Csík vármegye
| Csík vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 86,4% magyarok 12,4% románok (1910)[1] | ||
| Vallás | katolikusok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4493,22 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Csík vármegye térképe | |||
 | |||
| Csík vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csík vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Csík vármegye (románul: Comitatul Ciuc, németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Székhelye Csíkszereda volt.
Földrajz[szerkesztés]
Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét.
Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten pedig Moldva határolta.
Lakosság[szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1880-ban 110 940 személy volt,[2] ebből 83,7% magyar, 11,6% román, 0,4% német.[1] 1910-ben a népesség 145 720 fő volt,[2] melyből 86,4% magyar, 12,4% román és 0,7% német.[1]
Történelme[szerkesztés]
A történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye.
Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt.
Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába.
Közigazgatás[szerkesztés]
Csík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott:
E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:
- Csíkszereda
- Gyergyószentmiklós
Képek[szerkesztés]
-
Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből -
Csíkszereda napjainkban -
Gyergyószentmiklós napjainkban
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 14. o. ISBN 9632151046
- ↑ a b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 88. o. ISBN 9632154193
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Csík, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk[szerkesztés]
- Csíkmegyei füzetek : adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. Szerk. Vitos Mózes. Csíkszereda: Györgyjakab. 1894.
