Belváros (Dunaújváros)

	Dunaújváros
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Sablon • Wikidata • Segítség

Dunaújváros Belvárosa az Építők útja, Vasmű út, Dózsa György út, Szórád Márton út által közrefogott területet jelenti.

A korabeli lakótelepek jellemzője, hogy a tömbök a szocreál jegyében született tervek mintájára, konfigurációkba rendezve lettek kialakítva. A nagyobb egységeket jelentik a lakókörzetek. Az alapegységeket az intézmények jelentik: iskola, óvoda, bölcsőde. Dunaújváros belvárosának építési ütemét Schall József és építész csoportja készítették el. Pillangótetős kockaházas típusokat terveztek. A Rákosi-korszak alatt nem a takarékosság jellemezte az 1950-es évekbeli építészetet. Dunapentelét rohamléptékben népszerűsítették. 1951 tavaszán sátortábor keretén belül 1000 diák utazott a városba.

1951-ben megváltozott az épületek építészeti stílusa, akkoriban építési hatóság nem volt, az Építésügyi Minisztérium gyakorolta a jogkört. A 19. század első évtizedeinek irányzata, a klasszicizmus adaptációja érvényesült az épületeken. A Bartók Béla Színházat (ma Bartók Kamaraszínház) szimmetrikus kialakítás jellemzi. Oszlopok, kolonnádok, timpanonok díszítik a színházat. 1951-ben sok lakóháznál a homlokzatot nem fejezték be, csak 1955-ben.

A Bartók Béla téren lévő Bartók Béla Színházat Kiss Dezső tervezte, amit 1953. december 31-én adták át. Belső szerkezetét Minári Pál alakította ki. A Petőfi liget felőli oldalát később bővítették is az épületnek. A színház területe 1408 négyzetméter. Az üvegablakokon Petőfi Sándor János vitéze jelenik meg, amit Z. Gács György készített.

1959-ben épült Beszédes Kornél szállója, két épületből áll. Az Építők útja déli részén kapott helyet a Fabó Éva Sportuszoda.

Dunaújváros belvárosában találjuk a Krupszkaja óvodát, Rácz András, Percz Jenő, Mattioni Eszter alkotásai díszítik az épületeket. A Dózsa Mozi Centrum építése 1951. május 2-án kezdődött, és 1951. december 20-án adták át. Az 1600 négyzetméter alapterületű épületet öbb más építész mellett Szrogh József tervezte. 1952 szeptemberétől a Mokép szervezte a filmek vetítését, és 1962-ben már szélesvásznú moziként működött. 1995-ben Kegyes Csaba tervei alapján a mozi oldalát bővítették.

Dózsa György út déli oldalán található a gimnázium, amelynek a terveit Kapsza Miklós készítette el, Pálinkás János a statikai szerkezetre kapott megbízást, 1963-ban készült el. 1991-ben a tetőszerkezetet fejlesztették Szabó Imre tervei nyomán.

Dunaújváros városrészei[szerkesztés]

Szobrok Dunaújváros belvárosában[szerkesztés]

Somogyi József: Martinász

Források[szerkesztés]

Dunaújvárosi Köztéri Szobrai, Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba. Ma Kiadó, 1999, ISBN 963 85423 7 3
Dunapentele Sztálinváros, Dunaújváros Numizmatikai Emlékei 1950–2010, Asztalos Andrásné, ISBN 978-963-08-1300-6

További információk[szerkesztés]

Dunaújváros belvárosa

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep