Dunaújváros

Dunaújváros
A Dunaújvárosi Főiskola főépülete és az előtte fekvő emlékpark
Dunaújváros címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség 2012-ig	Dunaújvárosi
Jogállás	megyei jogú város
Polgármester	Cserna Gábor (Fidesz)
Irányítószám	2400
Körzethívószám	25
Népesség
Teljes népesség	48 104 fő (2011. jan 1.) +/-
Népsűrűség	914,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	97 m
Terület	52,67 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Közép-Mezőföld
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaújváros Pozíció Magyarország térképén
Dunaújváros Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 46,98065°, k. h. 18,91268°46.98065, 18.91268

Dunaújváros (1951 előtt Dunapentele, 1951–1961 között Sztálinváros) megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi kistérség székhelye, a megye második legnépesebb, és legkeletibb települése.

Az ókorban a területén feküdt a rómaiak Intercisa nevű települése.

Fekvése

Dunaújváros a Mezőföld keleti szélén található, a Duna jobb oldalán, Budapesttől 67 kilométerre. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen helyezkedik el Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti. Az Óvárostól délre épült fel az 1950-es években – Dunapentele közigazgatási területén – a magasan az Óváros fölé emelkedő Pentelei-fennsíkon az ún. Újváros („az első szocialista város”), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétől, mindvégig egy közigazgatási egységet képeztek. A várostól délre épült a Dunai Vasmű, melyet jelentős véderdők választanak el a várostól. A város a tengerszinttől 116 méter feletti magasságban fekszik, keleten a Duna mintegy 10 kilométeres szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi.

Városrészek (északról délre):

• Északi Ipari Park
• Táborállás
• Szalki-sziget
• Óváros
• Újpentele
• Újtelep
• Római városrész
• Felső-Dunapart
• Béke városrész
• Kertváros
• Technikum városrész
• Dózsa városrész
• Belváros
• Dunasor
• Barátság városrész
• Dunaferr
• Déli Ipari Park

Története

„Intercisa szépe” - az egykori dunapentelei szőlőkben talált római sírkő-töredék az i.sz. 3. századból

A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki.

Intercisa néven ismert a római korban, amelyből hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt létesült római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a Római Birodalom Pannonia provinciabeli keleti határának, limesének a barbár támadások elleni védelmében.

• Lásd még: Ripa Pannonica Hungary

A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szent Pantaleonról, pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget elődje) Szent Pantaleon-apátság védőszentje után kapta a nevét.

Dunapentele a századfordulón

A falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt, a tizenöt éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A 17. században a törökök palánkvárat építettek a falu (mezőváros) magját jelentő Rácdombon. A török uralom alóli felszabadulás után – több Duna menti településhez hasonlóan – a magyar lakosságot rácok váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került, és újból elnéptelenedett. A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett – ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt –, ám közben, 1830-ban, a község jogot szerzett évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott „jóságos” V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot adott Pentelének.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a „nemzeti őrsereg” 1848. május 28-án befejezett összeírása szerint a nemzetőrségnek 237 tagja lett (fegyvergyakorlatra alkalmas közülük 223 személy); a szabadságharc idején a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a Buda–Eszék út pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása után letartóztatták Téglás János bírót, és bebörtönözték a város forradalmi szemléletű jegyzőjét, Varga Mihályt. A lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkássorba kényszerült. A kiegyezést követő közigazgatási változások során, 1870-ben, Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött véglegesen Pentelére a település szellemi arculatának korabeli legjelentősebb formálója, Rosti Pál világutazó, útikönyvíró, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike. A Pesten született tudós fotográfust a pentelei római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. A település másik – itt született – híres személyisége Pentelei Molnár János festőművész (1878–1924).

A település a második világháború alatt bombakárokat szenvedett.

Sztálinváros az 1950-es években

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.

Az eredetileg Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar–jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a mezőföldi plató szélén álló településre: az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város – akkori nevén Sztálinváros – építése. 1956. október 24-től forradalmi hangulat uralkodott a városban. A hatalmat valósággal sokkolta a sztálinvárosiak forradalmi hevülete. Tény, hogy a forradalom ideje alatt hazánkban elszaporodott rádióadások közül utoljára a dunapentelei Rákóczi adó szólalt meg. Az ez utáni konszolidációs időszak mérföldköve, hogy a város neve – 1961-től – Dunaújváros. A Sztálin vasműből (még 1956-ban) Dunai Vasmű, majd Dunaferr Zrt., legújabban pedig ISD Dunaferr Zrt. lett. A vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében, és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.

