Dunaújváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaújváros
Dujv.jpg
A Dunaújvárosi Főiskola főépülete és az előtte fekvő emlékpark
Dunaújváros címere
Dunaújváros címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Dunaújvárosi
Kistérség Dunaújvárosi
Jogállás megyei jogú város
Polgármester Cserna Gábor (Fidesz)[1]
Irányítószám 2400 (Pálhalma: 2407)
Körzethívószám 25
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 46 320 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 914,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 97[3] m
Terület 52,67 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Közép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaújváros (Magyarország)
Dunaújváros
Dunaújváros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 50″, k. h. 18° 54′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 50″, k. h. 18° 54′ 46″
Dunaújváros (Fejér megye)
Dunaújváros
Dunaújváros
Pozíció Fejér megye térképén

Dunaújváros (1951 előtt Dunapentele, 1951–1961 között Sztálinváros[6]) megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A negyvennyolcezres város a Dunaújvárosi járás székhelye, a megye második legnépesebb települése a megyeszékhely után.

Az ókorban a területén feküdt a rómaiak Intercisa nevű települése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaújváros a Mezőföld keleti szélén található, a Duna jobb oldalán, Budapesttől 67 kilométerre. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen helyezkedik el Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti. Az Óvárostól délre épült fel az 1950-es években – Dunapentele közigazgatási területén – a magasan az Óváros fölé emelkedő Pentelei-fennsíkon az ún. Újváros („az első szocialista város”), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétől, mindvégig egy közigazgatási egységet képeztek. A várostól délre épült a Dunai Vasmű, melyet jelentős véderdők választanak el a várostól. A város a tengerszinttől 116 méter feletti magasságban fekszik, keleten a Duna mintegy 10 kilométeres szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi.

Városrészek (északról délre):

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Intercisa szépe” - az egykori dunapentelei szőlőkben talált római sírkő-töredék az i.sz. 3. századból

A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Intercisa néven ismert a római korban, amelyből hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt létesült római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a Római Birodalom Pannonia provinciabeli keleti határának, limesének a barbár támadások elleni védelmében. A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szent Pantaleonról, pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget elődje) Szent Pantaleon-apátság védőszentje után kapta a nevét.

Dunapentele a századfordulón

A falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt, a tizenöt éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A 17. században a törökök palánkvárat építettek a falu (mezőváros) magját jelentő Rácdombon. A török uralom alóli felszabadulás után – több Duna menti településhez hasonlóan – a magyar lakosságot rácok váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került, és újból elnéptelenedett. A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett – ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt –, ám közben, 1830-ban, a község jogot szerzett évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott „jóságos” V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot adott Pentelének.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a „nemzeti őrsereg” 1848. május 28-án befejezett összeírása szerint a nemzetőrségnek 237 tagja lett (fegyvergyakorlatra alkalmas közülük 223 személy); a szabadságharc idején a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a BudaEszék út pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása után letartóztatták Téglás János bírót, és bebörtönözték a város forradalmi szemléletű jegyzőjét, Varga Mihályt. A lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkássorba kényszerült. A kiegyezést követő közigazgatási változások során, 1870-ben, Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött véglegesen Pentelére a település szellemi arculatának korabeli legjelentősebb formálója, Rosti Pál világutazó, útikönyvíró, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike. A Pesten született tudós fotográfust a pentelei római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. A település másik – itt született – híres személyisége Pentelei Molnár János festőművész (1878–1924).

A település a második világháború alatt bombakárokat szenvedett.

Sztálinváros az 1950-es években
Dunaújváros 2013-ban

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.

Az eredetileg Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar–jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a mezőföldi plató szélén álló településre: az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város – akkori nevén Sztálinváros – építése. 1956. október 24-től forradalmi hangulat uralkodott a városban. A hatalmat valósággal sokkolta a sztálinvárosiak forradalmi hevülete. Tény, hogy a forradalom ideje alatt hazánkban elszaporodott rádióadások közül utoljára a dunapentelei Rákóczi adó szólalt meg. Az ez utáni konszolidációs időszak mérföldköve, hogy a város neve – 1961-től – Dunaújváros. A Sztálin vasműből (még 1956-ban) Dunai Vasmű, majd Dunaferr Zrt., legújabban pedig ISD Dunaferr Zrt. lett. A vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany János Általános Iskola [(Kőrösi Csoma Sándor egységgel)] lecsatolt és üresen áll
  • Fő intézmény Dózsa György Általános Iskola:hozzá csatolták Szilágyi Erzsébet Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Móricz Zsigmond Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola: hozzá csat.: Gárdonyi Géza Általános Iskola, Szórád Márton Általános Iskola
  • Vasvári Pál Általános Iskola
  • Sándor Frigyes Zeneiskola
  • Barátság Általános Iskola (1963-ban alapították, majd 2001-ben eldózerolták, hogy elférjen a városban a Lidl)

