Lupán Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lupán Ernő
Interjú Lupán Ernővel az alapítványa létrehozásakor
Interjú Lupán Ernővel az alapítványa létrehozásakor
Született1929. január 4.
Kézdivásárhely
Elhunyt2013. január 6. (84 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogász,
gazdasági és jogi szakíró,
egyetemi tanár
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Lupán Ernő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lupán Ernő (Kézdivásárhely, 1929. január 4.Kolozsvár, 2013. január 6.[1]) erdélyi magyar jogász, gazdasági és jogi szakíró, egyetemi tanár.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolát Nagyváradon végzett (1949), filozófiát és jogot Kolozsvárt hallgatott, a moszkvai Lomonoszov Egyetemen szerzett jogi doktorátust (1956). Bukarestben lépett egyetemi pályára, előadó (1962–72), majd egyetemi tanár Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.

1989 után meghívott tanár a Sulyok István Református Főiskola rövid ideig működő jogi karán, valamint a kolozsvári Dimitrie Cantemir magánegyetemen. 2010-től a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tiszteletbeli egyetemi tanára. 2012-ben alapítványt hozott létre a Sapientián tanuló jogász hallgatók támogatására.[2]

Munkássága[szerkesztés]

Első írása moszkvai levélként az Igazságban jelent meg (1955). Ismeretterjesztő jogi és társadalomtudományi cikkeit A Hét, Előre, Igazság, Falvak Dolgozó Népe, Făclia, Satul Socialist, Ifjúmunkás közölte. Szaktanulmányai a Studia Universitatis Babeș-Bolyai jogi sorozatában, egyetemi jegyzetei, valamint külföldi folyóiratokban megjelent közleményei (orosz, csehszlovák és német szaklapok mellett a budapesti Közgazdasági Szemle, Jogtudományi Közlöny, Magyar Jog, Állam és Közigazgatás hasábjain) főleg a romániai agrárpolitika és szövetkezeti jog tárgyköréből valók.

1969-től 1989-ig a Korunk munkatársa, itt megjelentetett írásai a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogot, a román területi közigazgatást, a szocialista demokrácia és az alapvető emberi jogok biztosítását tárgyalják. Érdekes értekezése az ifjú Marx gondolati fejlődésének jogi forrásairól: Amikor Marx még nem volt "marxista" (Korunk, 1982/4), valamint Környezetvédelem és jog c. tanulmánya a Korunk 1989-es Évkönyvében. 1989 után polgári joggal foglalkozott, elsősorban a polgári jog általános részével és a személyekre vonatkozó szabályozással, de a polgári jogi felelősségről is közölt monográfiát. 2012-ben munkatársai és tanítványai 'Assentio mentium' című tisztelgő tanulmánykötettel (C. H. Beck, Bukarest, 2012) ünnepelték a 83 éves professzort.

Főbb munkáiból[szerkesztés]

Sírja a Házsongárdi temetőben
  • Îndrumar de terminologie juridică româno-maghiară. Drept civil. Partea generală. Persoanele (kétnyelvű előszó után román és magyar jogi kifejezések. Egyetemi kiadvány. Kolozsvár, 1981);
  • Drept agrar I-II. (Egyetemi kiadvány. Kolozsvár, 1989);
  • Tratat de drept civil român I. Partea generală (C. H. Beck, Bukarest, 2006, társszerző: Ioan Sabău-Pop);
  • Tratat de drept civil român II. Persoanele (C. H. Beck, Bukarest, 2007, társszerző: Ioan Sabău-Pop);
  • Tratat de dreptul protectiei mediului (C. H. Beck, Bukarest, 2009);
  • Román-magyar magyarázó jogi szótár. Îndrumar de terminologie româno-maghiară. Polgári jog: általános rész, jogalanyok. Drept civil: partea generală, persoanele (Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2011, társszerző: Sztranyiczki Szilárd).
  • Drept civil. Partea generală conform noului Cod civil (C. H. Beck, Bukarest, 2012, társszerzők: Sztranyiczki Szilárd, Pantilimon Rikhárd-Árpád, Veress Emőd).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyászjelentés Archiválva 2016. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Szabadság, 2013. jan. 8.
  2. Nyitott Sapientia[halott link], Erdély TV

Források[szerkesztés]