Oktatás

Általános iskolák

• Arany János Általános Iskola [(Kőrösi Csoma Sándor egységgel)] elvileg lecsatolt és iroda házzá kiadott
• Fő intézmény Dózsa György Általános Iskola:hozzá csatolták Szilágyi Erzsébet Általános Iskola
• Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
• Móricz Zsigmond Általános Iskola
• Petőfi Sándor Általános Iskola: hozzá csat.:Gárdonyi Géza Általános Iskola,Szórád Márton Általános Iskola
• Vasvári Pál Általános Iskola
• Sándor Frigyes Zeneiskola
• Barátság Általános Iskola (1963-ban alapították, majd 2001-ben eldózerolták, hogy elférjen a városban a Lidl)

Középiskolák

• ADU Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola, Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Gimnázium Dunaújvárosi Tagintézménye
• Aranytű Szakmunkásképző Iskola
• Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola
• Dunaferr Szakközép- és Szakiskola
• Hild József Szakközépiskola,Szakiskola és Kollégium
• Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola és Szakiskola
• Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
• Pannon Oktatási Központ Általános és Szakképző Iskola
• Rosti Pál Gimnázium Általános és Szakképző Iskola
• Rudas Közgazdasági Középiskola és Kollégium
• Széchenyi István Gimnázium

Főiskola

Dunaújvárosban található a Dunaújvárosi Főiskola. Az iskola a belvárosban található, az autóbusz-állomás közelében. Folyamatos felújítás és fejlesztés alatt áll. Eddig több mint 10 milliárd forintból épült át az épületegyüttes, létrehozva ezzel egy vadonatúj kampuszt. Az iskolát neves hazai és nemzetközi cégek támogatják.

Közlekedés

Közút

Dunaújváros remek közlekedési adottságokkal rendelkezik. Érinti a 6-os és a 62-es főút, nyugat felől a 6219-es közút, amely Sárbogárddal köti össze a várost, valamint az M8-as autópálya. 2006 nyarán adták át az M6-os autópályát, így még könnyebben elérhető Budapest (az M0 autópálya segítségével). A Dunaújváros és Bóly közötti szakasz átadása 2010. március 31-én volt.

Mindezek mellett a város is jól kiépített közúthálózattal bír. A 6-os főúthoz és az M6-os autópályához vezető utak igen zsúfoltak, beleértve a hozzácsatlakozó utakat is. A Dunaferr (Déli Ipari Park) környéki Papírgyári út is igen forgalmasnak mondható. Hasonlóan forgalmas még a Dózsa György út, a Szórád Márton út, az Aranyvölgyi út és a Magyar utca.

Vasút

A város megközelíthető vasúttal is, Rétszilas, illetve Pusztaszabolcs felől egyaránt. A MÁV 2009–2010-es menetrendjének bevezetésével már két óránként közlekedik egy-egy vonatpár Dunaújváros és Budapest-Déli pályaudvar között. Azóta már csaknem minden órában elérhető a főváros közvetlen vonatokkal. Dunaújváros a Pusztaszabolcs–Dunaújváros (42-es számú) útvonalon fekszik. Mivel a vonal Pusztaszabolcstól csak idáig van villamosítva, ezért a Rétszilas felé/felől közlekedő személyvonatok Bz szerelvényekkel közlekednek, mert ezek a szakaszok villamosítatlanok. A Budapest–Dunaújváros viszonylaton a MÁV új FLIRT motorvonatai közlekednek (leginkább) gyorsított vagy normál személyvonatként. A fenti menetrend bevezetésével a Mezőfalva elágazás–Paks útvonalon a személyszállítás megszűnt, ezen az útvonalon nem közlekedik semmilyen vonat sem.

Vízi

A várost a keleti részen észak-dél irányban szeli át a Duna, így vízi úton is megközelíthető. Rendelkezik egy hajóállomással, egy révkikötővel és egy ipari kikötővel. A város és Szalkszentmárton között már nem közlekedik a komp. Az ipari kikötőnél található Kikötői-öbölben rendszeresen rendeznek legális gyorsulási versenyeket. A Mahart korábban szárnyashajót közlekedtetett Budapest és Dunaújváros között, de ez már megszűnt.

