Kisláng
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
| Kisláng | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Enyingi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rumpler Tibor[1] | ||
| Irányítószám | 8156 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2466 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 46,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 150[3] m | ||
| Terület | 53,06 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Káloz–Igari-löszhátak[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisláng
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kisláng
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,96123°, k. h. 18,38428° | |||
| Kisláng weboldala | |||
Kisláng község Fejér megyében, az Enyingi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kisláng község Fejér megyében, a Mezőföldön helyezkedik el.
5316 ha. Kisláng községet meg lehet közelíteni Polgárdi felől a 70-es út csatlakozásánál, Soponya felől a Sárvíz környéki települések összefogása által megépített új bekötőúton, melyet 2000-ben a pünkösdi falunapi rendezvények keretében adtak át, továbbá Simontornya felől a 64-es út leágazásáról (6407-es közút).
(Megszűnt a község zsákfalu jellege.)A több felőli megközelítés kinyitotta a községet az eddigi Enyingi kistérség után most az Abai kistérség felé is. Egyre több kölcsönös találkozási lehetőség nyílt a mezőföldi települések lakói számára.
Története [szerkesztés]
1900-as évek elején a Mezőföld településeinek lakói alapították a falut gróf Zichy János uradalmán.
1913-ban lett Kisláng önálló település.
A kezdetek
A községet mindenki csak úgy ismeri, hogy szabályos, mérnök által tervezett település.
A 2 km-es utcák merőlegesen metszik egymást 1 km-nél. Tengelye a község utcáinak a Szent István utca, a többi párhuzamos és szegélyező út pedig mintegy keretbe foglalja az utcákat. A századfordulón Gróf Zichy János uradalmát parcellázták fel vállalkozó szellemű telepesek kialakított házhelyekkel, akik a nagylángi jegyző toborzó szavára a környék 11-12 településéről érkeztek két nagyobb hullámban.
Előírás volt, hogy a mérnök által kimért helyre lehetett a házat építeni, valamint az is, hogy mennyi helyet kell hagyni a járdának, ároknak, útnak, ezt a lakók be is tartották építkezéskor. Így lett ilyen "szabályos" a község, ugyanis ezt az előírást később is betartották.
A település neve is többféle elképzelés szerint alakult: a török korban elpusztult Lángh puszta, majd Nagyláng verziója után Kis-láng, Külső-láng volt, mely végül a Kisláng névvé alakult 1913 pünkösdjén, amikor a község elnyerte az önálló település rangját. Akkorra már állt a két felekezet temploma: a katolikus és református templom, melyhez a földterületet a gróf ajándékozta a falunak, mint ahogy az iskolák számára, a tanítók számára, valamint a temetkezés céljaira. Eleinte felekezeti oktatás volt a faluban. A községhez tartozó pusztákon éltek továbbra is emberek, akik eleinte még az uradalomban dolgoztak.
Az első és a második világháború érintette a községet, mert az első világháború Don-kanyar-i áldozatainak létszámát gyarapították elesett hősi halottaink, akik a Kislángról behívott katonák háromnegyed részét adták. Ennyien maradtak ott a mintegy 600 fő behívott közül.
A világháború emlékoszlopa a turulmadárral látható a községháza előtt, kiegészítve azoknak a hősi halottaknak feljegyzett nevével egy szép emlékoszlopon, akik a második világháborúban estek el. A második világháború úgy érintette a községet, mint a többször visszatérő csapás. Beleesett a területünk a Margit-vonal védelmi rendszerébe, (melyet a németek építettek ki) így háromszor cserélt gazdát falunk: 1944. december 6-án először jöttek be községünkbe orosz katonák, majd még kétszer. Az utolsó bejövetel – amit sokáig a község felszabadulásaként ünnepeltünk-, éppen március 21-re, a tavasz első napjára esett. Közben kétszer "elmenekültek a község lakói, a türelmesebbek itthon maradtak és szenvedtek. Az új tavaszt és újjáépítést a németek által felrobbantott templomokkal, drótaknákkal körbefogott termőfölddel, futóárkokkal tarkított külső területekkel kezdték a szorgos munkás-paraszt-kezek. Beindult az élet.
Mindig híres volt jó termőföldjéről és a szorgos emberkezekről a község. A "Béke" termelőszövetkezet a második tsz-szervezési hullámban szerveződött, három tsz-ből egyesült. Sokáig prosperált, mint ahogy az ÁFÉSZ- üzemelésű üzletek, az állami irányítású iskola, a több, mint húsz évig üzemelő keskeny nyomtávú kisvasút. A közlekedés nehézkes volt, mert a Székesfehérvártól 35 km-re található települést csak busszal lehetett elhagyni. A helyi buszmegállók kialakítása is csak a 80-as években történt, Ezek a VOLÁN-buszok megállói (négy helyen állnak meg a községben az autóbuszok).
