Szövetkezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 12. §-a is rendelkezik a szövetkezetekről: „Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket.”

A szövetkezés története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezetek az ipari forradalom idején jöttek létre Nagy-Britanniában, köztük a legelső az 1844-ben alapított Rochdale-i szövetkezet [1] volt. Ez a társulati forma nélkülözte a korabeli gazdasági társaságok profitérdekeltségű elemeit, fő elve a szolidarítás, demokratikus igazgatás megteremtése volt. A Rochdale-i szövetkezet, angolul co-operative, fogyasztási típusú szervezet volt, segített a tagoknak boltot nyitni, lakáshoz jutni, vásárolni. Nem a tőkenyereség volt a lényeg – mint például a részvénytársaságoknál, hanem a közös munka megteremtése, és ezáltal a hatékonyság javítása, a tagok biztonságának és társadalmi szükségleteinek kieleégítése. A profit termelés csak másodlagos szerepet játszott, ezért nem beszélhetünk a szövetkezetekkel kapcsolatban gazdasági társaságról.

Hangya Szövetkezet Központja - Siménfalva
Egy angol hitelszövetkezet Manchester belvárosában. A szobor Robert Owent, a szövetkezeti mozgalom úttörőjét ábrázolja.

Rochdale-i elvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1934. szeptember 4-én Londonban kongresszust tartott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, ahol 7 alapelvet fogadtak el, azek az úgynevezett Rochdale-i alapelvek.

A nyitott tagság elve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megkülönböztetés nélkül bárki csatlakozhat a szövetkezethez, csak az alapszabálynak kell megfelelnie. Létezhetnek korlátozások: természetszerűleg zárt szövetkezetek – pl. lakásszövetkezetek, vagy jogszabály előírhatja a tagok minimális számát – Magyarországon 7 tag.

Demokratikus igazgatás elve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezet a tagok által irányított és ellenőrzött szervezet, a tagoknak aktív szerepük van a vezetésben, döntéshozatalban és az ellenőrzésben. Garanciális szabály: egy tag – egy szavazat, szemben például más gazdasági társaságokkal.

Visszatérítés a vásárlás arányában elve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztalék korlátozását jelenti, a szövetkezet elsődlegesen munkára alapul, nem tőkebefektetésekre, így a személyes közreműködés a döntő az osztalék kifizetésekor, szemben például a részvénytársasággal, ahol nincs is személyes munkavégzés.

Korlátozott tőkekamat elve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonló, mint a fenti alapelv, a szövetkezetnél is van vagyoni hozzájárulás, ám ez másodlagos a személyes munkavégzés mellett, ugyanakkor azonban természetesen a befizetett vagyoni összeget is figyelembe veszik az osztalék kifizetésekor.

Politikai és vallási semlegesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezetek nem szerveződnek politikai mozgalmak, vallások zászlaja alatt, nem képviselhetnek politikai nézeteket, nem csatlakozhatnak egyetlen egyházhoz sem.

Készpénzre történő eladás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csere nem meghatározó eleme a szövetkezetnek, a szövetkezet is a modern pénzpiacok szereplője, így készpénzben ad el és készpénzben vásárol.

Szövetkezeti továbbképzés előmozdítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tagoknak továbbképzést szervez a szövetkezet, ezek lehetnek szakmai képzések, de kulturális szolgáltatások is, például könyvtár. Lényege, hogy segítse az eredményességet és a társadalmi előmenetelt.

A fenti elvek határozták meg, hogy egy társulás szövetkezetnek minősül-e vagy sem. A szövetkezeteknek a fenti 7 elvet biztosítaniuk kellett működésük folyamán.

Párizsi kongresszus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937-ben újabb kongresszus kezdődött, ekkor Párizsban. Kötelező és fakultatív elveket hoztak létre. Kötelező elvként határoztak meg:

  • nyitott tagság elve
  • demokratikus igazgatás elve
  • visszatérítés a vásárlás arányában
  • korlátozott tőkekamat elve

Fakultatív elvek:

  • politikai és vallási semlegesség
  • készpénzre történő eladás
  • szövetkezeti továbbképzés
  • önkéntes szövetkezés elve
  • piaci árusítás elve

Bécsi kongresszus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966-ban a bécsi kongresszuson két új elvet fogadtak el:

  • közös szolgáltatások biztosítása
  • nemzetközi együttműködés a szövetkezetk között

Az 1995-ös Manchesteri kongresszus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995-ben Manchesterben megtartott irányadó szövetkezeti könferencián összefoglalták és újrafogalmazták az első szövetkezet megalapítása óta létrehozott alapelveket, megfogalmazták a szövetkezet definícióját.

7 alapelv:

  • önkéntesség és nyitott tagság elve
  • demokratikus tagi ellenőrzés
  • tagok gazdasági részvétele
  • autonómia és függetlenség
  • oktatás, képzés
  • szövetkezetek közötti együttműködés
  • közösség iránti elkötelezettség

6 szövetkezeti érték:

  • önsegély
  • egyenlőség
  • egyéni felelősség
  • demokrácia
  • igazságosság
  • szolidaritás

Szövetkezet definíciójának meghatározása: A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák.