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ADU Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola, Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Gimnázium Dunaújvárosi Tagintézménye
  • Aranytű Szakmunkásképző Iskola
  • Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola
  • Dunaferr Szakközép- és Szakiskola
  • Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  • Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola és Szakiskola
  • Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  • Pannon Oktatási Központ Általános és Szakképző Iskola
  • Rosti Pál Gimnázium Általános és Szakképző Iskola
  • Rudas Közgazdasági Középiskola és Kollégium
  • Széchenyi István Gimnázium

Főiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaújvárosban található a Dunaújvárosi Főiskola. Az iskola a belvárosban található, az autóbusz-állomás közelében. Folyamatos felújítás és fejlesztés alatt áll. Eddig több mint 10 milliárd forintból épült át az épületegyüttes, létrehozva ezzel egy vadonatúj kampuszt. Az iskolát neves hazai és nemzetközi cégek támogatják.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaújváros remek közlekedési adottságokkal rendelkezik. Érinti a 6-os és a 62-es főút, nyugat felől a 6219-es közút, amely Sárbogárddal köti össze a várost, valamint az M8-as autópálya. 2006 nyarán adták át az M6-os autópályát, így még könnyebben elérhető Budapest (az M0 autópálya segítségével). A Dunaújváros és Bóly közötti szakasz átadása 2010. március 31-én volt.

Mindezek mellett a város is jól kiépített közúthálózattal bír. A 6-os főúthoz és az M6-os autópályához vezető utak igen zsúfoltak, beleértve a hozzácsatlakozó utakat is. A Dunaferr (Déli Ipari Park) környéki Papírgyári út is igen forgalmasnak mondható. Hasonlóan forgalmas még a Dózsa György út, a Szórád Márton út, az Aranyvölgyi út és a Magyar utca.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaujvaros szoborpark6.jpg
Dunaujvaros szoborpark7.jpg

A város megközelíthető vasúttal is, Rétszilas, illetve Pusztaszabolcs felől egyaránt. A MÁV 2009–2010-es menetrendjének bevezetésével már két óránként közlekedik egy-egy vonatpár Dunaújváros és Budapest-Déli pályaudvar között. Azóta már csaknem minden órában elérhető a főváros közvetlen vonatokkal. Dunaújváros a Pusztaszabolcs–Dunaújváros (42-es számú) útvonalon fekszik. Mivel a vonal Pusztaszabolcstól csak idáig van villamosítva, ezért a Rétszilas felé/felől közlekedő személyvonatok Bz szerelvényekkel közlekednek, mert ezek a szakaszok villamosítatlanok. A Budapest–Dunaújváros viszonylaton a MÁV új FLIRT motorvonatai közlekednek (leginkább) gyorsított vagy normál személyvonatként. A fenti menetrend bevezetésével a Mezőfalva elágazás–Paks útvonalon a személyszállítás megszűnt, ezen az útvonalon nem közlekedik semmilyen vonat sem.

Vízi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost a keleti részen észak-dél irányban szeli át a Duna, így vízi úton is megközelíthető. Rendelkezik egy hajóállomással, egy révkikötővel és egy ipari kikötővel. A város és Szalkszentmárton között már nem közlekedik a komp. Az ipari kikötőnél található Kikötői-öbölben rendszeresen rendeznek legális gyorsulási versenyeket.

Vízi sportok a dunaújvárosi kikötőben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1953 óta kajak-kenusok sportolnak a területen. 1958-ban került megrendezésre az első hivatalos kajak verseny. Kiemelkedő versenyzők Theisz Márton, Pálizs Attila, Cserni Béla, Mihaldinecz Rudolf, Lengyel László, Kollár Tamás, Malomsoki Sándor, Tábori Áron. A Magyar Válogatottban szerepelt Molnár Gergely, Kollár Tamás, Malomsoki Sándor. Malomsoki Sándor 2001-ben C-4 500 méteren első helyezést ért el világversenyen.

1972-től rendeztek a motorcsónak sportágban versenyeket, rendeztek Forma-1, F-2, F-3, F-4, O-750-125, T-850, T-750, T-550, OSY-400 versenyeket is. Cserni Béla sokszor győzött, majd Mihaldinecz Rudolf, Lengyel László, Tábori Áron.

