Fogaras vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fogaras vármegye
Fogaras vármegye címere
Fogaras vármegye címere

Központ Fogaras
Népesség
Népesség 95 174, 1910
Nemzetiségek románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület 2 433  km2
Térkép
Fogaras.png
Fogaras vármegye térképe
Fogaras county map.jpg
Fogaras vármegye domborzati térképe

Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraș, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1918 között. Egykori területe 1918 óta Románia része, ahol 1950-ig maradt fenn megyeként.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész. A Fogarasi-havasok az egyik legmagasabb hegység volt a Magyar Királyságon belül, rengeteg óriási csúcs van itt: Negoj-Csúcs, Buteanu-csúcs, Nagy-Vist. A vármegyének több folyója is volt: az Olt, a Barca, a Sebeș. A vármegyét északról Szeben és Nagy-Küküllő vármegyék, keleten Brassó vármegye, délen Románia, nyugaton pedig Szeben vármegye határolta.

Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogaras vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre.

Fogaras vármegye területe a honfoglalás után sem volt sűrűn lakott, köszönhetően a földrajzi jellegzetességeinek. A tatárjárás után a terület a legelsők között kezdődött elrománosodni.

Jelentősége az 1300-as években nőtt, amikor Apor László parancsára építettek várat Fogaras városban. 1526 után a Keleti Magyar Királyság része lett, és központi vára a fejedelmek szálláshelyévé vált. 1599-ben Vitéz Mihály irányításába vette a területet, és csak 1605-ben került vissza magyar kézbe, Bocskai Istvánnak köszönhetően.

1685-ben országgyűlést tartottak itt. I. Apafi Mihály fejedelemsége idején Erdély központja. Területét sem a kuruc felkelés, sem a 48-as szabadságharc nem érintette, végig császári uralom alatt maradt.

1916 augusztusától októberéig egy része román megszállás alá került. 1920-tól egészében Románia része, az azonos nevű román megye az 1950-es román közigazgatási reformig létezett. A II. bécsi döntés nem érintették. 1944-ben a helyi szász lakosokat a Szovjetunióba telepítették. Ekkor a Brassó központú Sztálin régióhoz tartozott. 1965-ben az újabb közigazgatási reform után területe a mai Brassó megye részévé vált, kis része Szeben megyéhez került.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogaras vármegye egy igen kis lakossággal rendelkező vármegye, 1910-ben 95 174 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegye négy járásra és egy rendezett tanácsú városra volt felosztva:

  • Fogaras, rendezett tanácsú város

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]