Légi

A várostól 9 km-re délre található repülőtéren egy kivilágítatlan, füves, 950 méteres kifutó található. A repülőtér magánkézben van (Dunaferr Repülőklub), így használata csak a tulajdonos engedélyével lehetséges, kivéve a veszélyhelyzeteket.

Tömegközlekedés

Sárga-zöld színezésű autóbuszok bonyolítják a helyi forgalmat

Dunaújváros tömegközlekedését az Alba Volán látja el elsősorban helyi, másodsorban pedig helyközi és távolsági autóbuszjáratokkal. Budapest-Népliget és Dunaújváros között 20–45 percenként közlekednek autóbuszok – többségüknek nem ez a végállomásuk, ezek gyorsjáratok. Az ilyen autóbuszok menetideje 45-100 perc, egy részüket a Volánbusz üzemelteti.

Adatok

Népességi adatok

A következő táblázatban láthatjuk miként változott a város népességszáma 1900 óta:

Lakásállomány

• Dunaújvárosban 22 927 lakás található
• A lakásállomány nagy többsége – 65,3%-a két szobás lakásból áll
• A három és többszobás lakások aránya: 20,8%
• Száz lakásra átlagosan 217 szoba jut
• Egy lakás átlagos alapterülete 54,7m²
• A lakásállomány 9%-a családi ház

Infrastrukturális és zöld adatok

A Vasmű füstje

• A városi utak hossza 120,3 km, területük 707 286 m²
• A városi járdák hossza 140,7 km, területük 380 930 m²
• A városi kerékpárutak hossza 8,2 km, területük 14 758 m²
• Vízvezetékek hossza 131 km, ezáltal a város vezetékes ivóvíz-ellátottsága 97,3%, a közcsatorna ellátottság 91,4%
• A város 94,7%-a van ellátva földgázzal, 100%-a pedig elektromos árammal

• 1 636 910 m² a városi parkok területe, melyből
  • 1 156 700 m² gyepfelület
  • 188 600 m² cserje és/vagy sövény.
• 3 463 000 m² az erdőterület nagysága

Média

Rádió

Dunaújvárosban három helyi kereskedelmi rádió működik: Rádió24 (a Dunaújvárosi Főiskola rádiója); El-Do; Gerilla. A városlakók körében a helyi rádiók kedveltek, leghallgatottabb közülük a Rádió24 illetve az El-Do. Az országos állomások közül pedig a Rádió1 és a Class FM vezeti a listát.

TV

A város helyi tévéállomásai a DTV (Dunaújváros hivatalos helyi tévéállomása), valamint a DSTV, amely műsorai elsősorban a várossal és a regionális ügyekkel foglalkoznak. A városi közgyűlés üléseit a DSTV élőben közvetíti.

Internetes TV, videós hírportál a város és a környék híreivel a www.hirszem.hu.

Újság

A Dunaújváros Hírlap a város helyi lapja,a Főiskola független diáklapja pedig a ZéHá.

Internet

A [1] város weboldalán mindig pontos információkat lehet szerezni a városi programokról, aktualitásokról.

Mozi

A Dózsa Mozi

A városban a Dózsa mozi várja a legfrissebb filmekkel a moziba látogatókat.

Látnivalók

• Ráctemplom (szerb ortodox)

1696-ban épült. Arányos, barokk épület ikonosztáza a 18. századi népies barokk építészet példája. A templomi padok és a táblaképek a 19. században készültek.

• Óvárosi római katolikus templom (Szentháromság-templom)

1864-ben épült a neoromán, háromhajós templom. 27 méter magas tornyában 3 harang lakik. Legnagyobbja 377 kilogramm tömegű, és b1 hangon szól.

• Evangélikus templom

Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezte. A templom ovális alapterületű, vörös téglából készült. A háromhajós templomhoz torony, parókia és paplak is kapcsolódik. A burkolat tégláját helyenként réz- és faelemek egészítik ki. A tojásdad alaprajz a végtelent és az életet szimbolizálja. A dísztelen épület elsősorban tömegével és ívelt formáival hat.

