Bélmező
| Bélmező (Lunca Mărcușului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Dobolló |
| Irányítószám | 527086 |
| Körzethívószám | 0267 |
| Népesség | |
| Népesség | 422 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 44′ 51″, k. h. 25° 50′ 28″ | |
| é. sz. 45° 44′ 51″, k. h. 25° 50′ 28″ | |
Bélmező (románul Lunca Mărcușului) falu Romániában, Kovászna megyében.
Története [szerkesztés]
1910-ben csak 4 magyar lakosa volt, míg 1960-ban már csak 2. Mára teljesen eltűntek a magyarok. Jelenleg 458 lakosából mind román.
Orbán Balázs leírása Bélmező váráról [szerkesztés]
A falun felül jobbpartilag Nyárádba szakadó Bélmező pataka mellett levő Bélmező vára. A nevezett patak balpartján egy szeszélyes idomú sziklaszál emelkedik fel, minden oldalról oly függélyes meredeken, hogy csak keleti oldalán lehet nagy ügygyel-bajjal feljutni a sziklacsúcs azon átmetszése, mely ott mély sziklafolyosót alkot, valamint az alább levő sziklabarlang is egyaránt a természet műve; emberi erődítés csakis az említett keleti oldal alján van, hol egy még most is 4 öl mélységű és ily szélességű sáncz köríti a hegyet. E szerint ez legfelebb alkalmi menhely volt, hol a megmászhatlan sziklacsúcs tetjén néhány család megvonhatta magát, s honnan kővel is agyon verhették az ellenséget. Az említett gyengébb keleti oldalon levő sáncz nevelte a természetileg erős helynek védképességét. A nép rejtett kincset hiszen ottan, s azért untalan túrják-fúrják e sziklahegyet.
Dénes József várlistáján is szerepel a vár neve.
Forrás [szerkesztés]
Származik: A KMKA (Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis) oldaláról.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

