Zichyújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichyújfalu
Zichy Mansion, Zichyújfalu.jpg
Az eklektikus stílusban épült Zichy-kastély. Jelenleg a polgármesteri hivatal épületeként funkcionál.
Zichyújfalu címere
Zichyújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Gárdonyi
Jogállás község
Polgármester Füzesiné Kolonics Ilona[1]
Jegyző Majorné Ficsori Enikő[2]
Irányítószám 8112
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 909 fő (2014. január 1.)[3]
Népsűrűség 85,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 125[4] m
Terület 10,82 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5][6]
Földrajzi középtáj Mezőföld[5][6]
Földrajzi kistáj Közép-Mezőföld[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zichyújfalu  (Magyarország)
Zichyújfalu
Zichyújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 18° 40′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 18° 40′ 12″
Zichyújfalu  (Fejér megye)
Zichyújfalu
Zichyújfalu
Pozíció Fejér megye térképén
Zichyújfalu weboldala

Zichyújfalu község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre. A település jól megközelíthető közúton (6212-es közút) és vasúton (Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal) egyaránt. A korábban Seregélyeshez tartozó települést az 1960-as években csatolták Gárdonyhoz, majd 1997 decemberében alakult önálló községgé[7].

Zichyújfalu első okleveles említése 1239-ből való, amikor villa Nowa (Nova) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik nemesi előnévben, Wyfalw (Újfalu)-ként.[8]

Már a török időkben megjelent a Zichy család mint földesúr Újfalun. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték. 1784-ben a puszta birtokosa gróf Zichy István kúriát építtetett Újfalun, István ükunokája, Zichy Nepomuk János 1891 és 1894 között kastélyt építtetett és vadaskertet létesített.[8]

A megkülönböztető Zichy előtag az egykori földesurakra, a gróf Zichy család tagjaira utal, melyet 1898-ban vett fel a település. A településen megtalálható a grófi család egyik kastélya, amelyben jelenleg a polgármesteri hivatal működik, így az épület csak kívülről tekinthető meg. A kastélyhoz tartozó park és parkerdő aktív pihenéshez nyújt lehetőséget.

Nem zsákfalu, csendjét nem zavarja országos főút. A községben élők maguk építik a közösséget, kirándulnak, kistérségi eseményeken vesznek részt. Közel vannak városhoz, de inkább a természethez.
– Kovalcsik Katalin, újságíró[9]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mezőföld – így Zichyújfalu is – a mérsékelten meleg-száraz klímakörzetbe tartozik. Az évi átlaghőmérséklet 10,5 °C körül mozog. Az uralkodó szélirány északnyugat-nyugati, az átlagos szélsebesség 2–4 m/s között alakul. A napsütéses órák száma 1440–1470 óra.[10]

Zichyújfaluban a 2008-as esztendőben 693 milliméter,[11] 2009-ben 570 milliméter,[12] 2010-ben 1060 milliméter,[13] 2011-ben 358 milliméter[14] csapadék esett.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 6212-es számú közút, amely a települést Gárdonnyal és Szabadegyházával köti össze

Zichyújfalu a Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található. Északról Gárdony, keletről Pusztaszabolcs, délről Szabadegyháza és nyugatról Seregélyes határolja. A település keleti területét a Keleti-Hippolyt-árok szegélyezi. Vonattal a Székesfehérvár–Börgönd–Seregélyes–Seregélyes-Szőlőhegy–Zichyújfalu–Pusztaszabolcs vasútvonalon, helyközi autóbuszjárattal Velence, Gárdony és Székesfehérvár felől közelíthető meg.

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen az áramszolgáltatás teljesen kiépült, a vízellátást önálló vízközmű biztosítja. A faluban három kút és egy 100 m³-es hidroglóbusz van, a vízhálózat 7115,5 méter hosszú. A földgázellátás is biztosított a településen, viszont a csatornarendszer még nincs kiépítve.[15] A telefonhálózat 1995-ben készült el Zichyújfaluban.[16]

Zichyújfalut közúton a 6212-es számú közút köti össze Agárddal és Szabadegyházával, vonattal pedig a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon lehet megközelíteni. A településen 4302 méter hosszú burkolt út, 4552 méter hosszú járda és 630 m² nagyságú parkoló található. A községben polgárőrség is működik.[16]

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadászkastély parkjában levő védett fák egyike

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint a településen egy gólyafészek található.[17] Az évtizedek óta ott álló gólyafészek helyére 2000-ben újat építettek.[18]

A Velencei-tótól délre erdők csak foltokban maradtak fenn, melyeknek jelentős részük telepített akácos. Zichyújfalu keleti területén található Keleti-Hippolyt-árok völgyében viszonylag nagyobb egységes foltban található erdő. A Keleti-Hippolyt-árok vizes élőhelyekben gazdag ökológiai folyosó. Zichyújfalu északi részén nyárfás erdőfolt, mocsaras, lápos terület helyezkedik el.[19][20]

Zichy-öntözőtó és vadvédelmi terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zichy-öntözőtó

A tó, melyet néhány éve átalakítottak öntözőtóvá, kisebb mérete ellenére nagyon gazdag madár- és halfajokban. 2011-ben tizenkét ott élő hattyút számoltak össze a falusiak. A tótól északra található vadvédelmi terület egy mocsaras árterületet[20] foglal magába, ahol számos őzcsalád és egyéb vadak élnek. A falutól délre, mára már kiszáradt kopolyák (juhászkutak) élővilága is gazdag volt.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zichyújfalu lakónépességének alakulása 1998 és 2012 között

Zichyújfalu lakossága 1870 óta csökkenést és növekedést is mutatott. Az 1970-es évekig folyamatosan növekedett a lakónépesség, csak az első és a második világháború következtében esett vissza a népességszám a településen. Az 1980-as évektől figyelhető meg a lakosság folyamatos csökkenése, mely 2001-től pár éven keresztül emelkedett ugyan, de 2006-tól megint csökkenő tendenciát mutat. 1970-ben 982 fő, 1980-ban 946, 1990-ben 929, 2001-ben 973 fő élt a faluban. Viszonylag folyamatos népességcsökkenés ismét 2006-tól figyelhető meg. 2006-ban 1005 fő, 2007-ben 989, 2008-ban 961, 2009-ben 969, 2010-ben 956, 2011-ben 944, 2012-ben 941 fő élt a faluban. Népességnövekedés csak 2009-ben volt megfigyelhető, ekkor az előző évhez képeset nyolc fővel laktak többen a faluban.[21][22]

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Zichyújfalu lakónépessége 971 fő volt. Közülük 883 fő vallotta magát magyar, 1 fő görög és 1 fő román nemzetiségűnek, míg 86 fő nemzetisége ismeretlen.[23]

