Háromszék vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háromszék vármegye (1876-1918)
Háromszék vármegye címere
Háromszék vármegye címere

Központ Sepsiszentgyörgy
Népesség
Népesség 148 100 (1910)
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület 3 889  km2
Térkép
Haromszek.png
Háromszék vármegye térképe
Háromszék county map.jpg
Háromszék vármegye domborzati térképe

Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Románia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, középen a Bodoki-hegység északon a Nemere-hegység, keleti részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok, déli részén a Bodzai havasok: a Szilonhavas, a Tatárhavas és a Csukás (havas) határolta. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy.

Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.

Háromszékvármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háromszék vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre a megszűnő Háromszékből és a szintén megszűnő Felső-Fehér vármegyéből idecsatolt néhány községből.

A háromszéki falvak közül Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581-ben írásban is megörökített falutörvénye.

A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, 1940-ben területének nagyobbik része négy évre visszakerült Magyarországhoz, 1945-től újra Románia része.

A mai romániai megyerendszer 1968-as létrejötte óta területének nagy része Kovászna megyéhez, néhány település Brassó megyéhez tartozik.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború előtt a vármegye négy járásra volt felosztva:

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népessége 1891-ben 130 008 fő, népsűrűsége 36 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]