• Református templom

Szabó István Ybl-díjas építész tervei szerint épült fel 1982 és 1985 között. Az épület acélszerkezete az itteni acélgyártásra utal, de a belülről látható, csillag alakzatú szerkezet a református szimbolikát is érvénybe juttatja. 1917-ben kezdődött a gyűjtés egy templomalap építésére. 1932-ben sikerült egy házat venni a tiszteletes számára. Az istentiszteleteket addig az állami iskola egyik tantermében tartották. A régi házhoz hamarosan új lelkészlakást építettek, így a régi épületrész lett a gyülekezeti terem. 1985 óta használják új templomukat a hívek.

• Krisztus király főtemplom és plébánia

A római katolikus egyházközség 1992-ben szerezte meg a háromszög alaprajzú teleket. Az Oláh M. Zoltán által tervezett templom alapkövét 1993-ban rakták le. Az új templomot 2000-ben áldották meg, felszentelése 2008. november 22-én történt. A németországi Bittigheim-Bissingen Jó Pásztor plébánia adományozta a padokat, az oltárt, a tabernákulumot, az olvasópultot és a két manuálos, 22 regiszteres orgonát. A templom négy harangja 2005-ben és 2006-ban készült Őrbottyánban.

• A Dunai Vasmű ipartörténeti kiállítása

Az egykori gépmatuzsálemek egy letűnt világ szimbólumaként kínálnak érdekes látnivalót. A kiállítás bekerítetlen, szabadon látogatható szabadtéri látványosság.

• Duna-parti Nemzetközi Acélszobor Park

Az immár 11 alkalommal megrendezett alkotótelepen több mint 60 alkotás tekinthető meg a Duna-parti sétautakon.

• Római kőtár és a Romkert

Légfűtéses házat rekonstruáltak itt. A Mithrasz-táblát is itt lelték fel, de emellett számos sírkő, mérföldkő és feliratos kő látható. A fürdő védőépületet kapott, a maradványok szabadon láthatók.

• Városszerte védett egyedi fák, fasorok

A városképre jellemzőek a sétányok és a parkok. Ezek biztosítják, hogy ökológiailag egységes maradjon a város, és kitűnően tompítják a túldimenzionált monumentalitásra törő épületek hatását.

• 1848–49-es hősök emlékműve

Palotás József tervezte.

Római kori lelet másolata a városban

Pentele híd

• Szalki-sziget
• Intercisa Múzeum
• Kovácsmúzeum
• Római kori település, Intercisa maradványai
• Móder Zenélő Szoborpark
• Papírgyár Üzemtörténeti Gyűjtemény
• Mondbach-kúria és gőzmalom
• Baracsi úti gőzmalom
• Sigray-kúria (Sándorpuszta)
• Janitsáry-kúria (Szávitsmajor)
• Rosti-kastély (Pálhalma)
• Frankl-kúria (Szedrespuszta)
• Belváros szocreál stílusban épült lakó- és középületei (Dunaújváros belvárosa)
• Baracsi úti Arborétum
• Duna-parti gyurgyalag telep
• Duna-part
• 1914–18-as hősi emlékmű
• Szovjet katonák emlékműve
• A második világháború és a fasizmus áldozatainak emlékműve (Köztemető)
• '56-os Kopjafa
• 1956-os emlékmű
• Régi katolikus temető (Kistemető)
• Kálvária az Öreg-hegyen
• Pentele híd
• Dunaújvárosi Fabó Éva Sportuszoda
• Aquantis Wellness- és Gyógyászati Központ

Híres emberek

Kiss Tibor (1971) Énekes , zeneszerző A Quiby zenekar frontembere

Rosti Pál (1830–1874)