Zichyújfalu korfája a 2001-es népszámlálási adatok alapján

A településen 269 fő 18. életévét még be nem töltő személy (csecsemő, gyermek, kamasz) élt a népszámlálási adatok szerint. A 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és öregkorú emberek száma 62 fő volt, ebből a 100 felnőtt korúra jutó gyermekkorúak száma 36 fő volt, míg a 100 felnőtt korúra jutó öregkorúak száma 25 fő volt. A 100 gyermekkorúra jutó öregkorúak száma pedig 71 fő volt.[24]

2001-ben a településen lakó 971 főből 383 főnek nincs munkahelye, 301 fő helyben, 287 fő más településen dolgozik vagy tanul a népszámlálás szerint. A Zichyújfaluba más településről dolgozni, tanulni bejáró emberek száma 268 fő. A nappali népesség száma 952 fő. Zichyújfaluban 219 helyben lakó tanuló volt 2001-ben, ebből 129 fő helyben, míg 90 fő más településen tanult. Zichyújfaluba más településről bejáró tanulók száma 15 fő. A faluban így 144 fő helyben tanuló diák volt.[25]

Zichyújfaluban 2001-ben a 280 lakóegységből 267 lakás volt található. A 267 lakásból 262 volt lakott, míg ötöt nem laktak. A településen továbbá 13 lakott egyéb lakóegység volt a 2001-es népszámlálás szerint. A 971 főből 926 fő lakott lakásban, 45 fő pedig egyéb lakás célú helyen lakott. Zichyújfaluban a 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakók száma 353 fő volt.[26] A 267 lakásból 243 lakás magánszemély, 4 önkormányzati, 20 egyéb tulajdonban volt. A 267 lakásból 28 egyszobás, 94 kétszobás, 115 háromszobás, 30 pedig négy- vagy többszobás volt.[27]

A 267 lakás között 1919 előtti építésű nincs a faluban, 1920 és 1944 közötti építésű lakásból csak 17 darab van, míg 1945 és 1959 között épült lakásokból 94 darab található. 1960 és 1969 között 35 lakás épült Zichyújfaluban, 1970 és 1979 között 45, míg 1980 és 1989 között 68 lakás épült a településen. Az 1990 és 2001 közötti években kevés, mindössze nyolc lakás épült az előző évekhez képest.[28]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zichyújfalu területén ókori ezüstpénzérméket találtak.[29]

Zichyújfalut először 1239-ben említik az oklevelek, az akkori villa Nowa (villam Nouam) a Csák nemzetség vértesi birtokaihoz tartozott.[30] Újfaluként (Wyfalw) 1447-ben említik nemesi előnévben.[31]

A török megszállás alatt, 1650-ben a palotai váruradalom részeként a Zichy család kezébe került. (A zichy és vásonkői Zichy család 1655-ben kapott III. Ferdinánd királytól magyar bárói, 1679-ben I. Lipót királytól magyar grófi címet.) Ekkor a magyar földesúr Győrben, a török földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést, akik 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert kevés volt a határuk jószágaik eltartására. A pusztát a Zichy család vedrődi ágazata, ezen belül a seregélyesi ág birtokolta.

Zichy-kastély és parkja. A kastélyt 1891 és 1894 között építették fel és létesítettek mellé vadaskertet, amit a puszta birtokosa, (I.) gróf Zichy Kázmér fia, Zichy Nepomuk János hozott létre
Zichyújfalu jozefiniánus térképe. Zichyújfaluról ezt a topográfiai térképet az 1780-as évek első felében készítették. Magyarország első katonai felmérése keretében készítették el, amely egy 1780 és 1784 között lezajló katonai topográfiai felmérés eredménye.

1740-től jelenik meg az „Ujfalu” elnevezés. Újfalupuszta és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor, majd 1784-ben Zichy Ferenc lett Újfalu a birtokosa.[30] A puszta a seregélyesi káplánság fíliája volt. Zichy Ferenc kúriát építtetett a faluban, mely a nagykastély megépülése után a gazdatiszt lakása lett. Ekkor a településen 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert számoltak össze, 1851-ben pedig 379 ember élt Újfalun.

1812-től 1861-ig Újfalu ura gróf Zichy Szerafin Ferenc

Zichyújfalu franciskánus térképe. Magyarország második katonai felmérése 1806 és 1869 között zajlott le. A második felmérés a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt.

A 19. században a feudális rendszer konzerválódott. A lakosság gazdasági cselédekből, napszámosokból állt, így az 1848-as jobbágyfelszabadítás semmilyen változást nem hozott a település életében.[30] Újfalu irányítását Seregélyes mezővárosban végezték, a puszta földesura (II. Zichy Ferenc) is itt élt. Zichy Ferenc 1841-től a Magyar Középponti vasút igazgatója, 1848. május és szeptember között a Közmunkaügyi és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, 1854 és 1860 között a Lombard–Velencei Királyság utolsó főkormányzója, majd Nógrád vármegyeispánja volt. 1888-tól haláláig (1900) tárnokmester és főrendiházi tag volt. Nyolc gyermeke közül Újfalut (I.) Kázmér örökölte.

Zichyújfalu ferencjózsefi térképe. A harmadik katonai felmérés Magyarországon (és a Partiumban) 1872 és 1884 között valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként.

Az 1870-es években indult meg a majorság megszervezése a területen. A föld jó termőképessége a gabonának és az állattenyésztésnek egyaránt kedvezett. A századvégre már jól jövedelmezett a mezőgazdaság, ám a cselédség életkörülményei nem javultak, több földmunkás-megmozdulásra került sor (Seregélyessel együtt) 1897 és 1906 között. Az uraság saját szükségleteire fordította a mezőgazdaságból szerzett jövedelmet. Zichy Nepomuk János az 1890-es években kastélyt épített Újfalun, vadaskertet létesített, továbbá mint részvényes, bekapcsolódott a Adony-Szabolcsot Székesfehérvárral összekötő vasútvonal építésébe, és postahivatal felállítására tett kísérletet.

Újfalu földesura 1861-től 1916-ig gróf Zichy Nepomuk János.

Újfalun a római katolikus, illetve a református vallás volt jellemző a cselédség soraiban. Iskolája római katolikus jellegű volt, ahová a reformátusok gyermekei is járhattak. Az 1870-es években Zichy Nepomuk János beszüntette az iskola működésére szánt adományokat, így egy ideig abbamaradt a tanítás. A később újraindult oktatás 1958-ig itt zajlott, ekkor épült fel az új iskola. 1898-tól hívják a települést Zichyújfalunak.[30]

A Tanácsköztársaság idején önálló termelőszövetkezet jött létre, majd a húszas évek közepétől 1945-ig Zichyújfalu bérlő kezelésében volt. (Az utolsó nagybirtokosok Zichy Nepomuk János fia Zichy Hippolyt Kázmér és fia, Endre voltak.)

