Kézdivásárhely

Kézdivásárhely (Târgu Secuiesc, Sekler-Neumarkt)
Kézdivásárhely főtere Gábor Áron szobrával
Kézdivásárhely címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	megyei jogú város
Beosztott falvak	Nyújtód
Polgármester	Rácz Károly (MPP), 2008
Körzethívószám	0x67
Népesség
Népesség	18 910 fő (2002) +/-
Község népessége	20 488 (2002)
Magyar lakosság	17 121
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kézdivásárhely Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 0′ 0″, k. h. 26° 7′ 60″46, 26.1333333333
Kézdivásárhely weboldala

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Sekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa”) város Romániában Kovászna megyében. A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északkeletre, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik. Google térképen

Nevének eredete

Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók.

Története

Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 2002-ben 20 488 lakosából 18 633 magyar, 1601 román, 199 cigány és 19 német volt.

Látnivalók

• Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be.
• A városban ortodox és új római katolikus templom is van.
• A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.
• Kézdivásárhely nevezetes arról, hogy fennmaradt ún. udvarteres városszerkezete. A főtér körül több mint 70 udvartér található.
• A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült.
• A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
• A határában van Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.

Híres emberek

• Itt született 1600-ban Vásárhelyi Péter nyelvtudós.
• Itt született 1625-ben Matkó István hitvitázó, nyelvtudós,
• Kállay Ferenc (1790–1861) művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja a városban élt 1814 és 1827, majd 1830 és 1832 között.
• Itt született 1799. január 9-én Benkő Dániel mezőgazdasági szakíró, az MTA levelező tagja.
• Itt született 1813-ban Turóczy Mózes rézműves, Gábor Áron ágyúöntő társa.
• Itt született 1861-ben Nagy Lázár képzőművész.
• Itt született 1880-ban Kovács István régész, muzeológus, numizmatikus.
• Itt született 1886-ban dr. Bányai János geológus, tanár.
• Itt született 1888-ban Kovács Jenő István laptulajdonos, újság- és rádióműsor szerkesztő, újságíró.
• Itt született 1903-ban Tompa Sándor színművész.
• Itt született 1903-ban Földi István tanár, író, újságíró.
• Itt született 1905-ben Incze István képzőművész.
• Itt született 1913-ban Dávid Antal író, újságíró.
• Itt született 1922-ben Katona Szabó István író, újságíró.
• Itt született 1929-ben Lupán Ernő jogász, egyetemi tanár.
• Itt született 1949-ben dr.Pászka Imre szociológus,Szegedi Tudományegyetem Mestertanára, MTA köztestületének tagja
• Itt született 1951-ben Markó Béla politikus, költő, műfordító, az RMDSZ elnöke.
• Itt született 1965-ben Fekete Vince költő, a Serény Múmia legendás szerkesztője
• Itt született 1968-ban Sántha Attila költő, a Székely szótár szerzője
• Itt született 1978-ban Gáll Attila költő, az Erdélyi Híradó Könyvkiadó vezető szerkesztője
• Itt született 1980-ban Muszka Sándor költő, humorista, punk-énekes
• Itt él: László Attila a 2011-es Csillag születik című verseny győztese

Lásd még

• Kézdivásárhely magyar irodalmi élete

Testvérvárosai

• Maassluis, Hollandia
• Gyöngyös, Magyarország
• Hatvan, Magyarország
• Kisvárda, Magyarország
• Mezőhegyes, Magyarország (1990)
• Mezőkövesd, Magyarország
• Nagyatád, Magyarország
• Paks, Magyarország
• Szentendre, Magyarország

Képek

• 

  Gábor Áron szobra

• 

  A Vígadó Művelődési Ház

• 

  A református templom

• 

  A főtér a szökőkúttal

• 

  Március 15-én

• 

  Sportcsarnok

• Képgaléria Kézdivásárhelyről a www.erdely-szep.hu honlapon: http://www.erdely-szep.hu/Kezdivasarhely%202/index.html

Források

• Románia : [útikönyv]. Budapest : Panoráma, 1980. Kézdivásárhely lásd 479. p. ISBN 963-243-172-3
• Somorjai Ferenc: Erdély III. Általános tudnivalók. Tankönyv. Kézdivásárhely lásd 185-186. p. Szeged, 2010. (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013).

Külső hivatkozások

• Kézdivásárhely a startlapon
• Kézdivásárhelyi műemlékek a Romániai magyar lexikonban
• Kézdivásárhelyi képeslapok
• Kézdivásárhely utcái, terei
• szek-helyek.ro