Háromszék vármegye

Háromszék vármegye (1876-1918)
Háromszék vármegye címere
Központ	Sepsiszentgyörgy
Népesség
Népesség	148 100 (1910)
Nemzetiségek	magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3 889  km2
Térkép
Háromszék vármegye térképe
Háromszék vármegye domborzati térképe

Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Románia része.

Földrajz

Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, középen a Bodoki-hegység északon a Nemere-hegység, keleti részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok, déli részén a Bodzai havasok: a Szilonhavas, a Tatárhavas és a Csukás (havas) határolta. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy.

Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.

Történelem

Háromszék vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre a megszűnő Háromszékből és a szintén megszűnő Felső-Fehér vármegyéből idecsatolt néhány községből.

A háromszéki falvak közül Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581-ben írásban is megörökített falutörvénye.

A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, 1940-ben területének nagyobbik része négy évre visszakerült Magyarországhoz, 1945-től újra Románia része.

A mai romániai megyerendszer 1968-as létrejötte óta területének nagy része Kovászna megyéhez, néhány település Brassó megyéhez tartozik.

Közigazgatás

Az első világháború előtt a vármegye négy járásra volt felosztva:

• Kézdi járás, székhelye Kézdivásárhely (rendezett tanácsú város is)
• Miklósvári járás, székhelye Nagyajta
• Orbai járás, székhelye Kovászna
• Sepsi járás, székhelye Sepsiszentgyörgy (rendezett tanácsú város is)

Lakosság

Népessége 1891-ben 130 008 fő, népsűrűsége 36 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):

• 110 799 (85,22%) magyar
• 17 360 (13,35%) román
• 551 (0,42%) német
• 251 (0,19%) német