1916-tól 1945-ig Újfalu birtokosa gróf Zichy Hippolyt Kázmér.

A második világháború 1945. március 21-ig tartott a térségben. Ezen a tavaszon felosztották az uradalom területeit, Zichy Kázmérnak és fiának, Zichy Endrének visszaadták a kastélyt és 100–100 hold területet.[30]

A második világháború után sok betelepülő érkezett a seregélyesi településrészre, és a falu méretéhez képest jelentős építkezések is történtek. A lakosság ekkori növekedése miatt a közigazgatási feladatokat már nehezebben lehetett Seregélyesről ellátni és ezen nem sokat segített a tanácsi kirendeltség létrehozása sem. Az 1950-es évek közepére a településen olyan nagyüzemi gazdálkodás működött, amely a községi terhek nagyobb részét vállalni tudta. 1952-ben – stílszerűen – 52 lakást építettek egyszerre kalákában. 1957 és 1959 között megépítették a postát és az új iskolaépületet, amelyben a mai napig folyik az oktatás. 1956-ban az egész település villanyvilágítást kapott.[30]

A Videoton épülete Székesfehérvárott. Zichyújfaluból sokan ingáztak és ingáznak napjainkban is Székesfehérvárra munkájuk miatt. Az egyik fontos munkáltató a Vadásztölténygyár (a későbbi Videoton)

1962. szeptember 14-én a falu a Gárdonyhoz való csatlakozás mellett döntött, mivel a lakosság mintegy 80%-a az Agárdi Győzelem Állami Gazdaságban (később Agárd-zichyújfalui Mezőgazdasági Kombinát) dolgozott, és sokan ingáztak a 27 km-re fekvő Székesfehérvár üzemeibe (Vadásztölténygyár, később Videoton, Ikarus).[30]

Az 1960-as években megindult az infrastrukturális fejlődés is. Utak, járdák épültek, javult a kereskedelmi ellátás. Új út épült a zichyújfalui vasútállomástól Csiribpusztáig, így buszjárat indulhatott a Velencei-tó felé. Az 1970-es években elkészült a községet Hippolitpusztán át Szabadegyházával összekötő út is. Megnyílt a lehetőség Dunaújváros közvetlen eléréséhez a 62-es úton keresztül.

1948-ban a Közjóléti Szövetkezet volt a bérlő a Zichyek megmaradt birtokain, majd helyén állami gazdaság alakult, amelynek vezetése Szarvas Ferenc intézőnek a feladata lett.[30] Az 1960-as években az agárdpusztai székhelyű Agárdi-zichyújfalui Állami Gazdaság Zichyújfalui Kerületében virágzott a mezőgazdaság: hibridkukorica termesztése, szarvasmarha- (100-as vagy úgynevezett csíraistálló) és sertéstenyésztés (pálmajori, az annaligeti és barákapusztai sertéshizlalda), baromfitenyésztés (csiribpusztai csirkekeltető). Európa-hírű fácánrezervátumában az 1950-es, 1960-as években a kormány tagjai is vadásztak. Ezek közül Dobi István, az Elnöki Tanács elnökének látogatásai emlékezetesek maradtak. Az Állami Gazdaság igazgatója 1958-tól 1972-ig Váncsa Jenő, aki 1980-tól mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, 1967–75 között országgyűlési képviselő volt. Ő kezdeményezte Magyarországon a hibridsertés tenyésztésének megalapozását és a nagy hozamú tejelő tehenészetek meghonosítását. Munkásságáért 1974-ben Eötvös-díjat kapott. 1970-ben az ÁG traktorosai közül hárman is (Fartel Mihály, Nagy József, Németh Tibor) Állami Díjat vehettek át. A rendszerváltás után a virágzó Agárd-zichyújfalui Mezőgazdasági Kombinát felbomlott. Az 1970-es években kezdődött meg a lakosság elvándorlása, amely az 1990-es évektől mérséklődött. A közlekedés színvonala leromlott, egyre nehezebben lehetett elérni Gárdony többi részét, köztük a polgármesteri hivatalt is. Iskola-pénzügyi viták is felmerültek. Így a lakosság helyi népszavazáson úgy döntött, hogy önálló településként folytatják tovább a működést. Zichyújfalu 1997. december 15. óta ismét önálló község.

A KSH adatai szerint 1984. január 1-jén a lakosság 957 fő, a terület 77 hektár. 1990-ben 929, 2001-ben 971 fő lakott a faluban.

Barákapuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barákapuszta a falutól körülbelül egy kilométerre fekvő majorság, Zichyújfalu településrésze. A puszta mellett halad el a 44-es vasútvonal, de megálló nem tartozik a majorsághoz. A pusztára vezető út a Barákai út, melyre a 6212-es közútról, a vasúti átjáró újfalui oldaláról lehet eljutni.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zichyújfalui mazsorettcsoport fellépése a szüreti felvonuláson, 2011-ben

A szüreti mulatság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szüreti mulatság csaknem egy évszázados hagyomány a településen. Az első 20 felvonulás nem évi rendszerességgel zajlott le, azonban 1950-es évek elejétől minden évben megrendezésre került a mulatság. 2013-ban a 80. szüreti felvonulást rendezte meg a község! Napjainkra egyre jobban válik turistalátványossággá és egyre erősödik a szüreti felvonulás hagyománya a faluban. Egy hagyományos zichyújfalui felvonulás a következőképpen néz ki: október havának közepe fele, délben vagy 13:00-kor elindul a helyi, pusztaszabolcsi, szőlőhegyi, seregélyesi és perkátai lovasokból álló menet a Kastélyparkból. A község három pontján megáll a menet, majd színvonalas előadást tekinthetünk meg, ahol általában a helyi óvodások, iskolások, mazsorettesek és néptáncosok lépnek fel. Persze a bíró, a bíróné, a kisbíró és a kéregető cigányasszonyok is elengedhetetlen részei a mulatságnak. Az első megálló a Templom tér, ahol a legnagyobb a tömeg (mivel az idelátogatók többnyire csak idáig kísérik a felvonulókat). A menet kb. 4-4,5 óra alatt bejárja a falut, majd a Kastélyparkba visszaérkezvén az önkormányzat vacsorára invitálja a fellépőket és a felvonulókat, itt az is elfogyaszthatja vacsoráját, aki előre leadta rendelését. Este 8-tól a Fekete István Általános Iskola és Művelődési Házban szüreti bál tartandó, ami csakugyan igen népszerű esemény, a bevételből sok mindent tudnak finanszírozni (pl. a Templomkert 2013-as felújítását). A bálon hajnalig vigadnak a vendégek, itt az élőzene és tombola nyereményjáték is biztosítva van.

