Bálinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bálinc (Balinț)
BalintTM (2).JPG
Ortodox templom (1890)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang községközpont
Beosztott falvak Nagybodófalva, Fadimák és Vásáros
Polgármester Dănuț Crașovan (PSD), 2012
Népesség
Népesség 614 fő +/-
Község népessége 1596 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság (a község átlagosan) 170 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bálinc  (Románia)
Bálinc
Bálinc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′ 53″, k. h. 21° 52′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 53″, k. h. 21° 52′ 20″
Bálinc weboldala

Bálinc (románul Balinț, németül Balintz) falu a romániai Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lugostól 15,7 km-re észak–északnyugatra, a Béga partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1510-ben Alsó- és Felső-Balyncz. Érdekesség, hogy a 16. században a mai Bálinc és Kuttina falvak között létezett egy Moszkva nevű falu is (először 1510-ben: Moskwa). 1604-ben határában mértek vereséget a császári csapatok Bocskai István és Bethlen Gábor csapataira. A török segédhadak vezére egy szál ingben menekült Temesvárig, Bethlen pedig menekültében átúszta a Bégát. 1717-ben húsz házból állt. 1739-ben Lentulus császári tábornok csapata rablókra vadászva felégette. 1883-tól itt működött Magyarország első zsidó vallású főszolgabírája, Hirschl Béla.[2] 1899-ben gyógyszertárat alapítottak benne.[3] Lakói a 20. század elején konyhakertészettel foglalkoztak, a Béga-parti kincstári tölgyerdőket gőzfűrész dolgozta fel műbútor- és épületfává. Nagybodófalva felőli szélén a kincstári birtokra 1903-ban 30, nagyobbrészt bodófalvi református magyar családot, majd 1909-ben újabb magyarokat telepítettek (Újbálinc).
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott és járásszékhely volt.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1354 lakosából 760 román, 467 magyar és 111 német anyanyelvű, 519 ortodox, 334 református, 251 görög katolikus, 200 római katolikus és 40 zsidó vallású volt.
2002-ben 614-en lakták, közülük 479 román, 67 cigány és 55 magyar nemzetiségű, 490 ortodox, 84 görög katolikus és 44 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1834-ben épült ortodox fatemplom.
  • Vízimalom.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  2. Jakabffy Elemér: Krassó-Szörény vármegye története. Különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Magyar Kisebbség, 1940, 15–16. sz., 383. o.
  3. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2/1. Budapest, 1884
  • Csernovics Diodor: A délmagyarországi kincstári birtokok és telepes községek múltja és jelene. Arad, 1913

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]