Nagyvenyim
| Nagyvenyim | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Dunaújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabóné Lőrincz Ilona[1] | ||
| Irányítószám | 2421 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4121 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 94,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 151[3] m | ||
| Terület | 43,68 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagyvenyim
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagyvenyim
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,95781°, k. h. 18,86483° | |||
| Nagyvenyim weboldala | |||
Nagyvenyim község Fejér megyében, a Dunaújvárosi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Dunaújvárostól nyugatra, a Mezőföldön helyezkedik el. Dunaújváros távolsága 7 kilométer. Nagyvenyim nyugati határában több bányató, déli oldalán pedig egy Baracsig húzódó erdősáv található. Nagyvenyimtől északra nagy kiterjedésű szántók fekszenek, amelyeket szórványosan beépült zártkerti teleksorok szakítanak meg.
Története [szerkesztés]
Nagyvenyim neve a 15. századtól szerepel a forrásokban, elsőként 1429-ben említik Venyim néven.[6] A török háborúk elől a magyar lakosság elvándorolt, helyükre szerbek érkeztek. A rácok egykori jelenlétét ma már csak a Venyim körüli dűlőnevek őrzik. A török utáni időszakban cselédfaluként települt be és a zirci apátság tulajdonába került. A 19. században Venyimpusztának már 600 lakója volt. 1825-ben megnyílt az első iskola.
1945 telén több összecsapás is zajlott a település környékén a német és a szovjet csapatok között, Nagyvenyim végül 1945. január 23-án került véglegesen a Vörös Hadsereg kezére. A településnek a háború végén 1500 főhöz közeli lakossága volt.[6] 1947. augusztus 1-jén szervezték önálló községgé.[7] A szocialista évtizedekben vált Nagyvenyim teljesen önálló településsé. Az 1970-es években postahivatal, üzletek és orvosi rendelő létesült a faluban. Az 1980-as évekre kiépült a legtöbb közmű, a Dunaújvárosból érkezők révén pedig a település elővárosi vándorlási folyamat céltelepülése lett.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kossuth iskola,
- "Kiserdő" a falu közepén,
- Sportcentrum,
- Katolikus templom és a 18. században épült parókia
Testvértelepülései [szerkesztés]
- Altomünster
Németország. Az alkalomból Altomünster egy sziklatömböt ajándékozott a községnek. - Egeres
Románia
Irodalom [szerkesztés]
- 2004 Nagyvenyim.
- Fitz Jenő 2001: Ezüstök a homokból - A nagyvenyimi éremkincs. Dunaújváros.
- ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Nagyvenyim, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ^ a b Nagyvenyim község rövid története (magyar nyelven). Nagyvenyim önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
- ↑ Nagyvenyim térképe (magyar, angol és német nyelven) (JPG-kép). Nagyvenyim önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. október 6.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ambrusné dr. Kéri Katalin: Nagyvenyim története röviden (magyar nyelven). Nagyvenyim önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. október 6.)