Egyéb események, információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Teréz tiszteletére a templomtéren 2008-ig minden évben megrendezték október 15-én a búcsút. Önálló községként a település a helyi Fekete István Általános Iskola épületét bővítve művelődési házat alakított ki.[32] Megalakult a helyi mazsorettcsoport, amelynek tagjai rendszeresen lépnek fel helyi, országos, esetenként nemzetközi rendezvényeken, versenyeken,[33][34][35] utóbbi esetben elismert helyezéseket elérve. A fiatalok példáját követve az anyukák megalakították a Zichyújfalui Asszony Tánc Csoportot.[36] A településen 1975 óta óvoda működik, ami 1993-tól önálló létesítmény.[37]

Augusztus 20-a környékén falunapot rendez a község, szeptember végén pedig az idősek világnapja alkalmából idősek napi rendezvényt tartanak a művelődési házban. A karácsony közeledtével az adventi készülődés jellemző, húsvétkor - stilszerűen - húsvéti készülődés és mazsorett gála tartandó a művelődési házban. Talán hagyományt teremthet a Lady M. Esküvői Ruhaszalon bemutatója is Zichyújfaluban, eddig két alkalommal került megrendezésre az esemény. A Velencei-tavi Nyári Játékok egyhetes rendezvénysorozata Zichyújfalut is érintette, azonban az egész programsorozat néhány éve megszakadt.

A helyi általános iskolában iskolai és községi könyvtár működik.[38][39] 1963-ban a kastélyban szakszervezeti könyvtár jött létre, aminek az alapítója az Agárdi Állami Gazdaság Szakszervezeti Bizottsága volt. A könyvtár könyvállománya 10220 darab kölcsönözhető könyvből állt. Napjainkban már a kastélyban nem működik könyvtár.

1938-ban a településen forgatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének, az Egy pesti éjszakának[40] egyes jeleneteit. A forgatás idejére az állomás épületének a homlokzatára a „Tállya” felirat került.[41]

Mazsorettcsoport

A Napraforgó Mazsorettcsoport 1999. február 28-án alakult meg Zichyújfaluban. Műsoraikban a hagyományos menetzenei indulók mellett a latin-amerikai táncműfaj stilizált mazsorett koreográfiái is szerepelnek eszközökkel (zászló, mazsorett bot, pompon). A Napraforgó Mazsorettcsoportban három csoport működik: egy mini csoport, egy kis kadet és egy junior korcsoport. A mini csoportban résztvevők életkora 4–8 év, a kis kadet tagjainak életkora 9–13 év közötti, és a junior korcsoport tagjai azok, akik már a kezdetektől együtt vannak. A három korcsoport létszáma változó, általában 30 és 40 fő között ingadozik a létszám. A mazsorettcsoport tagja a Magyar Fúvózenei Szövetségnek, a Magyar Mazsorett Szövetségnek, a Twirling Szövetségnek és a Mazsorett Szövetségnek. Gyakori meghívásokat kapnak a Velencei-tó és a megye más településeinek rendezvényeire, folyamatosan részt vesznek az említett szövetségek által szervezett versenyeken, és több kategóriában is országos bajnokságot nyertek. Az IIG Nemzetközi Táncszövetség által szervezett kvalifikációs versenyen, Kapuváron a Napraforgó csoportnak sikerült megszereznie az Európa-bajnokságra való kijutáshoz szükséges pontszámot. A Hollandiában megrendezett bajnokságon Monti Csárdás című darabjával Európa-bajnok lett a csapat. A Napraforgó Mazsorett Csoport utánpótláscsoportja a Százszorszép Mazsorett Csoport.[42]

Kézművesség

Zichyújfalu kézművességét a Zichyújfalui Kézműves Szakkör élesztette föl. A szakkör 2012-ben alakult meg, jelenleg nagyjából 20 főt számlál, azonban ez a létszám egyre gyarapszik. A szervezet 2013. szeptember 15-én bemutatkozási lehetőséget kapott a "Kézművesség mesterei" kiállításon, mely ekkor Sárosdon került megrendezésre.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zichyújfalu címere

Zichyújfalu község címere álló helyzetű, háromszögű pajzs. A kék színű pajzsmező vörös színű sávval hasított, amelyben egy aranykorona lebeg, amiből egy aranynapraforgó nő ki. A napraforgó szárából 3–3 aranylevél nő ki. A kék pajzsmezőben jobbról és balról 1–1 ötágú arany szarvasagancs lebeg.[43]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vallási élet közösségi gyakorlása a katolikus templom megépítéséig a régi általános iskola épületében történt. A templomépítés kérdése már korábban felvetődött, de csak az 1970-es évek közepén valósult meg lakossági segítséggel. Felmerült a közeli Szabadegyháza (volt Szolgaegyháza) felsőpusztai kápolnájának lebontása és áttelepítése. Bontás közben a kápolna építési anyaga annyira elporladt, hogy a terv kivitelezhetetlenné vált. Ezután került sor az új, modern templom megépítésére.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Zichyújfalu lakosságának 58,9%-a római katolikus, 7,5%-a református, 0,3%-a evangélikus vallású, illetve 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik, továbbá a lakosság 11,6%-a nem tartozik egyházhoz vagy felekezethez sem, míg a lakónépesség 21,1%-a nem válaszolt.[44]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi sportklub (MEDOSZ) az 1960-as években kitűnő lovas díjugratóval rendelkezett, Szabó Istvánnal. Több területi versenyt megnyert, az országos bajnokságokon is nagyszerűen szerepelt. Az 1970-es években a női és a férfi kézilabda-együttesek a megyei bajnokságban játszottak. Azóta megszűntek. A korábban a körzeti bajnokságban szereplő labdarúgócsapat hosszú kihagyás után 2000 körül újjáalakult. A megyei III. osztály déli csoportját 2007-ben megnyerték, így a következő bajnoki idényben a megyei II. osztályban indulhattak, de kiestek.[45]

2013. december 1-jén Zichyújfaluban került megrendezésre a HSMA által szervezett II. osztályú Erős Emberek Páros OB.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvoda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óvoda épülete eredetileg nem óvodának épült, szolgálati lakásból lett kialakítva egykoron. Óvoda a településen 1975-től van, ami 1993 áprilisáig az agárdi óvodának a tagóvodája, majd 1993 és 2007 szeptembere között önálló létesítmény volt. Egy 2007. augusztus 23-án létrejött megállapodás alapján Gárdony, Vereb, Kápolnásnyék és Zichyújfalu között a kötelező óvodai nevelési feladatok teljes körű ellátása érdekében a települések intézményei közös fenntartásba kerültek, ami Gárdonyi Óvoda Közoktatási Intézményi Társulás néven jött létre. A társulás óvodáinak 2009/2010-es évfolyamában bevezetésre került a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázat keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés nevelési programcsomag.[46][47]

Az óvoda konyhája 2005 óta melegítőkonyhaként működik, ahova az ételt az iskolából szállítják.[47]

Zichyújfalu óvodájában 40% feletti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Az óvodában három óvónő és két dajka végzi a gyermekek nevelését.[47]

A Fekete István Általános Iskola és Művelődési Ház egy téli délután

Általános iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község első iskoláját a 19. század elején alapította gróf Zichy Ferenc. A jelenleg is az iskola alsó tagozatának helyet adó épületet 1958-ban adták át. Az iskola 1992 óta Fekete István író nevét viseli. Az iskola fenntartója a Klebesberg Intézményfenntartó Központ Gárdonyi Tankerülete. Az agárdi Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye.

