szentlélek Rend tagjai gyakran használták a kettős keresztet a pecsétjeiken, palástjaikon, zászlójukon és a címerükben is, mely fekete alapon ezüstszínű volt. Ezen az úton aztán a kettős kereszt a 13. században bekerült az egyházi heraldikába.

Kettős keresztet használ címerként Szlovákia. Az 1848-as nacionalista értelmiségi körben kialakult nézet szerint a kettős keresztet a 9. században Cirill és Metód hozta magával Bizáncból a Nagymorva Birodalomba, ezért a 19. századtól a szlovákok a saját jelképüknek kezdték tekinteni, mely nézetet a modern szlovák történetírás is igyekszik alátámasztani, de ezt semmilyen régészeti lelet ikonográfiai vagy írásos dokumentum nem igazolja.

Franciaországban a kettős kereszt lotharingiai keresztként ismert, de Magyarországról származik. 1270-ben V. István leánya Mária, férjhez ment I. Anjou Károly (1264–1285) Nápoly (Szicília) királyának (és IX. Lajos francia király öccsének) fiához, II. (Sánta) Károlyhoz (1250–1309). Fiuk Martell Károly, 1292-ben felvette a "Magyarország" királya címet is, de a trónt csak fia, Károly Róbert foglalhatta el. Sánta Károly testvére, Izabella (1261-1304), pedig IV. László magyar király felesége lett. Amikor I. René nápolyi király (1409-1480), aki időnként használta a "Magyarország királya" ill. "Jeruzsálem királya" címeket is, felesége, Lotaringiai Izabella révén megörökölte a lotharingiai hercegséget, jelvényül felvette az Árpádok címerében szereplő kettős keresztet, de ez nem került pajzsra, hanem a pajzstartó sasok nyakában rózsafüzéren volt látható. Ez később annyira közismertté vált, hogy a nyugati heraldikai szakirodalom már lotharingiai kereszt néven említették. Anjou René fehér kettős keresztet vitt a király után roueni bevonulásakor. Fia, Kalábria hercege 1465-ben fekete kettős keresztet viselt. II. René, lotharingia hercege viszont a zászlaján arany kettős keresztet viselt a Burgundia elleni háborúban és az utódai is ezt használták. A lotharingiai kereszt az 1870-71-es francia-porosz háborútól kezdve, mint a "Felszabadítás keresztje", óriási népszerűségre tett szert, miután a franciák a háborúban elvesztették Lotaringia északi részét Metz körül, valamint Elszászt is. Ekkor nagy menekülthullám indult Franciaországba (beleértve Algériát is). Ezeket a területeket a franciák csak az I. világháború után szerezték vissza, de 1940-ben a náci Németország ismét annektálta azokat. 1940-től De Gaulle tábornok Nemzeti Ellenállási Bizottságának a jelvényeként a kettős keresztet választotta, mert a lotharingiai keresztet tévesen Jeanne d'Arc hadi jelvényének tartották.

A kettős kereszt megtalálható Litvánia címerében, a lovast ábrázoló alak pajzsán, mely először Jogaila 1386-os vagy 1387-es pecsétjén tűnik fel. Valószínűleg Nagy Lajos leánya, Hedvig lengyel királynő által került Litvániába, amikor 1386-ban férjhez ment Jagelló Ulászló litván fejedelemhez. 1991-1995 között ez a címer Belorusszia címere is volt. A. Titov, fehérorosz történész kétségbe vonta Litvánia kettős keresztes címeréhez való jogát és azt kizárólag belorusz jelképnek tartotta. S. Dumin ezt cáfolta és rámutatott, hogy a litván és a fehérorosz heraldikának közös az eredete és Litvánia régi címerét a két világháború között is megtartotta.[4]

Az egyházi heraldikában rangjelző eszköz. A pajzs mögött vagy fölött helyezték el. Az érsekeket és a pátriárkákat illeti meg. (A püspökök pajzsa mögött egyszerű arany latin kereszt van.) A pátriárkakeresztet és az érseki keresztet a 15. századtól kezdték használni. (Egyes források szerint az érsekek kettős keresztet használtak, míg a pátriárkák hármas kereszet.) A metropoliták korábban egyszerű keresztet használtak, majd a 16. századtól kettős keresztet viseltek rangjelölő eszközként. A 15. századtól szerepel a bencések keresztjeként is.

