Kézdimárkosfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kézdimárkosfalva (Mărcușa)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Szentkatolna
Irányítószám 527068
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64185
Népesség
Népesség 637 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 649
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kézdimárkosfalva (Románia)
Kézdimárkosfalva
Kézdimárkosfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 54′ 56″, k. h. 26° 03′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 56″, k. h. 26° 03′ 26″

Kézdimárkosfalva (románul Mărcușa, németül Markesdorf) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Szentkatolnához tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézdivásárhelytől 11 km-re délnyugatra, a Csernátoni-patak partja közelében fekszik. 1889-ben Mátisfalvát csatolták hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Márkról, templomának védőszentjéről kapta a nevét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben Marci néven említik először. Református temploma 1875-ben épült a régi helyébe Szent Márk tiszteletére. 1910-ben 827 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig vármegye járásához tartozott. 1992-ben 624 lakosából 604 magyar, 19 cigány és 1 román volt. 1333-ban a neve Marci-villa alakban fordult elő. 1744-ben Háromszék itt tartotta közgyűlését. Lakosságának nagyobb része református, kisebb része római katolikus vallású.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1810-ben Barabás Miklós festőművész, márványszobra a falu közepén fekvő parkban áll,
  • Itt született 1825-ben Bodola Lajos 48-as tüzér, vasúti mérnök, diplomata, gazdasági szakíró, ifj. Bodola Lajos, az MTA tagja, a geodézia egyetemi tanára apja.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Székelyföld írásban és képekben