Szerém vármegye

Szerém vármegye
Szerém vármegye címere
Központ	Vukovár
Népesség
Népesség	414 234, 1910
Nemzetiségek	szerbek, horvátok
Földrajzi adatok
Terület	6 866  km2
Térkép
Szerém vármegye térképe
Szerém vármegye domborzati térképe

Szerém vármegye (horvátul: Srijem, Srijemska županija, németül: Komitat Syrmien, szlovákul: Srijemská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát-Szlavónországhoz tartozó részében. Területét Horvátország és Szerbia között osztották fel.

Földrajz

A vármegye területének legnagyobb része síkság, amelybe a Duna folyótól délre található dombság nyúlt be. Északról Magyarország (Bács-Bodrog vármegye), keletről Magyarország és Szerbia, délről Bosznia, nyugatról pedig Verőce vármegye és Pozsega vármegye határolta.

Történelem

A vármegye területe a 12. században került a Magyar Királyság fennhatósága alá. Ezen a területen abban az időben két régió, Szerémség és Vukovár régiók léteztek, amelyeket 1521-ben elfoglalt az Oszmán Birodalom, és a két régió 1544-től egy szandzsákot (török közigazgatási egység) alkotott. 1526 végén Cserni Jován kényszerítette uralma alá a még magyar kézben levő területeket, de uralma nem tartott sokáig. A Habsburg Birodalom két részben szerezte meg ezt a területet: először 1688-ban a terület kisebb része, majd 1718-ban a terület nagyobbik része is a Habsburgokhoz került.

1744-ben került megyei alakjában újjászervezésre, a középkori Valkó vármegye nagyobbik részét hozzácsatolták. 1764-ben Verőce vármegye és Pozsega vármegye kíséretében Fiume városért cserébe Horvátország kapta meg.

A vármegye területe 1848-1849 között a Szerb Vajdaság területéhez tartozott. Majd 1849-1860 között Szerb Vajdaság és Temesi Bánság osztrák koronatartomány része volt. A vármegye területe 1868-ban került vissza magyar közigazgatásba. Az első világháború után a vármegye területe a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolódott. A második világháború alatt a terület a Független Horvát Államhoz, majd 1945-től újra Jugoszlávia területéhez tartozott. 1991-től a vármegye nyugati része Horvátország, keleti része pedig Szerbia területéhez tartozik.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 414 234 személy volt, ebből:

• 183 109 (44,20%) szerb
• 106 198 (25,64%) horvát
• 68 086 (16,44%) német
• 29 522 magyar (7,12%)
• 13 841 szlovák (3,34%)
• 4642 ruszin (1,12%)

Közigazgatás

A vármegye kilenc járásra volt felosztva 1917-ben:

• Ópázovai/Ópazovai járás, székhelye Ópázova (szerbül: Stara Pazova)
• Szávaszentdemeteri járás, székhelye Szávaszentdemeter (szerbül: Sremska Mitrovica) rendezett tanácsú város
• Szegfalvi/Sidi járás, székhelye Szegfalva (szerbül: Šid)
• Újlaki járás, székhelye Újlak (horvátul: Ilok)
• Ürögi/Iregi járás, székhelye Ürög (szerbül: Irig)
• Vinkovcei/Vinkováci járás, székhelye Vinkovce (horvátul: Vinkovci)
• Vukovári/Valkóvári járás, székhelye Vukovár (horvátul: Vukovar)
• Zimonyi/Zemléni járás, székhelye Zimony (szerbül: Zemun) törvényhatósági jogú város
• Zsupányai/Zsupanyai járás, székhelye Zsupánya (horvátul: Županja)