  • Teofil (829-842), bizánci császár pénze

  • Személyi pecsét Bizáncból (9. század)

  • Monomachos Konstantinosz császár felesége, Zoé császárnő a nyitraivánkai diadémon (1042-1050 között)

  • Béla herceg, a későbbi I. Béla király Nyitrán 1048-1060 közt vert pénze, körirata: BELA DVX

  • I. Béla (1060-1063) pénze körirata: BELA REX

  • III. Béla ezüst dénára

  • III Béla kettőskeresztje.jpg

  • III. Béla ezüst dénára, elő- és hátlap

  • III. Béla ezüst dénára, előlap

  • III. Béla ezüst dénára, hátlap

  • Guy de Lusignan (1186-1192) jeruzsálemi király pénze

  • II. Baudouin de Bourcq (1100-1118), edesszai gróf pénze

  • A Szent Sír Lovagrend pecsétje

  • Jakab, Akkon püspökének pecsétje (12. század)

  • Theobald, Akkon püspökének pecsétje (13. század)

  • Jean de Villiers (1289) johannita nagymester bullája

  • Reial d'or Sanç.jpg

  • Filibert de Naillac (1396-1412) johannita nagymester bullája

  • Jakab, a Szentlélek Rend mesterének (1326-1348) pecsétje

  • A Szentlélek Rend római ispotályának két pecsétje (16. század)

  • IV. Andronikosz, bizánci császár (1376-1379) érme

  • Litvánia címere

  • Pahonia (belorusz Пагоня, litván Vytis 'üldöző', a magyar vitéz) 1555 k., a litván nagyhercegség hagyományos jelképe, mely Algirdas fejedelem (1345-1377), Jogaila (Jagelló) fejedelem apjának 1366-os pecsétje után készült.

  • A litván Vytis Rend keresztje

  • Szlovákia címere, a magyar címer változata.

Változatai [szerkesztés]

A kereszt vízszintes szárai lehetnek közel egymáshoz (en: condensed) vagy távolabb. A középponthoz viszonyítva el lehetnek helyezve szimmetrikusan vagy afölött, illetve az alatt. Végül a vízszintes szárak lehetnek egyforma hosszúak vagy eltérő hosszúságúak. A szárak végének alakja nagyon változatos lehet. A függőleges szár lehet hegyes, végződhet gyökéralakzatban stb.

  • III. Béla címere 1190 körül, kettős kereszt talpas szárakkal (kifelé szélesedő szárakkal)

  • Roland, pozsonyi ispán címere

  • Bebek címer, felül pálmaágakkal, kifelé ívesen szélesedő talpaskereszt-szárakkal és egyenlő vízszintes szárakkal

  • Nagysurány, az alsó szár rövidebb, mint a felső

  • Zólyom, szegvégű mancsos kettős kereszt

  • Zsolna, gyökérben végződő alsó szár

  • Lőcse, a vízszintes szárak távolabb kerültek egymástól

  • Szakolca, a vízszintes szárak hossza nagyjából megegyezik a függőlegesével

  • Lotaringiai kereszt (passiókereszt, Feiszt 1986, en: cross of Lorraine, de: Lothringer Kreuz), régi változat

  • Pátriárka kereszt, modern lotharingiai kereszt. A keresztszárak feljebbre vannak tolva

  • A Szabad Franciaország zászlója, 1940-1944

  • Két- és félágú mankós kereszt II. Rudolf garasán, 1594

  • Két- és félágú [talpas] kereszt (Bárczay 119., fr: croix archiepiscopale à trois croisillon celui du bas n'ayant que la parti sénestre)

  • Domború szárú kettős kereszt Ulrich Richentalnál

  • Másfél ágú kereszt (de: Kreuz mit halbem unterem (links) Querbalken)

  • Másfél ágú kereszt keresztvégű félággal (másfélágú keresztvégű kereszt) Ulrich Richentalnál

  • Másfél ágú kereszt mankós félággal (másfélágú mankós kereszt) Ulrich Richentalnál

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, a kettőskeresztet ábrázoló pénzérmek nem III., hanem IV. Béla uralkodásának kezdeti, tatárjárás előtti időszakához köthetők. Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett. A kettőskereszt, előbb nem mint dinasztikus uralkodói címer, hanem mint hatalmi szimbólum jelenik meg, és csak IV. Béla uralkodásától válik a királyi hatalom jelképévé. (Körmendi Tamás 2011: A magyar királyok kettőskeresztes címerének kialakulása. Turul 84/3, 73-83.)
  2. ↑ Körmendi 2011, 82.
  3. ↑ Hasonlóan az Árpádok sávozott címeréhez, a hivatalukat a királytól elnyerő főurak pecsétjeiben (Rácz György 1992: Az Árpádok sávozott címere egyes főúri pecséteken a XIII-XIV. században. Levéltári Közlemények 63, 123-135.)
  4. ↑ Genealogicko-heraldický hlas. 1991/1. 34. l.


Irodalom [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]

kereszt (heraldika), hármas halom, normann pajzs, hármas kereszt, orthodox kereszt

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kettős_kereszt_(heraldika)&oldid=13154741”