A Kele nap nevezetű eseményt, ami az író nevét viselő iskolák országos találkozója, 2004-ben rendezték meg.

Az iskola 2005. január 3-án elnyerte a Környezetvédelmi Világnapon, az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Ökoiskola címét, és a székesfehérvári Rákóczi Ferenc Általános Iskolával közös ökoiskola kapcsolatot alakított ki.[48]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu közepén álló hatalmas iparterület
A terményszárító, szállító és elosztó elemei a takarmánygyárban.

A településen a vállalkozások száma a megyei, a regionális és az országos átlag alatt van.[15] A pályakezdők aránya a munkanélküliek között eléri az országos átlagot.[49]

A faluban a PROVIMI Hungary Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt, valamint az Agárdi Farm Kft egyik legnagyobb telephelye és különböző gazdaságok működnek.[50] A községben négy élelmiszerbolt, három vendéglátó egység és egy fagyizó működik.[51][52] A lakosság nagy része a településen kívül a (Velencei-tó körül vagy Székesfehérvárott) dolgozik.

Az első takarmánygyártó épület Zichyújfaluban 1963-ban épült fel. 1968-ban alakult meg a mai cégnek a jogelődje, az Agrokomplex. 1969-ben az amerikai Central Soya Company vállalattal felvették a kapcsolatot és egyre széleskörűbb együttműködés bontakozott ki a két cég között. 1977-ben a komplex premixekre alapozott tápgyártás vette kezdetét a faluban, majd megépült az új komplex premixüzem 1987-ben. 1995-ben átadásra került az új tápüzem, amely Európa második legkorszerűbb üzeme volt. A gyár termelésének visszaesése a falu önállósodása után következett be, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, a magyar mezőgazdaság hanyatlásával párhuzamosan. A vállalat 2008. december 31-én tápüzemét bezárta és csak premixek gyártásával próbált a piacon helytállni.[53][54]

Az Agrokomplex gyár sokáig Zichyújfalu legnagyobb munkaadója és adófizetője volt. Az 1980-as évek második felében és az 1990-es évek első felében a gyár dolgozóinak száma meghaladta a 425 főt.[53]

A zichyújfalui takarmánygyár a rendszerváltást követően számos tulajdonosváltáson esett át. 2011 novemberében az amerikai Cargill felvásárolta a rotterdami székhelyű Provimit, így a zichyújfalui takarmánygyár is a Cargill tulajdonába került.[55][56][57][58][59]

2012. július első hetében a falu határában betakarítási bemutatót tartott a KITE Zrt. A gépbemutatót a cég vezetői a 2011-es sárbogárdi bemutató folytatásának szánták. A program célja a hatékony betakarítás mint komplex feladat bemutatása volt. A bemutatón a John Deere traktorok legújabb fejlesztései is bemutatásra kerültek.[60]

2013. január 10-én a Cargill bejelentette, hogy március 29-ével bezárja a premix állati takarmánygyárát Zichyújfaluban. Ezáltal a község legnagyobb adófizetőjét és munkáltatóját veszítette el. A zichyújfalui üzem termelését a Cargill karcagi integrált állati takarmányozási üzeme veszi át. A bezárás a Zichyújfalu területén dolgozó 68 személy közül 50 főt érint. A település az iparterület bezárásával nehéz helyzetbe került, az önkormányzat évi 20 millió forint iparűzési adótól esik el.[61][62] Mivel Zichyújfalu 2012 végén utolsó hitelét is visszafizette, így kimaradt az önkormányzati adósságkonszolidációból.[63][64][65][66]

Egészségügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu fiókgyógyszertára ideiglenesen a régi orvosi rendelő helyén kapott helyet[67][68]

Zichyújfalu új orvosi rendelőjét 2008. január 25-én adták át, ami a postahivatal melletti épületrészben kapott helyet. A falu orvosi rendelőjét pályázati pénzekből valósították meg. Az új orvosi rendelő kialakítása előtt az orvosi ügyelet a Zichy család egykori kastélyában kapott helyet.[69] A falu 2009. december 1-jétől fiókgyógyszertárral is rendelkezik, amit az orvosi rendelő egykori helyén, a vadászkastélyban alakított ki a gárdonyi Balzsam Patika, a faluvezetés közreműködésével. A fiókgyógyszertár megnyitása előtt a falu lakosságának Agárdra kellett utaznia, ha gyógyszerét ki akarta váltatni.[70]

A településen a gyermekek orvosi ellátását heti két alkalommal látja el a gyermekorvos, ugyanígy a felnőttek számára is kétszer rendel a felnőttorvos.[71] A településen fogorvosi rendelő nincs, a betegeket a gárdonyi fogorvosi rendelő látja el.[72]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Imre téri buszmegálló, mögötte a katolikus templom

Zichyújfalu fő közlekedési eszköze a vasút. A falut 44-es számú Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal érinti, mely transzeurópai fővonalként és másodfokú személyszállítási fővonalként viszonylag jó közlekedési viszonyokat biztosít főleg Székesfehérvár felé, valamint 3-10 perces pusztaszabolcsi átszállással elérhető a főváros és jól megközelíthető a megyei jogú nagyváros, Dunaújváros is. A vasútvonalat a 30a sz. vasútvonal felújításához kapcsolódóan 2008-ban teljes körűen renoválták, a pályasebességet a korábbi 40-ről 100 km/h-ra emelték. [73]

Zichyújfalu vasútállomásának felvételi épülete a Vasút utcából nézve

A falu lakosságának zöme (középiskolások, dolgozók) vonattal jár be a környező településekre (ritkábban Pusztaszabolcs és Seregélyes, leginkább Székesfehérvár). A vasútvonal nélkül Zichyújfalu szinte teljesen elzáródna a külvilágtól.[70]