A magyarországi szövetkezetek rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy angol fogyasztási szövetkezet bevásárló kirendeltsége.

Először az 1875.évi XXXVII. tv. szabályozta szövetkezeteket, gazdasági célú személyegyesülésként definiálva azt. Károlyi Sándor gróf, a hazai szövetkezeti mozgalmak kezdeményezőjének javaslatára, az 1870-es évektől kezdődően fogyasztási- és hitelszövetkezetek alakultak, köztük az 1898-ban alapított, legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, a Hangya, mely mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozott.[1] A Hangya taglétszáma 1914-ben megközelítőleg 200 000 volt. E nagy jelentőséggel bíró, erős szövetkezeti mozgalmakat 1947-ben az új szövetkezeti törvény szerint fokozatosan kezdték beterelni az állami ellenőrzés alá, a kibontakozó szocialista diktatúra a szövetkezeti mozgalmak államosítását és az erőszakos szövetkezetesítést tűzte zászlajára, így a 60-as évekre gyakorlatilag a mezőgazdasági földterületek csaknem egésze termelőszövetkezetek kezelésébe került, a tagok a korábbi saját földjükön a szövetkezet javára végeztek munkát. Az erőszakos szövetkezetesítés rossz emlékeket hagyott a gazdálkodókban, akik a rendszerváltás után már nem akartak szövetkezetekben maradni, így tömegesen léptek ki, és ezáltal a mezőgazdasági szövetkezetek nagy része felszámolás alá került.

A magyar szövetkezeti szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat szövetkezetet. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 14. életévét betöltötte.

Alakuló közgyűlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés

  • kimondja a szövetkezet megalakulását
  • elfogadja a szövetkezet alapszabályát
  • megválasztja a szövetkezet ügyvezető elnökét vagy igazgatóságának elnökét és tagjait
  • megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökét és tagjait

Az alakuló közgyűlés a határozatait

  • egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség
  • nyílt szavazással hozza meg

Alapszabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell:

  • szövetkezet célját
  • szövetkezet cégnevét, székhelyét, főtevékenységét
  • részjegy névértékét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát, a részjegytőke alapításkori nagyságát
  • tagok jogait és kötelezettségeit
  • szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják
  • tagfelvétel és kizárás szabályait

A szövetkezet belső szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közgyűlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Hatáskörébe tartozik:

  • alapszabály módosítása
  • igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása
  • beszámoló elfogadása
  • döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről
  • döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

Éves rendes közgyűlés egy angliai szövetkezetnél, 2005.

Vezető tisztségviselők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök. Vezető tisztségviselőnek csak nagykorú természetes személy választható. Nem lehet vezető tisztségviselő:

Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása

  • megbízatás időtartamának lejártával
  • vezető tisztségviselő halálával
  • lemondással
  • közgyűlés általi visszahívással
  • tagsági jogviszony megszűnésével

Igazgatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés legfeljebb öt évre választja. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.

Felügyelő bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan időre választja.

A felügyelő bizottság

  • szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat
  • az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést
  • büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen.

A tagsági jogviszony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor keletkezik. A tag alapvető joga:

  • részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből
  • igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit
  • tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen
  • tisztséget viseljen a szövetkezetben

A tag alapvető kötelessége, hogy

  • teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében
  • védje a szövetkezet vagyonát.

Vagyoni hozzájárulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet. A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és névértékű részjegyet kell jegyeznie. Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A részjegy másra nem ruházható át, bírósági végrehajtás alá nem vonható. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.

A szövetkezet gazdasági tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködését az alapszabály a szövetkezet céljaihoz igazodóan részletesen meghatározza. Az együttműködés megvalósulhat:

  • a tagok beszerzéseinek, termékeik feldolgozásának, értékesítésének lebonyolításában – értékesítő szövetkezet
  • a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítésében és vásárlási visszatérítés nyújtásában – fogyasztási szövetkezet
  • közös gazdálkodásban – marketing szövetkezet
  • a tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociálisan hátrányos helyzetük egyéb módon való javításában – informális szövetkezet.

A tagok személyes közreműködése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel.

A szövetkezet társadalmi feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára biztosítandó juttatások és támogatások formáit. A juttatások és támogatások lehetnek:

  • szociális juttatások (például szociális segély, lakásépítési támogatás, temetési segély, étkezési hozzájárulás)
  • oktatási támogatások (például képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel)
  • kulturális támogatások (például hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása)
  • közművelődési tevékenység támogatása (például ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása)
  • sporttevékenység támogatása (például amatőr és tömegsport rendezvények támogatása)

Tagsági jogviszony megszűnése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • tag a szövetkezetből kilép
  • tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette
  • tag meghal
  • szövetkezet a tagot kizárja
  • szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik.

A szövetkezet megszűnése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetkezet megszűnik, ha
  • az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt
  • a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli, vagy jogutódlással való megszűnését
  • a tagjainak száma 7 fő alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be új tagot
  • a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
  • a bíróság megszünteti, felszámolási eljárás során.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felelősség a szövetkezeti jogban

  1. Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta, Madách-Posonium kiadó, 1994, ISBN 80-7089-225-0

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szövetkezet témájú médiaállományokat.