Szávaszentdemeter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szávaszentdemeter (Сремска Митровица/Sremska Mitrovica)
The view to New Orthodox Church and neighborhood.jpg
Az ortodox templom és környéke
Szávaszentdemeter címere
Szávaszentdemeter címere
Szávaszentdemeter zászlaja
Szávaszentdemeter zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Szerémségi
Község Szávaszentdemeter
Rang város
Alapítás éve i. e. 1. században
Polgármester Zoran Miščević
Irányítószám 22000
Körzethívószám +381 22
Népesség
Teljes népesség 39 041 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 806 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 48,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szávaszentdemeter  (Szerbia)
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 58′ 35″, k. h. 19° 36′ 44″Koordináták: é. sz. 44° 58′ 35″, k. h. 19° 36′ 44″
Szávaszentdemeter weboldala


Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Szerémi-síkság, a Macsói-síkság és a Tarcal-hegység (Fruška Gora) találkozásánál a Száva bal partján fekszik. Területe a hozzá tartozó falvakkal együtt 73 153 hektár, népessége 85 328 fő.

Közigazgatásilag a következő települések tartoznak még hozzá:

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét Szent Demeter tiszteletére szentelt ősi templomáról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai város területén ősi illír-kelta település állott. Az i. e. 1. században a rómaiak hódították meg az akkori Sirmiumot. A város gyors fejlődésnek indult és az 1. század-ra colonia rangra emelkedett. Colonia Flavia Sirmium különleges stratégiai és katonai jelentőséggel bírt. Traianus, Marcus Aurelius és Claudius innen indította a környező területek elleni hadjáratait. A 3. század közepétől az egész pannon térség kereskedelmi központja, amely fontos személyeket is adott a birodalomnak. Itt, vagy a város környékén született Traianus Decius, Aurelianus, Probus és Maximilianus császár, ők valószínűleg valamennyien romanizált illírek voltak. Fejlődésének csúcspontját a tetrarchátus idején érte el, amikor a birodalom négy legfőbb városának egyike volt. Császári palotája, amfiteátruma, pénzverdéje, színháza, számos temploma, fürdője, palotája és pompás villája volt.

A Szent Demeter templom

A kereszténység elterjedése után püspöki székhely lett. Az 5. században a virágzásnak a hun hódítás vetett véget, akiket a keleti gótok, majd a gepidák követtek. II. Jusztinianosz alatt a Bizánci Birodalom része lett, majd a 6. században a Szerémséget az avarok foglalták el, Sirmiumot 582-ben a földig rombolták. Az avarokkal együtt a Szerémségbe ekkor szlávok telepedtek le.

820-ban a bolgárok kezére került a város, és a 845. évi paderborni békeszerződés is a kezükön hagyta. [2] A bolgárok a kereszténység felvételével újra püspökséget alapítottak itt. A magyarok honfoglalása után a város felváltva hol Magyarországhoz, hol a Bizánci Birodalomhoz tartozott. 1180-ban a bizánciak távozása után a város romokban hevert, a Szent Demeter monostort a magyarok várrá építették át. A 13. században az újjáépült város a Szávaszentdemeter (civitas Sancti Demetri) nevet kapta, mely oklevélben 1362-ben fordul elő először.

A török hódítás nyomán magyar lakossága északra menekült és ettől kezdve szerb város lett és majdnem egy évszázadig Szerbiához tartozott. 1521-ben a város és az egész Szerémség hosszú időre török kézre került. A török uralom teljesen megváltoztatta a várost, mely a keleti városok sajátosságait (széles utcák, dzsámik, minaretek) öltötte magára. A törökök innen igazgatták a Szerémséget. A pozsareváci békével a város felszabadult a török iga alól és a Habsburg Birodalom része lett. A 18. század közepétől a 9. péterváradi katonai határőrvidék székhelye lett, melynek itt létesült parancsnoki központja. A város a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Mitrovicai járásának székhelye volt.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben : 38834 lakos közte 26943 szerb (69.37%), 4836 jugoszláv (12.45%), 3162 horvát (8.14%), 732 ruszin (1.88%), 617 magyar (1.58%), 340 montenegrói (0.87%) és egyéb (cigány, macedón, szlovák, albán stb.).

2002-ben : 39094 lakos közte 31127 szerb (79.64%), 2130 horvát (5.44%), 961 jugoszláv (2.45%), 620 ruszin (1.58%), 524 magyar (1.34%), 185 montenegrói (0.47%) és egyéb (cigány, macedón, szlovák, albán stb.).

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Iréné-híd a Száva folyón

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szávaszentdemeter témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  2. H. Tóth Imre: Metód 28. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]