Budapest-Dunaújváros hajózási vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest-Dunaújváros hajózási vonalon az 1960-as évekig üzemelt hajójárat. A kora reggeli hajók zöldséget, piaci termékeket szállította Dunaújvárosból Budapestre. 1965 júliusában 1350 látogató utazott két hajó-túra alkalmazottal Dunaújvárosba Pestről. A SZOT üdülőhajója révén növekedett a városba indulók száma. Béllay József irányította Mahart társaságot, amikor nyolc személyes vízi taxit helyeztek forgalomba, sebessége átlagosan 60 kilométer per óra. 1962. október 8-ától Budapest-Mohács-Budapest vonalon hajójárat indult, ami megállt Dunaújváros és Paks városoknál is.

Légi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várostól 9 km-re délre található repülőtéren egy kivilágítatlan, füves, 950 méteres kifutó található. A repülőtér magánkézben van (Dunaferr Repülőklub), így használata csak a tulajdonos engedélyével lehetséges, kivéve a veszélyhelyzeteket.

1959. július 23-án 18 óra 45 perckor világcsúcsot ért el Bálint Sándor műszerész, Fődi Károly, Aradi András a dunaújvárosi repülőtéren N. 2-es sportrepülőgéppel, 600 méteres kombinált ejtőernyős célbaugrást. Eredményükkel érték el az első magyar rekordot a sportágból, a csúcstartók a szovjetek (515 cm) előtt a franciák voltak. Bálint Sándor 120 centiméterre érkezett a földre a célkereszttől, átlagban 451 centimétert értek el. 1972 márciusában a Kék szakáll filmet a Dunaújvárosi Repülőtéren forgatták Richard Burton szereplésével. 1973-ban éjszakai ejtőernyős ugrást lehetett kipróbálni.

1977-ben egy MIG-15 repülőgép másolatot a 6-os útnál felállítottak.[7] 2012. június 23-án megtartották az I. Baracs-Kisapostag Repülőnapot, ahol Farkas Bertalan űrhajós is megjelent.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárga-zöld színezésű autóbuszok bonyolítják a helyi forgalmat

Dunaújváros tömegközlekedését az Alba Volán látja el elsősorban helyi, másodsorban pedig helyközi és távolsági autóbuszjáratokkal. Budapest-Népliget és Dunaújváros között 20–45 percenként közlekednek autóbuszok – többségüknek nem ez a végállomásuk, ezek gyorsjáratok. Az ilyen autóbuszok menetideje 45-100 perc, egy részüket a Volánbusz üzemelteti. A dunaújvárosi autóbusz-pályaudvar a béke téren található a Szórád Márton út, Kenyérgyári út, Építők útja kereszteződésnél, A Hunyadi út mellett.

Adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő táblázatban láthatjuk miként változott a város népességszáma 1900 óta:

Lakásállomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaujvaros nemzetkozi szobrasz alkototelep11.jpg
Dunaujvaros nemzetkozi szobrasz alkototelep12.jpg
  • Dunaújvárosban 22 927 lakás található
  • A lakásállomány nagy többsége – 65,3%-a két szobás lakásból áll
  • A három és többszobás lakások aránya: 20,8%
  • Száz lakásra átlagosan 217 szoba jut
  • Egy lakás átlagos alapterülete 54,7m²
  • A lakásállomány 9%-a családi ház

Infrastrukturális és zöld adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vasmű füstje
  • A városi utak hossza 120,3 km, területük 707 286 m²
  • A városi járdák hossza 140,7 km, területük 380 930 m²
  • A városi kerékpárutak hossza 8,2 km, területük 14 758 m²
  • Vízvezetékek hossza 131 km, ezáltal a város vezetékes ivóvíz-ellátottsága 97,3%, a közcsatorna ellátottság 91,4%
  • A város 94,7%-a van ellátva földgázzal, 100%-a pedig elektromos árammal
  • 1 636 910 m² a városi parkok területe, melyből
    • 1 156 700 m² gyepfelület
    • 188 600 m² cserje és/vagy sövény.
  • 3 463 000 m² az erdőterület nagysága

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaújvárosban három helyi kereskedelmi rádió működik: Rádió24 (a Dunaújvárosi Főiskola rádiója); El-Do; Gerilla. A városlakók körében a helyi rádiók kedveltek, leghallgatottabb közülük a Rádió24 illetve az El-Do. Az országos állomások közül pedig a Rádió1 és a Class FM vezeti a listát.

TV[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város helyi tévéállomásai a DTV (Dunaújváros hivatalos helyi tévéállomása), valamint a DSTV, amely műsorai elsősorban a várossal és a regionális ügyekkel foglalkoznak. A városi közgyűlés üléseit a DSTV élőben közvetíti.

