Turóc vármegye
| Turóc vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Turócszentmárton | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 55 700 fő (1910) | ||
| Népsűrűség | 49,6 fő/km² | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, németek, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 123 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
 |
|||
| Domborzati térkép | |||
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területe tulajdonképpen a Turóci-medence, amelyet mindenhol a Kis-Fátra hegység csoportjai vesznek körül. Legfontosabb folyói a Vág és a Turóc. A vármegye a Magyar Királyság legkisebb vármegyéi közé tartozott.
Északról Trencsén és Árva, keletről Zólyom, Liptó és Árva vármegyék, délről Bars, nyugatról pedig Trencsén vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
Turóc megye területén a népvándorlás korából öt földvárat ismerünk: Visegrád, Prékopa, Jeszen, Szkalbina és Blatnica környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő szláv lakosság központjai. A magyar honfoglalás a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a Magyar Királyság korába. A medence déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék nemzetség alapította meg Turócban az első keresztény egyházat, a szentmáriait (Kisszocóc). Turóc a zólyomi uradalom része. Visegrád vára a 13. században elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szkalbina első említése 1309-ből származik.
A vármegye a 15. században alakult. 1918-tól gyakorlatilag, 1920-tól pedig hivatalosan is Csehszlovákia területéhez tartozott. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1993-tól Szlovákia része.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye két járásra volt felosztva:
- Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő
- Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton
Irodalom [szerkesztés]
- Visegrádi János 1911: Turócz vármegye egyházi műemlékei. Arch. Ért. 31, 97-107.
- Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, Historia Incognita, Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005, ISBN 9639580406
- Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, Budavári Tudományos Társaság, Budapest, 1922.
|
||||||||||||||||||