Zichyújfalu autóbusz-közlekedéséről az Alba Volán gondoskodik. Az Alba Volán autóbuszjáratai a falut Csiribpusztával, Agárddal, Gárdonnyal, Velencével, Dinnyéssel és Székesfehérvárral kötik össze.[74][75][76] Az Alba Volán buszmenetrendjében két buszviszonylat szerepel: 8152-es Gárdony–Zichyújfalu és a 8028-as Székesfehérvár–Agárd–Zichyújfalu vonalak. Mivel Zichyújfalu körzeti rendelőintézete Velencén van, ezért néhány járat indul a Velencei Rendelőintézethez is. A buszközlekedést az Alba Volán általában Credo EC11-es autóbusztípussal oldja meg. A helyközi autóbuszjáratokon kívül egy szerződéses járat közlekedik Pusztaszabolcs és Zichyújfalu között, Mercedes Sprinter City típusú autóbusszal. A települést érinti továbbá a Videoton szerződése járata is, mely a Székesfehérvár–Agárd–Zichyújfalu–Pusztaszabolcs vonalat járja be.[77]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zichy-kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zichy-kastély főhomlokzata

A Zichy család 1784-ben emelte fel kúriáját Zichyújfaluban. Ez volt az úgynevezett kis kastély, amely a nagy kastély megépítése után a gazdatiszt lakása lett. A kastélyt Zichy Nepomuk János építette 1891 és 1894 között, eklektikus stílusban. Egykoron U-alakú építmény volt, de a jobb oldali szárny a II. világháborúban elpusztult. Régen 28 hektáros park övezte. Főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, közepén két oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki.[78][79][80]

A kastély parkja és a parkerdő aktív pihenésre nyújt lehetőséget, területén védett tölgyfák állnak.[9]

A grófi kastélyban korábban üzemi konyha, mozi, kultúrház – helyi színjátszó körrel – működött. Az épületben jelenleg csak az önkormányzat (polgármesteri hivatal), a nyugdíjasklub és a gyógyszertár található.

A pillanatnyilag romos kastélyt körülvevő Kastélykertnek nevezett településrészt ápolt parkok és több száz éves fák jellemzik.

A Velencei-tó környékének legöregebb fája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Velencei-tó környékének legöregebb fája kora tavasszal

A hagyomány szerint ezt a fát gr. Zichy Nepomuk János maga ültette el, de valószínűleg a fa jóval idősebb Nepomuk Jánosnál, úgy 450 éves lehet,a kutatások szerint a Zichy N. János kortársai (19. század) az ő dicsőítésére változtatták át a mondát, így feltehetőleg Zichy Ödön vagy Zichy Endre ültethette a fát valójában, de az is előfordulhat, hogy a grófoknak semmi közük nem volt a János-fához. Az agárdi öreg tölgy kipusztulása után ez lett a Velencei-tó környékének legöregebb fája. A János-fa a Kastélykertben, a sportpályák felé vezető út mentén található.[81]

A Kos-szobor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garami László kost ábrázoló szobra

A falu központjában, az orvosi rendelő és a posta közelében, a játszótéren (gr. Zichy Nepomuk János tér) található Garami László hímivarú juhot ábrázoló alkotása.

A szobrot a háborúkban megsérült Zichy-kastély szárnyrészének a maradványaiból faragta ki a művész. A szobor 1966-ban lett felállítva, anyaga mészkő.[82][83]

Lenkey-kopjafa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából Lenkey János honvédtábornok tiszteletére állították fel ezt a kopjafát az Ady Endre utca és a Lenkey utca kereszteződésénél. A kopjafát Rujsz Ferenc, zichyújfalui születésű fafaragó készítette, amely 1999-ben lett felállíttatva. Később Rujsz Ferenc a Zichyújfaluért-díj birtokosa lett.[84][85] Minden év október 6-án koszorúzással emlékeznek a kopjafánál a szabadságharc áldozataira.[48]

Szent Imre Káplánsági Templom és környéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom épülete az 1980-as évek elejére épült fel.[86] Már nem önálló plébánia, hanem káplánság, Perkáta filiája.

A templom előtt tuják sorakoznak, amelyek között található az 1848-as emlékkő, melyet minden évben március idusán koszorúznak meg. A kőtömb a pákozdi csata helyszínéről származik. A Templomkert 2013-ban megújult. [9][87]

A vasútállomás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori szolgálati lakás az állomás felvételi épülete mellett. Az épületet már nem lakják, hosszú évekkel ezelőtt egy nagy vihar lesodorta az épület tetejét, és azóta a MÁV nem foglalkozott a helyreállításával. Az ajtóktól az ablakokig minden eredeti volt benne.[41]

A 44-es számú (Pusztaszabolcs és Székesfehérvár közötti) vasútvonalon található a község vasútállomása. A zichyújfalui vasútállomás felvételi épülete eredetileg harmadosztályú HÉV típustervek alapján épült, napjainkra a külseje kissé már megváltozott. Az állomás épülete egyidős a vasútvonallal.[88] A zichyújfalui állomás a vasútvonalon a legforgalmasabb, naponta átlagban körülbelül 450 fő az utasforgalom.[41]

Az 1950-es években olyan váltóállítókat (bakterházakat) építettek az állomás két bejáratánál, amilyenek csak Börgöndön és Tárnokon vannak még.[41] Ezek azonban napjainkra a rongálás áldozataivá váltak. Az állomás felvételi épülete mellett még egy szolgálati lakás található. Régen az épületet lakták, azonban ma már lakatlan az épület. Hosszú évekkel ezelőtt egy vihar elsöpörte az épület tetejét. A felvételi épülettől balra található a mellékhelyiség, amely napjainkban raktárként funkcionál. Az állomáson a második vágányból egy iparvágány is kiágazik, ami a helyi ipari parkba vezet.[88] Zichyújfalun van a Velencei-tó környékének mozifilmben is szereplő egyik vasútállomása. 1938-ban ugyanis a faluban forgatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének ("Egy pesti éjszaka"[40]) egyes jeleneteit. A forgatás idejére a vasútállomás homlokzatára a "Tállya" felirat került.

A vasútvonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 44-es Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal mentén található, amelyet 1896-ban nyitott meg a Fejér és Tolna vármegyei HÉV. A teljes vonal hossza 30 km. Székesfehérvár 22, Pusztaszabolcs pedig 8 km-re van a falutól vasúton. A 2008-as pályafelújítás után a vonat mindössze 20 perc alatt teszi meg a 22 km-et Fehérvárig. A zichyújfalui állomás a legforgalmasabb a vonalon; átlagos napi utasszáma kb. 450 fő.[forrás?]

Az állomás épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állomás épülete egyidős a vasútvonallal. Gróf Zichy Nepomuk Jánosnak nagy szerepe volt az építkezésben. Az épület néhány kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül. Mellette egy nagy szolgálati lakás található. Az ajtóktól az ablakokig minden eredeti benne. 2011 óta nem lakják, ugyanis egy nagy vihar levitte a tetejét, és a MÁV azóta nem hozta helyre. Az állomáshoz mindkét bejáratnál tartozik egy - egy váltóállító torony (bakterház), amiket az 1950-es években emeltek, amikor átalakították a vasutat 100 km/h-s sebességre. Ezekhez további szolgálati lakások tartoznak (az országban csak Tárnokon és Börgöndön vannak ilyen típusú bakterházak).

