Hold (mértékegység)

A hold föld-, illetve terület-mértékegység. Latinul juger, jugerum.

Története

Honfoglalás előtti mértékünk.

Eredetileg az egy ekével egy nap alatt felszántott terület volt, a 15. századtól kezdve azonban a szántó mértékéből fokozatosan országosan általánossá vált, és más művelési ágakban is elterjedt.

Kataszteri alegysége túlélte a metrikus rendszer bevezetését. Földnyilvántartási alkalmazását 1970-ben szüntették meg Magyarországon. A köznapi gyakorlatban még ma is használjuk.

Változatai

• katasztrális hold, régi nevén bécsi hold (1600 négyszögöl = 5755 m² = 57,55 ár = 0,5755 ha)
• királyi hold (2347 négyszögöl = 8440 m² = 84,4 ár)
• kis hold (1000 négyszögöl = 3586,25 m²; Felvidék, Dunántúl)
• magyar hold (1200 négyszögöl = 4315,5 m² csak szántóföld mérték)
• öreg hold (Alsó-Fehér vármegye)
• régi hold (Jászság)

Kataszteri hold

A kataszteri vagy katasztrális hold (jele kh) a hold legfontosabb változata. Túlélte a metrikus mértékrendszer bevezetését, földnyilvántartási használatát csak 1972-ben szüntették meg (1972. évi 31. tvr.), de használata még ma is gyakori.

Egy kataszteri vagy katasztrális hold 1600 négyszögöl, ami 0,575464 hektárral vagy 5754,64152861 négyzetméterrel egyenlő. Egy hektár 1,7377 katasztrális holdnak felel meg.

Mivel egy osztrák mérföld 4000 ölnek felelt meg, ezért 10 000 kataszteri hold megegyezett egy osztrák négyszögmérfölddel, vagyis 57,5464 km²-rel.

Forrás

• Lenkovics Barnabás: Magyar Polgári Jog. Dologi jog. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2006. ISBN 9637338497