Csík vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csík vármegye
Csík vármegye címere
Csík vármegye címere

Központ Csíkszereda
Népesség
Népesség 145.700. 1910
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület 4 859  km2
Térkép
Csik.png
Csík vármegye térképe
Csík county map.jpg
Csík vármegye domborzati térképe

Csík vármegye (románul: Comitatul Ciuc) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el és együtt alkotják a Csíki-medencét.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye összlakossága 1891-ben 114 110 személy volt, ebből:

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye.

Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es II. bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt.

Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csík vármegye 1910 körül az alábbi járásokra oszlott:

  • Felcsíki
  • Gyergyószentmiklósi
  • Gyergyótölgyesi
  • Kászonalcsíki
  • Szépvizi

E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:

  • Csíkszereda
  • Gyergyószentmiklós

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]