Temető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Báró Földváry Lajos, István és Paula síremlékét is megtaláljuk a temetőben. Ők hárman Zichy Nepomuk János feleségének, Zichy Jánosné Földváry Júliának a testvérei voltak, ezért nyugszanak a faluban.
Zichy Nepomuk János, Jánosné és Kázmér sírja az újfalui katolikus temetőben

Zichyújfalu temetője a település északi részén található. A temető használaton kívüli részében lelhetőek fel a régmúltban elhunytak sírjai. A temetőben 1679-ből származó sírt is lehet találni, illetve egy 4 éves kislány sírját is, aki 1702-ben hunyt el.[89] Több – a települést egykor birtokló – Zichy gróf hamvai nyugszanak a falu temetőjében. Valamennyien szorosan kötődtek Ferenc József udvartartásához. Gróf (II.) Zichy Kázmér 1907–1908-ban Kelet-Afrikai vadászaton vett részt, vadásznaplóját 1910-ben könyv alakban kiadták A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig címmel. Könyvét 2007-ben a Dénes Natúr Műhely Kiadó ismét megjelentette, eredeti képanyaggal és a helyszínt rekonstruáló térképpel. A Zichy családból gróf Zichy Jánosné (született báró Földváry Júlia Gizella, 1845–1912), (Kastélyépítő) gróf Zichy Nepomuk János (1834–1916) és gróf Zichy Hippolyt Kázmér (1868–1955) sírja található a temetőben. A Földváry család néhány családtagjának a sírja is megtalálható a temetőben: báró Földváry Lajos császári és királyi kamarás m.k. ezredes, (1829–1899), báró Földváry István királyi kamarás altábornagy (1838–1902) és báró Földváry Paula (1851-1910) is az újfalui temetőben nyugszik.[90]

A temető érdekessége még az 1800-as évekből származó feszület, aminek hosszú és érdekes históriája van. II. Zichy (Nepomuk) János az uradalom legjobbnak számító kőfaragómesterével, Pénzess Józseffel készítette el a feszületet, aki Pénzess Éva ükapja volt. Amikor Zichy Endre felesége elhunyt, Pénzess Éva Zichy Endrének lett a szeretője. A második világháború idején Pénzess Évát a német katonák zsidó származásúnak gondolták és a feszület alatt agyonlőtték. Ezt követően Zichy Endre összeroppant. Pénzess Éva neve napjainkban is olvasható a feszület hátoldalán. Éva sírja a feszület mellett található.[91]

A temetőben a megújult ravatalozó mellett kolombáriumokat helyeztek el.