Internetes TV, videós hírportál a város és a környék híreivel a www.hirszem.hu.

Újság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunaújváros Hírlap a város helyi lapja,a Főiskola független diáklapja pedig a ZéHá.

Internet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A [1] város weboldalán mindig pontos információkat lehet szerezni a városi programokról, aktualitásokról.

Mozi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dózsa Mozi

A városban a Dózsa mozi várja a legfrissebb filmekkel a moziba látogatókat.

Dunaújvárosi Főiskola Kollégiumának utcája

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ráctemplom (szerb ortodox)

1696-ban épült. Arányos, barokk épület ikonosztáza a 18. századi népies barokk építészet példája. A templomi padok és a táblaképek a 19. században készültek.

  • Óvárosi római katolikus templom (Szentháromság-templom)

1864-ben épült a neoromán, háromhajós templom. 27 méter magas tornyában 3 harang lakik. Legnagyobbja 377 kilogramm tömegű, és b1 hangon szól.

Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezte. A templom ovális alapterületű, vörös téglából készült. A háromhajós templomhoz torony, parókia és paplak is kapcsolódik. A burkolat tégláját helyenként réz- és faelemek egészítik ki. A tojásdad alaprajz a végtelent és az életet szimbolizálja. A dísztelen épület elsősorban tömegével és ívelt formáival hat.

Szabó István Ybl-díjas építész tervei szerint épült fel 1982 és 1985 között. Az épület acélszerkezete az itteni acélgyártásra utal, de a belülről látható, csillag alakzatú szerkezet a református szimbolikát is érvénybe juttatja. 1917-ben kezdődött a gyűjtés egy templomalap építésére. 1932-ben sikerült egy házat venni a tiszteletes számára. Az istentiszteleteket addig az állami iskola egyik tantermében tartották. A régi házhoz hamarosan új lelkészlakást építettek, így a régi épületrész lett a gyülekezeti terem. 1985 óta használják új templomukat a hívek.

Dunaujvaros szoborpark5.jpg
  • Krisztus király főtemplom és plébánia

A római katolikus egyházközség 1992-ben szerezte meg a háromszög alaprajzú teleket. Az Oláh M. Zoltán által tervezett templom alapkövét 1993-ban rakták le. Az új templomot 2000-ben áldották meg, felszentelése 2008. november 22-én történt. A németországi Bittigheim-Bissingen Jó Pásztor plébánia adományozta a padokat, az oltárt, a tabernákulumot, az olvasópultot és a két manuálos, 22 regiszteres orgonát. A templom négy harangja 2005-ben és 2006-ban készült Őrbottyánban.

Az egykori gépmatuzsálemek egy letűnt világ szimbólumaként kínálnak érdekes látnivalót. A kiállítás bekerítetlen, szabadon látogatható szabadtéri látványosság.

  • Duna-parti Nemzetközi Acélszobor Park

Az immár 11 alkalommal megrendezett alkotótelepen több mint 60 alkotás tekinthető meg a Duna-parti sétautakon.

  • Római kőtár és a Romkert

Légfűtéses házat rekonstruáltak itt. A Mithrasz-táblát is itt lelték fel, de emellett számos sírkő, mérföldkő és feliratos kő látható. A fürdő védőépületet kapott, a maradványok szabadon láthatók.

  • Városszerte védett egyedi fák, fasorok

A városképre jellemzőek a sétányok és a parkok. Ezek biztosítják, hogy ökológiailag egységes maradjon a város, és kitűnően tompítják a túldimenzionált monumentalitásra törő épületek hatását.

  • 1848–49-es hősök emlékműve

Palotás József tervezte.

Római kori lelet másolata a városban
Pentele híd

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rosti Pál (1830–1874)

Dunaújváros díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaújváros testvérvárosai és nemzetközi kapcsolatai

Kulturális, sport és ifjúsági együttműködési szerződéses kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Törökország Edirne, Törökország (2006-tól)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Dunaújváros, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. Dunaújváros története a KSH online helységnévtárában
  7. Dunaújvárosi Hírlap, 1977.06.24.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaújváros témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Gárdony, Székesfehérvár Budapest
Pusztaszabolcs, Százhalombatta, Érd
Kunszentmiklós, Dabas Héraldique meuble compas.svg
Sárbogárd, Enying, Siófok

Észak
Nyugat  Dunaújváros  Kelet
Dél

Szalkszentmárton, Kecskemét
Sárbogárd, Tamási, Dombóvár Dunaföldvár, Paks, Szekszárd Solt, Kiskunfélegyháza