Krassó-Szörény vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krassó-Szörény vármegye
Krassó-Szörény vármegye címere
Krassó-Szörény vármegye címere

Központ Lugos
Népesség
Népesség 466.100, 1910
Nemzetiségek románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület 11,032  km2
Térkép
Krasso-szoreny.png
Krassó-Szörény vármegye térképe
Krasso-Szoreny county map.jpg
Krassó-Szörény vármegye domborzati térképe

Krassó-Szörény vármegye (latinul: Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. Jelenleg Románia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krassó-Szörény vármegye területe szinte mindenütt hegység vagy dombvidék volt, csak néhol lehetett találni síkságot. A vármegye északi részén a Ruszka-havas (Pojána-Ruszka-hegység), keleten a Csernai-havasok, középső, nyugati és déli részén pedig a Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység) feküdt. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Maros, a Temes is átfolyt a vármegyén. Északon Arad vármegye, keleten Hunyad vármegye és Románia, délen Románia, nyugaton pedig Temes vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye a Krassó és Szörény megye egyesítéséről szóló 1880. évi LV. törvénycikk alapján 1881-ben alakult Krassó vármegye és Szörény vármegye összevonásával, így a magyar királyság legkésőbb kialakult közigazgatási egysége. A Bánság területén a pozsareváci béke után Temesi Bánság néven katonai közigazgatást vezettek be, ezt az aldunai térség (Határőrvidék, ezen belül 1779-1845-ig az Oláh-illir ezred, 1845-1873 között Románbánsági ezred, ill. Szerbbánsági ezred) kivételével 1779-ben feloldották, és visszacsatolták Magyarországhoz. Krassót Lugos székhellyel 1779-ben hozták létre, középkori területétől jelentősen különböző alakban, Szörény vármegye pedig a modern kori Magyarország legrövidebb életű megyéjének bizonyult, önálló alakjában (Karánsebes székhellyel) csupán 1873 és 1881 között létezett. Krassó a határőrvidék megszüntetésekor bekebelezte Fehértemplom várost és környékét, amely addig a Szerbbánsági ezred része volt, ezt Temes vármegye javára elvesztette 1876-ban, Vámosmárga falut pedig Szörényhez csatolták. Az önálló Krassó vármegye Szerbiáig nyúlt. 1913-ban a vármegyéhez csatolták a Törökországtól a már 1878-ban elfoglalt, de csak ekkor annektált Ada Kaleh szigetet. Krassó-Szörény 1910-ben az ország második legnagyobb megyéje volt 11074 km², ebből 1919-ben 11050 km² Románia birtoka (csak Krassószombat, Udvarszállás, valamint Néramogyorós egy része került az új délszláv államhoz). 1926-ban a román állam – Krassó-Szörény vármegye utódjának felosztásával – újonnan alakított egy Krassó nevű megyét (Judeţul Caraș; az 1950. évi reformmal szűnt meg). A vármegye (Romániához került) területe nagyjából megegyezik a romániai mai (1968-ban alakult) Krassó-Szörény megye területével, északi része Temes megye területéhez tartozik, illetve Orsova város és környéke Mehedinţi megye része.

Krassó-Szörény vármegye közigazgatási térképe

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegyének összesen 466 147 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:

  • Bégai járás, székhelye Bálinc
  • Boksánbányai járás, székhelye Boksánbánya
  • Bozovicsi járás, székhelye Bozovics
  • Facsádi járás, székhelye Facsád
  • Jámi járás, székhelye Jám
  • Káránsebesi járás, székhelye Karánsebes (rendezett tanácsú város)
  • Lugosi járás, székhelye Lugos (rendezett tanácsú város)
  • Marosi járás, székhelye Marosberkes
  • Oravicabányai járás, székhelye Oravicabánya
  • Resicabányai járás, székhelye Resicabánya
  • Temesi járás, székhelye Szákul
  • Teregovai járás, székhelye Teregova
  • Újmoldovai járás, székhelye Újmoldova
  • Orsovai járás, székhelye Orsova


További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]