Falu
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Falu és község
A falut a községtől az különbözteti meg, hogy a falu településföldrajzi fogalom, míg a község jogi és közigazgatási kategória. Magyarországon a kettő a közbeszédben gyakran összemosódik, mert a magyar önkormányzati rendszerben a két hagyományos településforma (város és falu) a helyi kormányzás legalsó szintjével (város és község) nagymértékben egybeesik. Ráadásul a városi típusú településeknél az elnevezés is megegyezik (város – város).
[szerkesztés] A falvak típusai
Népességszám alapján a falvakat a következő csoportokba soroljuk:
- törpefalu (100 fő alatt);
- aprófalu (100–500 fő);
- kisfalu (500–1000 fő);
- középfalu (1000–2000 fő);
- nagyfalu (2000-5000 fő);
- óriásfalu (5000-10000 fő);
Ennek a beosztásnak közigazgatási jelentősége nincs, csak statisztikai. A magyar településszerkezetre jellemző, hogy míg Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon, tehát a hegyvidékes területeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az Alföldre inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a tanyák jellemzők. Ebből következik, hogy míg például Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben a települések száma 300 fölött van, addig például Hajdú-Biharban és Csongrád megyében 100 alatt. (Lásd: Magyarország megyéi.)
Alaprajzuk, szerkezetük szerint a községek a következő típusokba tartozhatnak:
- egyutcás falu: az országút két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll;
- orsós alaprajzú falu: szintén egyutcás, de a település közepén térré szélesedik;
- körfalu: központi főtér körül helyezkednek el a telkek;
- sakktábla-alaprajzú falu: szabályos alaprajz, párhuzamos utcák jellemzik;
- halmazfalu: szabálytalan alaprajzú;
- széttördelt falu: a házak utak mentén, egymástól távolabb állnak.
[szerkesztés] A falvak átalakulása
A falvak lakosságának alakulására több folyamat is hatással van, úgymint: urbanizáció (a népesség – többnyire a kedvező munkalehetőségek miatt – a falvakból a városokba vándorol), dezurbanizáció (a városi népesség falvakba vándorlása, melyet főként a békésebb életmód iránti vágyódás válthat ki), agglomerálódás (a nagyvárosokhoz közeli falvak agglomerációs gyűrűvé alakulása), szuburbanizáció (a városi népesség agglomerációba költözése.) Magyarországon jelenleg az urbanizáció és a szuburbanizáció a legjellemzőbb.
A falusi élet előnyei közé tartozik a jelentősen olcsóbb telekár (kivéve a felkapottabb agglomerációs településeken, bár a belvárosi lakásárakhoz viszonyítva még azok is olcsóak), az állattartási és növénytermesztési, kertészkedési lehetőség. Hátrányai közé tartozik a munkalehetőségek és szolgáltatások kevésbé széles köre. A munkanélküliség mellett a falvak egyik legnagyobb problémája a fokozatos elöregedés.