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A megyei múzeumban található, Zichyújfaluban feltárt kelta leletek.[9]
  • Fekete István domborművű képmása a falu róla elnevezett általános iskolájában.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zichyújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  2. Polgármesteri hivatal, Zichyújfalu (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. Zichyújfalu, Hungary Page (angol nyelven) (HTML). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  7. Zichyújfalu (HTML). nemzetijelkepek.hu. Nemzeti Jelképek. (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.)
  8. ^ a b Zichyújfalu (magyar nyelven). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  9. ^ a b c d Kovalcsik Katalin: Születésnapi köszöntő Zichyújfalun (HTML). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  10. Fejér megye területfejlesztési koncepciója, feltáró-értékelő vizsgálat (magyar nyelven) (PDF). VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatósága. Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal, 2012. szeptember 30. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  11. Fejér megye éghajlata (PDF). fejermak.hu. Fejér Megyei Agrárkamara, 2009. (Hozzáférés: 2013. február 16.)[halott link]
  12. Fejér megye éghajlata (PDF). fejermak.hu. Fejér Megyei Agrárkamara, 2010. (Hozzáférés: 2013. február 16.)[halott link]
  13. Fejér megye éghajlata (PDF). fejermak.hu. Fejér Megyei Agrárkamara, 2011. (Hozzáférés: 2013. február 16.)[halott link]
  14. (PDF). fejermak.hu. Fejér Megyei Agrárkamara, 2012. (Hozzáférés: 2013. február 16.)[halott link]
  15. ^ a b Közoktatási intézkedési terv és esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata (magyar nyelven) (PDF). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2013. március 12.)
  16. ^ a b Fehérvári Krisztina: Közoktatási Intézkedési Terv és Esélyegyenlőségi Terv Felülvizsgálata (magyar nyelven) (DOC). docstoc.com. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás, 2009. szeptember. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  17. Fehér gólya online adatbázis (magyar nyelven) (PHP). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  18. Staudinger István és Kovács Zoltán: Fejér megye > Zichyújfalu > Vasútállomás >> (magyar nyelven) (PHP). golya.mme.hu. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2006. október 9. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  19. Velencei-tó helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték (magyar nyelven) (PDF). velenceitoleader.eu. Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
  20. ^ a b Gárdony város településrendezési tervének kisebb módosításai (magyar nyelven) (PDF). gardony.hu. Gárdony Önkormányzata, 2011. január. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  21. 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001 (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  22. The Detailed Gazetter of Hungary, 2012 (angol nyelven) (PHP). ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  23. 4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  24. 4.1.5 A 18 évesnél fiatalabb népesség korév szerint, a kormegoszlás főbb mutatószámai (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  25. 4.1.3 A lakó (éjszakai) népesség és a nappali népesség (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  26. 4.4.1 A lakóegységek rendeltetése és lakóik (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  27. 4.4.2 A lakások és lakott üdülők szobaszáma, tulajdonjellege, használati jogcíme és helyiségei (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  28. 4.4.3 A lakások és lakott üdülők építési éve (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  29. Dr. Kálmán András: Vidékünk története a kezdetektől a török kiűzéséig (HTML). Települések értékei. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  30. ^ a b c d e f g h Zichyújfalu története (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 9.) (a portálon feltüntetve: „Forrás: Gárdony története”)
  31. Zichyújfalu (magyar nyelven) (HTML). lakevelence.com. LakeVelence. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  32. Fekete István Általános Iskola bemutatkozása (magyar nyelven) (HTML). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  33. MOHOSZ Velencei-tavi Évadnyitó Horgász és Halászléfőző Versenye - 2008 (magyar nyelven) (HTML). Magyar Országos Horgász Szövetség, 2008. május 18. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  34. Pusztaszabolcsi ünnepek (magyar nyelven) (html). LakeVelence.com, 2009. június 29. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  35. Gábor Gina: Ha nyár, akkor ünnep (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2007. június 29. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  36. Stoffán György: Kulturális Közkincsek (magyar nyelven) (PDF). pazmand.hu. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  37. Gárdonyi Óvoda Zichyújfalui Napraforgó Tagóvoda (magyar nyelven) (HTML). lakevelence.com. LakeVelence. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  38. Községi és Iskolai Könyvtár (magyar nyelven). konyvtar.hu. Könyvtárportál. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  39. Tanáraink (magyar nyelven) (HTML). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  40. ^ a b c Egy pesti éjszaka (angol nyelven) (PHP). imdb.com. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  41. ^ a b c d Vasútállomás-Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
  42. Stoffán György: Kulturális Közkincsek (magyar nyelven) (PDF). Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  43. Zichyújfalu község címere (SHTML). nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 10.)
  44. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (PHP). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  45. Zichyújfalu, Zichyújfalu SE bajnoki múlt (magyar nyelven). magyarfutball.hu. MagyarFutball.hu. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  46. Önkormányzati nyertes pályázók az ÚMFT-ben (magyar nyelven) (PDF). nfu.hu. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2009. május 20. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  47. ^ a b c Gartainé Mérőfi Ilona: Gárdonyi Óvoda Helyi Nevelési Programja (magyar nyelven) (DOC). gardovi.ecbservices.hu. Postautcai Ovi, 2010. szeptember 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  48. ^ a b A Fekete István Általános Iskola bemutatása (magyar nyelven) (html). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola és Művelődési Ház. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  49. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája, 2011 (magyar nyelven) (PDF). velenceitoleader.eu. Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  50. PROVIMI Hungary Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. (magyar nyelven) (html). Feketelista.hu. (Hozzáférés: 2011. április 28.)
  51. Kereskedelmei szolgáltatók a Velencei-tó környékén (magyar nyelven) (HTML). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
  52. Vendéglátás a Velencei-tó környékén (magyar nyelven) (HTML). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
  53. ^ a b (2013. március) „Bezárja kapuit a takarmánygyár”. Zichyújfalui Hírek, 3–4. o. Hozzáférés ideje: 2013. március 9.  
  54. Ismertető az Agrokomplex Central Soya Rt. -ről (HTML). agrokomplex.hu. Agrokomplex Central Soya Rt., 1999. június 17. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
  55. Brett Foley: Cargill, DSM Said to Bid in $2.6 Billion Sale of Provimi (angol nyelven) (HTML). businessweek.com. Bloomberg Businessweek, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  56. Cargill completes acquisition of Provimi to create leading global animal nutrition business (JSP). cargill.com. Cargill, 2011. november 22. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  57. Marietta Cauchi és Mark Peters: Cargill Will Acquire Provimi Group for $2.14 Billion (angol nyelven) (HTML). online.wsj.com. The Wall Street Journal, 2011. augusztus 16. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  58. A felvásárlások hírére szárnyaltak az amerikai indexek (magyar nyelven) (HTML). mfor.hu. Menedzsment Fórum, 2011. augusztus 15. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  59. A Cargill felvásárolja a Provimi állattakarmány-gyártó céget (magyar nyelven) (HTML). agrarszektor.hu. Agrárszektor, 2011. augusztus 17. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  60. Gribek Dániel: Komplex megoldásokat mutatott be a KITE Zichyújfaluban (+Videók, képek) (magyar nyelven). agroinform.com. Agroinform, 2012. július 8. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  61. Klecska Ernő: Jelentős bevételtől esett el az önkormányzat - üresen áll még az üzem (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2013. augusztus 29.)
  62. Évi 20 milliótól esik el Zichyújfalu (magyar nyelven) (PHP). index.hu. Index, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  63. MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). duol.hu. Dunaújvárosi Hírlap, 2013. január 11. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  64. MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). feol.hu, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  65. MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). veol.hu. Veszprém Megyei Napló, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  66. Bezár a takarmányüzem Zichyújfaluban (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál, 2013. január 11. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  67. Egészségügyi ellátás Zichyújfaluban (magyar nyelven) (PHP). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)
  68. Patikakereső (magyar nyelven) (PHP). pharmindex-online.hu. Pharmindex. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
  69. Tíz éves az önálló Zichyújfalu (magyar nyelven) (PDF). fejermedia.hu. Fejér Lap, 2008. február. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  70. ^ a b Hamarosan gyógyszertárral gazdagodnak (magyar nyelven) (PDF). latoszog.hu. Velencei-tavi látószög, 2009. november. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  71. Egészségügyi ellátás Zichyújfaluban (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  72. Ügyeletek - ha orvos kell a hétvégén (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2010. január 16. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  73. Negyven helyett nyolcvan - korszerűsítik a Pusztaszabolcs-Börgönd vasútvonalat (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2009. július 6. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  74. Autóbuszjáratok indulnak (magyar nyelven) (PDF). gardony.hu. Alba Volán Zrt.. (Hozzáférés: 2013. február 19.)
  75. Zichyújfaluról induló helyi és távolsági buszok (magyar nyelven) (HTML). velenceito.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 19.)
  76. Kizárólagos üzemeltetésű vonalszakaszok (magyar nyelven) (PDF). albavolan.hu. Alba Volán Zrt.. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  77. Fejér megye helyközi közlekedése (magyar nyelven). balazs1.eoldal.hu. (Hozzáférés: 2013. január 23.)[halott link]
  78. Kastélyok Nyomában 2. rész – Zichyújfalu – Zichy Kastély (magyar nyelven). velenceito.info. Velencei-tó anno. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  79. Zichy-kiskastély. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  80. Zichy-kastély (magyar nyelven) (PHP). kastelyok-utazas.hu, 2007. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  81. Velencei-tó környék legöregebb fája. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  82. Garami László - Kos szobor-Zichyujfalu. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  83. Kos-szobor (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2012. február 10. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  84. Lenkei tábornok -kopjafája Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  85. Lenkey-kopjafa (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
  86. Szent Imre kápolna (magyar nyelven). miserend.hu. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
  87. 1848-49-es Emlékkő Zichyujfaluban. (magyar nyelven). Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  88. ^ a b Szente-Varga Domonkos: Zichyújfalu (magyar nyelven) (PHP). vasutallomasok.hu. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei, 2005. október 9. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
  89. Múlt nyomán a temetőben, Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  90. Grófok-Bárók sírjai Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  91. Feszület az 1800-as évekből Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichyújfalu témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Zichyújfalu témájú leírást.
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Zichyújfalu témájú leírást.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a Zichyújfalu címszót a Wikiszótárban!
Reinel compass rose.svg Agárd Agárd, Gárdony Velence Héraldique meuble compas.svg
Elzamajor

Észak
Nyugat  Zichyújfalu  Kelet
Dél

Pusztaszabolcs
Szőlőhegy, Seregélyes Szabadegyháza Barákapuszta