Bálinc
| Bálinc (Balinț) | |
.JPG) |
|
| Ortodox templom (1890) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Nagybodófalva, Fadimák és Vásáros |
| Polgármester | Dănuț Crașovan (PSD), 2012 |
| Népesség | |
| Népesség | 614 fő +/- |
| Község népessége | 1751 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | (a község átlagosan) 170 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bálinc
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 48′ 53″, k. h. 21° 52′ 20″ | |
| Bálinc weboldala | |
Bálinc (románul Balinț, németül Balintz) falu a romániai Bánságban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lugostól 15,7 km-re észak–északnyugatra, a Béga partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1510-ben Alsó- és Felső-Balyncz. Érdekesség, hogy a 16. században a mai Bálinc és Kuttina falvak között létezett egy Moszkva nevű falu is (először 1510-ben: Moskwa). 1604-ben határában mértek vereséget a császári csapatok Bocskai István és Bethlen Gábor csapataira. A török segédhadak vezére egy szál ingben menekült Temesvárig, Bethlen pedig menekültében átúszta a Bégát. 1717-ben húsz házból állt. 1739-ben Lentulus császári tábornok csapata rablókra vadászva felégette. 1883-tól itt működött Magyarország első zsidó vallású főszolgabírája, Hirschl Béla.[1] 1899-ben gyógyszertárat alapítottak benne.[2] Lakói a 20. század elején konyhakertészettel foglalkoztak, a Béga-parti kincstári tölgyerdőket gőzfűrész dolgozta fel műbútor- és épületfává. Nagybodófalva felőli szélén a kincstári birtokra 1903-ban 30, nagyobbrészt bodófalvi református magyar családot, majd 1909-ben újabb magyarokat telepítettek (Újbálinc).
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott és járásszékhely volt.
Lakossága [szerkesztés]
1910-ben 1354 lakosából 760 román, 467 magyar és 111 német anyanyelvű, 519 ortodox, 334 református, 251 görög katolikus, 200 római katolikus és 40 zsidó vallású volt.
2002-ben 614-en lakták, közülük 479 román, 67 cigány és 55 magyar nemzetiségű, 490 ortodox, 84 görög katolikus és 44 református vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- 1834-ben épült ortodox fatemplom.
- Vízimalom.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1904-ben Szilágyi András író.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Jakabffy Elemér: Krassó-Szörény vármegye története. Különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Magyar Kisebbség, 1940, 15–16. sz., 383. o.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.
Források [szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2/1. Budapest, 1884
- Csernovics Diodor: A délmagyarországi kincstári birtokok és telepes községek múltja és jelene. Arad, 1913
Képek [szerkesztés]
-
A bálinci román dalárda a 20. század elején (Adler Lipót felvétele)
-
Bálinc környéke az 1769–72-ben készült első katonai felmérésen
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
