Facsád
| Facsád (Făget, Fatschet) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Temes | ||
| Rang | város | ||
| Beosztott falvak | Batyest, Bazest, Bikis, Branyest, Facsádkistelep, Poverzsina, Románbunya, Temerest és Zsupunyest | ||
| Polgármester | Marcel Avram (PD-L) | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 7382 fő (2005) +/- | ||
| Magyar lakosság | 324 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 145 m | ||
| Terület | 150,87 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Facsád
Pozíció Románia térképén
|
|||
| Facsád weboldala | |||
Facsád, 1911-ig Facset (Facsét, románul Făget /fə'ʤet/, németül Fatschet) város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Ruszka-havas északnyugati lábánál, Lugostól 33 km-re északkeletre, a Dévát Lugossal összekötő E673-as (68A) út mentén, a Béga két partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a románból származik, a făget szó jelentése 'bükkerdő, bükkös'. Első említése: Fagyath (1529). Az újkorban a Facset mellett a magyarban gyakran használták a Facsét névalakot is. A helységnévrendezés idején az Országos Törzskönyvbizottság az 1595-ből adatolható, magyarosabban hangzó nevet állapította meg.
[szerkesztés] Története
Engel Pál a középkori összeírások és a 16. századi defterek alapján a korábbi Endrőddel azonosította, amely 1364 és 1550 között az endrődi (később facseti) Bekes család uradalmi központja volt.[1]
Jelentőségét fekvésének köszönhette, rajta keresztül vezetett ugyanis a Temesvárt és Lugost Erdéllyel összekötő út. A 16. században mezőváros, a török hódoltság alatt náhije székhelye volt. A várára vonatkozó legkorábbi utalás 1548-ból származik. 1552-ben a török, 1595-ben, ostrom nélkül Borbély György karánsebesi bán, 1602-ben ismét a török, 1603-ban Basta, 1616-ban Bethlen Gábor foglalta el. 1591-ben kb. 110-150 török katona (majdnem kétharmaduk lovas), 1700-ban már csak 25 fős helyőrség védte.[2] A 18. században a Béga jobb partján fekvő, román lakosságú település (a későbbiekben Románfacset) mellett, a másik parton több betelepülési hullámban alakult ki Németfacset. 1718-ban osztrák iparosok, 1729-ben németek, magyarok és szerbek, 1767-ben 35 német család költözött be. Római katolikus plébániája 1733-ban alakult. Az 1780-as években újabb német telepesei érkeztek. 1787-ben évi 8 országos vásár tartására kapott szabadalmat. 1813-ban gyógyszertárat alapítottak benne.[3] 1828-ban 1108-an lakták, a családfők közül 114 volt jobbágy, 102 házas, 43 házatlan zsellér, 29 szolga és 26 kézműves. Vásárait 86 faluból látogatták rendszeresen. Itt működött a Magyarország és Erdély közötti vámhivatal is. A temesvári csata után, 1849. augusztus 16-án itt szállt meg Bem és tanácskozott az előző napon ideérkezett Eftimie Murguval. Itt vált el tőle Vécsey Károly, aki innen Arad felé tartott, letenni a fegyvert.
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott, járási székhely volt. Az 1880-as évekig Román- és Németfacset közigazgatásilag két külön községet alkotott.
Az állam a község déli részére 1900-1903-ban 84 római katolikus magyar és 6 német családot, majd a draksinyesti út mellett, a községtől 2 km-re létrehozott ún. munkástelepre további 10 magyar családot telepített. A telepes családok közül 32 Torontál, 15 Krassó-Szörény vármegyéből, 15 a Vágsellye közelében fekvő Magyarsókról érkezett. Az 1921-es romániai földreform birtokaik törlesztési idejét (eredetileg 58 év) megkurtította, ezért közülük sokan otthagyták a földet és városba költöztek. 1926-ban 19 magyar család vándorolt ki Brazíliába. 1938-ban viszont itt talált új otthonra 99 hadikfalvi székely.
1903 és 1908 között nyomda működött benne.[4] 1918. november 6-án a helyi csendőrőrs hívására Aradról érkezett repülőgép bombákat dobott az ezer fős tüntető tömegbe.[5]
1994-ben nyilvánították várossá.
[szerkesztés] Lakossága
1910-ben 3323 lakosából 1467 román (44,14%), 1462 magyar (43,99%) és 376 német (11,31%) anyanyelvű, 1484 római katolikus, 1447 ortodox, 207 zsidó és 131 református vallású volt.
2002-ben magának Facsádnak 3759 lakosa volt, ebből 3354 román (89,22%), 324 magyar (8,61%) és 58 német (1,54%) nemzetiségű, 2684 ortodox, 364 római katolikus, 311 pünkösdista, 166 baptista és 124 református vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- A várostól északra állt egykor Facsád vára. A négyzet alaprajzú síkvidéki erődítménynek ma feltárt alapfalai láthatók.
- A római katolikus templom 1733-ban, az ortodox templom 1889-ben, a református 1997-ben épült.
- Az egykori kaszinó épülete (Calea Lugojului 10) 1800-ban épült.
- 460 hektáros víztározója a legnagyobb állóvíz Temes megyében.
[szerkesztés] Gazdasága
Legjelentősebb üzeme a 800 munkást foglalkoztató Rifăget bőrgyár. Négy, főként külföldi tőke által működtetett faipari üzeme is van.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1898. augusztus 2-án Nagy Ernő olimpiai aranyérmes kardvívó.
- Itt született 1939-ben Szokoly Elek, a Pro Europa Liga igazgatója.
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Források
- Ménessy Gyula – Hangay László: Făget. Falutanulmány. Magyar Kisebbség, 1942, 11–12. sz.
- ↑ Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák török kori települései (1554–1579). Szeged, 1996, 14. o.
- ↑ Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. 3. Budapest, 2007, 1381-1385. o.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 24. o.
- ↑ typographia.oszk.hu
- ↑ Erdély Története / Az Őszirózsás Forradalom
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fotók a várról a "jupiter.elte.hu" oldalon
- A város weboldala (románul)
- A római katolikus templom orgonája (fényképes dokumentáció) (németül)
- A kaszinó épülete (fénykép)
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