Napjaink
Ami a komfortossá tételt illeti, megragadták a község vezetői, az újonnan választott képviselőtestületek tagjai, hogy továbbléphessenek. Először a tornatermet építették meg közös összefogással (inkább tornacsarnok), majd jöttek a fentebb említett víz-gáz-telefon-útépítés- kábeltévé programok. Eljött annak is az ideje, hogy az oktatásra nagyobb hangsúlyt helyezzenek a községben. Megszerveződött a művészet – oktatás, mely először pár tanszakkal indult, majd napjainkra 10 tanszakra bővült. Az általános iskolai oktatás színvonala is emelkedett, 3 élő idegen nyelvből választhatnak a kislángi gyerekek.(angol, német, orosz nyelv). Versenyeket nyernek, színvonalas középfokú intézményekbe kerülnek be a szorgalmasabb, tehetségesebb diákok. Művészeti fesztiválokon is öregbítik iskolánk hírnevét. Hagyománnyá vált, hogy falunapi rendezvényünkön – melyet pünkösd péntek-szombat-vasárnap tartunk –, a karácsonyi idősek napján kiállítást rendeznek, művészeti műsorokkal lépnek fel a község felnőtt lakossága előtt az iskolás gyermekek. Március 15-én községi ünnepségen adnak műsort a Petőfi-szobornál, egybekötve fáklyás felvonulással., de szerveznek iskolai színtű sportversenyeket, melyek győztesei továbbjutnak felmenő rendszerben megyei, sőt, atlétikában még országos szintű megmérettetésig. Ilyen sportversenyek: ?Luca napi? iskolabuli, Mikulásfutás decemberben, Nyuszifutás játszóházzal áprilisban. Kihívás Napján hajnali 5 órától este 10 óráig az egész község megmozgatása, majális napi triatlon, sportversenyek, pünkösdkor házi bajnokság: kézilabda, röplabda, kosárlabda, női, férfi futball. Április 2-án iskolai vetélkedő van Andersen születésnapján előre vállalt érdekes ifjúsági irodalomból. A költészet napján irodalmi pódium műsorok mai előadóktól a művelődési házban. Decemberben gyermekkönyvheti vetélkedőkön vehetnek részt a gyermekek. Ekkor tartják az alsó és felső tagozat számára a vers-és prózamondó versenyt, a Kazinczy szépkiejtési versenyt, valamint játszóházat szerveznek a Mikulás tiszteletére. A zenetagozatosok karácsonyi koncertet adnak, a művészeti iskolások kiállítást rendeznek és bemutatókon lépnek fel. Erőssége az iskolának a kézilabda és a focisuli is, valamint az öttusa és a futás. Vers-és prózamondó versenyeken, Kazinczy szépkiejtési versenyeken, népdaléneklési versenyeken megyei első helyezéseket nyernek a tanulók, de a zenetagozatosok is zongoraversenyeken, kórustalálkozókon szép eredményeket mondhatnak magukénak. Az utóbbi évek tanulmányi versenyei is győzelmeket hoztak megyei szinten. Az óvoda előkészíti a gyerekeket az iskolás életre: 110 óvodás 4 csoportban nevelődik.
Civil-szerveződések
Legrégebbi szerveződés a Kisláng SC. Ez a sportegyesület három szakosztályt foglal magába: sakk, kézilabda, labdarúgás. Az anyagi támogatás jelentős részét a kislángi önkormányzat biztosítja. A szakosztály tagjai teljesen térítésmentesen vehetik igénybe az iskola tornatermét. A kislángi felnőtt labdarúgók és kézilabdások a megyei I. osztályban szerepelnek.
A Kisláng községi Önkéntes Önvédelmi Egyesület 1990 novemberétől működik. A szolgálatukat rendszerint péntek-szombaton látják el éjjel. 24 fő aktív tagjuk van. Becsülettel ellátják az őrzést, figyelést, rendezvények biztosítását. A helyi önkormányzat támogatja őket, továbbá a személyi jövedelemadó 1%-át kapják meg azoktól a lakosoktól, akik a számlájukra utaltatják. Rendeznek jótékonysági bált is működésük biztosítására. Szolgálatukat gépkocsival tudják végezni, hatékonyan együttműködnek a körzeti megbízottal. Vezetőjük: Herman Sándor A helyi Nyugdíjas Klub tíz éve működik. Aktív tagjai megyei rendezvényeken szerepelnek. Az énekkar rendszeres résztvevője a megyei Kortárs Ki mit tudnak. Programjukban gyakran szerepel belföldi, időnként külföldi kirándulás. A klub tagjai jó közösséget alkotnak, figyelnek egymásra. Fontos számukra az együttlét.Vezetőjük: Horváth Lajosné A Kislángi Ifjúsági Egyesület is többéves múltra tekint vissza. Fontos szerveződés a község fiataljai számára. Lelkes vezetőik gazdag programmal várják tagjaikat. A település közösségi életében is fontos szerepet töltenek be a nyugdíjas klub tagjaival együtt.
A Sárvíz-térségben vadászati lehetőség van a PARGET KFT-n keresztül.
Hagyományos ünnepek:
- március l5.: fáklyás felvonulás,
- május: lovasnap,
- pünkösd: falunap,
- július: aratónap,
- október: szüreti felvonulás,
- december: idősek napja.
Nevezetességei [szerkesztés]
- községháza
- I-II. világháborús emlékmű.
- református templom - Az 1900-as évek elején, közadakozásból épült.
- katolikus templom - Az l910-es években épült közadakozásból.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kisláng települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Kisláng, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
