Jászladány

Jászladány címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Jászberényi

Jogállás

nagyközség

Polgármester

Drávucz Katalin (Független)^[1]

Irányítószám

5055

Körzethívószám

57

Népesség

Teljes népesség

5861 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

63,21 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

92,73 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Jászladány

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,36485°, k. h. 20,16448°

Jászladány

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47,36485°, k. h. 20,16448°

Jászladány weboldala

Jászladány nagyközség az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati, a Jászság délkeleti részén fekszik.

Jászkisér 12 km, Jászalsószentgyörgy 6 km, Jánoshida 9 km, Jászapáti 20 km, Szolnok 24 km távolságra található.

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Vasúton a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szellőhát és Szászberek között található.
Közúton a 32-es főútról Hatvan vagy Szolnok felől, míg a 31-es főútról leginkább Budapest vagy Dormánd felől érhető el. Megközelíthető még Tiszasüly felől is egy mellékúton. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Története [szerkesztés]

A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók.Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először.
Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda" szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták.

A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek.

A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei [szerkesztés]

A község nevezetes a vöröshagyma és a lilahagyma termesztéséről.
Római katolikus templomában (1757) Kracker János Lukács Szent Család képe látható
Római katolikus plébánia: 1840-ben épült, klasszicista stílusban.
Nepomuki Szent János-szobor: 1808-ban állították.
Kálvária: 1757-ben készült, barokk stílusban.
Szentháromság-szobor: 1847-ben készült, klasszicista stílusban. Készíttetője Tolvay Jánosné Katona Teréz volt.
Szent Flórián-szobor: 1893-ban készült.
Lourdes-i kápolna: a XIX. században épült.
Szent István-szobor: 2001-ben készítette Paál Dezső.
Második világháborús emlékmű: 1991-ben készült.
Itt született 1934-ben Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bartók Archívum volt vezetője, a Bartók- és Haydn-kutatás nemzetközileg elismert egyénisége