Nagyborosnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyborosnyó (Boroșneu Mare)
NAGYBOROSNYO.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang község
Beosztott falvak Cófalva, Feldoboly, Kisborosnyó, Kispatak, Lécfalva
Polgármester

Lőrincz Kálmán 2010.-től

Román Központi Választási Hivatal honlapja</ref>
Irányítószám 527040
Körzethívószám 0267
Népesség
Népesség 1547 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 3097 (2011)[2]
Magyar lakosság 1347
Földrajzi adatok
Terület 44,08 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyborosnyó  (Románia)
Nagyborosnyó
Nagyborosnyó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 49′ 09″, k. h. 26° 00′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 09″, k. h. 26° 00′ 28″
Nagyborosnyó weboldala

Nagyborosnyó (románul Boroșneu Mare, németül Gross-Weindorf): falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre, a Borosnyó-patak hordalékkúpján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a bolgárszláv borosnyo (= nyírjes) főnévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben Burizno néven említik először. A Kovászna-patak Borosnyó felöli teraszán 2.- 3. századi római castrum állott. A Kispatak völgyében Borzvára területén rézkori, dák és középkori telepek voltak. Középkori templomát a 18. században bontották le, helyette 1762 és 1791 között épült temploma. Régen a Horváth, a Kónya és a Barta családnak volt itt udvarháza, ezeket azonban már lebontották. 1847-től vásártartási jogot kapott, híres hetivásárai voltak. Az Oltárhegyen állt a középkori Székelynéz nevű őrtorony, melyet 1353-ban Nagy Lajos király bonttatott le. 1562-ben, amikor a János Zsigmond elleni székely lázadást leverték két vár építését rendelték el, melyek közül az egyik itt épült fel. 1599-ben Mihály vajda betörésekor a székelyek lerombolták a gyűlölt várat, de 1600-ban az erdélyi rendek ismét felépítését rendelték el azonban nem épült újjá. Köveit más építkezésekhez használták fel. 1880-ban a falunak 1345 lakosa volt. 1910-ben 1544, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1442 lakosából 1301 magyar, 106 cigány és 35 román volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Lécfalva felé emelkedő Várhegy tetején állnak Székelybánja várának maradványai.
  • Mai református templomát 1853 és 1856 között építették.
  • Római katolikus temploma a Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve.
  • A faluban ortodox templom is található.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1828-ban Benedek Áron egyházi író.
  • Itt született dr. N. Bartha Károly (1889–1956) tanító, író és etnográfus.
  • A Lantos-fivérek a francia ellenállás mártírjai.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)