• Auksz Éva (1971–) színésznő
• Barsi Dénes (1905–1968) író, újságíró
• Berán Lajos (1882–1943) szobrász, éremművész
• Bóna István (1930–2001) Széchenyi-díjas régészprofesszor, akadémikus
• Csollány Szilveszter (1970–) olimpiai bajnok tornász
• Dolák-Saly Róbert (1955–) magyar humorista, előadóművész, színész
• Fabó Éva (1967–1994) búvárúszó világbajnok
• Friedrich Ferenc (Sátoraljaújhely, 1946–) Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész
• Gáspár Károly dunapentelei vezetőjegyző
• Gurics György (1929–) világbajnok birkózó
• Janitsáry Szilárd (1825–1893) ügyvéd, politikus, 1848-as honvédfőhadnagy
• Jeszenszky Béla Tibor, „Flipper Öcsi” (1962–2008) magyar énekes, dalszerző, zenész
• Kallós Dezső főhadnagy, az 1918-as őszirózsás forradalom idején a Dunapentelei Nemzetőrség, majd vörös őrség parancsnoka
• Koltai Róbert (1943–) színművész, filmrendező
• Miskolczi Miklós (1938–) újságíró, író
• Mészáros Zoltán (1964–) színművész, rendező
• Mérey Sándor (1779–1848) drámaíró, színházvezető, főispán
• Nagy Ervin (1976–) színész, a Budapesti Katona József Színház tagja
• Nyáry Andor (1886–1967) író, újságíró
• Nyirkó István színész
• Óvári Éva (1962–) tornász, olimpikon
• Ősz Ferenc (1930–1975) újságíró, humorista
• Pados István az 1956-os forradalom idején a Dunapentelei Nemzeti Bizottság elnöke
• Pentelei Molnár János (1878–1924) festőművész
• Pleidell János (1915–2007) festő, grafikus
• Prukner László (1960–) labdarúgóedző
• Radulovics Bojana (1973–) kézilabdázó
• Rosti Pál (1830–1874) világutazó, útikönyvíró, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike
• Sváby Lajos (1935–) festő
• Szabó Kimmel Tamás (1984–) színész
• Székely Zoltán (1903–2001) hegedűművész, zeneszerző
• Szórád Márton az 1836. évi dunapentelei jobbágyfelkelés vezetője, dunapentelei zsellér és csizmadiamester
• Táncsics Mihály (1799–1884) író, politikus
• Vágó Eszter (1928–1970) régész
• Vidovics Ágoston (1794–1858) író, nyelvész, lelkész
• Weiner Tibor (1906–1965) építész, Dunaújváros első főépítésze

Dunaújváros díszpolgárai

• 2001 – Radulovics Bojana
• 2002 – Horváth István
• 2003 – Nics János
• 2004 – Szabó Ferenc
• 2005 – Koltai Róbert
• 2006 – Balla József (építész) és Miskolczi Miklós
• 2007 – Andriska Vilmos, Nagy Mihály és Wittmann Károly
• 2008 – Tirczka Tamás
• 2009 – Bakos Károly, Visy Zsolt, és Gurics György
• 2011 – Jobbágy Lajos, Dorkota Lajos

Testvérvárosok

• Alcsevszk, Ukrajna
• Coventry, Anglia
• Elbasan, Albánia
• Gyurgyevó, Románia
• Inegöl, Törökország
• Linz, Ausztria
• Szávaszentdemeter, Szerbia
• Szilisztra, Bulgária
• Terni, Olaszország
• Villejuif, Franciaország
• Selmecbánya, Szlovákia

Kulturális, sport és ifjúsági együttműködési szerződéses kapcsolatok

• Edirne, Törökország (2006-tól)

Képgaléria

• 

  Építkezés a Pentele-hídnál

• 

  A Pentele híd elemeinek a helyére úsztatása

• 

  A város főjellemzője: zöldterület

• 

  A mindig forgalmas Duna

• 

  Dózsa mozi

• 

  Áradás, 2010

• 

  Fabó Éva Sportuszoda

• 

  Somogyi József: Az Öntelt Mackó

Külső hivatkozások

• Dunaújváros Önkormányzat honlapja
• Dunaújváros története képekkel illusztrálva
• Dunaújváros az utazom.com honlapján
• Fényképek Intercisáról
• A Dunaújvárosi Hírlap online kiadása
• Dunaújváros.lap.hu
• Dunaújváros Online
• Acélszobrok Dunaújvárosban (Szoborlap.hu)
• Sztálinvárosi képek 1953
• Sztálin Vasmü képek 1951

Irodalom

• Hekler Antal 1911: Római vassisakok Dunapenteléről. Arch. Ért. XXXI, 253-260.
• Gergely Ákos: Rejtélyes Pentele (helytörténeti tanulmány) - Dunaújváros, 2007.
• Dunaújváros története
• Dunaújváros.lap.hu