Fogaras vármegye
| Fogaras vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Központ | Fogaras | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 95 174, 1910 | ||
| Nemzetiségek | románok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2 433 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Fogaras vármegye térképe | |||
 |
|||
| Fogaras vármegye domborzati térképe | |||
Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraș, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1918 között. Egykori területe 1918 óta Románia része, ahol 1950-ig maradt fenn megyeként.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész. A Fogarasi-havasok az egyik legmagasabb hegység volt a Magyar Királyságon belül, rengeteg óriási csúcs van itt: Negoj-Csúcs, Buteanu-csúcs, Nagy-Vist. A vármegyének több folyója is volt: az Olt, a Barca, a Sebeș. A vármegyét északról Szeben és Nagy-Küküllő vármegyék, keleten Brassó vármegye, délen Románia, nyugaton pedig Szeben vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
Fogaras vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre.
Fogaras vármegye területe a honfoglalás után sem volt sűrűn lakott, köszönhetően a földrajzi jellegzetességeinek. A tatárjárás után a terület a legelsők között kezdődött elrománosodni.
Jelentősége az 1300-as években nőtt, amikor Apor László parancsára építettek várat Fogaras városban. 1526 után a Keleti Magyar Királyság része lett, és központi vára a fejedelmek szálláshelyévé vált. 1599-ben Vitéz Mihály irányításába vette a területet, és csak 1605-ben került vissza magyar kézbe, Bocskai Istvánnak köszönhetően.
1685-ben országgyűlést tartottak itt. I. Apafi Mihály fejedelemsége idején Erdély központja. Területét sem a kuruc felkelés, sem a 48-as szabadságharc nem érintette, végig császári uralom alatt maradt.
1916 augusztusától októberéig egy része román megszállás alá került. 1920-tól egészében Románia része, az azonos nevű román megye az 1950-es román közigazgatási reformig létezett. A II. bécsi döntés nem érintették. 1944-ben a helyi szász lakosokat a Szovjetunióba telepítették. Ekkor a Brassó központú Sztálin régióhoz tartozott. 1965-ben az újabb közigazgatási reform után területe a mai Brassó megye részévé vált, kis része Szeben megyéhez került.
Lakosság [szerkesztés]
Fogaras vármegye egy igen kis lakossággal rendelkező vármegye, 1910-ben 95 174 lakosa volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
1910-ben a vármegye négy járásra és egy rendezett tanácsú városra volt felosztva:
- Alsóárpási járás, székhelye Alsóárpás
- Fogarasi járás, székhelye Fogaras
- Sárkányi járás, székhelye Sárkány
- Törcsvári járás, székhelye Zernest
- Fogaras, rendezett tanácsú város
|
||||||||||||||||||
