Moszkva
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||
|
||||||
| Elhelyezkedése | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||
| Koordinátái: | ||||||
| Kormányzat | ||||||
| Ország Államrész |
Oroszország Főváros |
|||||
| Alapítás éve Várossá vált |
1147 1260-ban |
|||||
| Polgármester | Jurij Mihajlovics Luzskov | |||||
| Népesség | ||||||
| Város (2006) | 10 472 600 fő | |||||
| Földrajzi jellemzői | ||||||
| Területe | ||||||
| Teljes | 1081 km² | |||||
| Magasság | 150 – 200 m | |||||
| Időzóna Nyáron (DST) |
MSK (UTC+3) MSD (UTC+4) |
|||||
| Weboldal: http://mos.ru/ | ||||||
Moszkva (oroszul, cirill betűkkel Москва) Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város a Moszkva folyó partján, a Központi szövetségi körzet Moszkvai területében fekszik, de önálló közigazgatási egységet alkot (szövetségi jelentőségű város). Koordinátái: .
[szerkesztés] Története
A várost 1147-ben említik először, ekkor kicsi, jelentéktelen város volt, lakói a finnugor népcsoportok közé tartozó meriák voltak. 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül a várost. Ennek ellenére 1177-ben a várost elfoglalták, felgyújtották és lakóit lemészárolták. 1237-38-ban a tatárok pusztították el. Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.
1300-ban Moszkva fejedelme Daniel Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Daniel fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Moszkvai Jurij, valamint öccse és utóda, I. Iván győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket.
Az Arany Horda kánjai eleinte megpróbálták kisebbíteni Moszkva jelentőségét, de amikor a Litván Fejedelemség Oroszország riválisa lett, a kán igyekezett megerősíteni Moszkvát, ami lassan egész Oroszország legjelentősebb városa lett. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.
1993 óta Moszkva címere újra Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost, mikor uralkodójuk, III. Zsigmond megpróbálta megszerezni az orosz trónt. 1612-ben Nyizsnij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több, mint háromszáz éven át tatott.
1703-ban, mikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni. Mikor I. Napóleon seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, a városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. Ugyanakkor ebben az évben mérték nyáron a legmagasabb hőmérsékletet, ami 24 º C volt.
1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.)
Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a II. világháború alatt. 1941 novemberében a német csapatok egészen a város széléig eljutottak, a moszkvai csatában azonban megfutamították őket.
lásd még: Moszkvai Nagyfejedelemség, Oroszország története
[szerkesztés] A népesség alakulása
| Moszkva népességszám-változása 1400 és 1856 között | |||||||||||
| 1400 | 1638 | 1710 | 1725 | 1738 | 1775 | 1785 | 1811 | 1813 | 1825 | 1840 | 1856 |
| 40 000 | 200 000 | 160 000 | 145 000 | 138 400 | 161 000 | 188 700 | 270 200 | 215 000 | 241 500 | 349 100 | 368 800 |
| Moszkva népességszám-változása 1868 és 2002 között | |||||||||||
| 1868 | 1871 | 1888 | 1897 | 1912 | 1920 | 1926 | 1939 | 1959 | 1979 | 1989 | 2002 |
| 416 400 | 601 969 | 753 459 | 1 038 600 | 1 617 157 | 1 027 300 | 2 101 200 | 4 609 200 | 6 133 100 | 8 142 200 | 8 972 300 | 10 383 000 |
[szerkesztés] Életmód
Bár az oroszoknak kevesebb, mint egynegyede él vidéken, a moszkvaiak, és más városiak nagyon kötődnek a vidéki élethez. Rengeteg embernek van nyaralója vagy hétvégi háza (dácsa). Gyakran az idősek is dácsákba vonulnak vissza. Moszkvában több park is található.
A háború utáni évek lakáshiányát enyhítendő hatalmas lakótelepek épültek, ma több, mint 13 000 panelház áll Moszkvában, és a város népességének nagy része ezekben lakik. A házak 9, 12, 17 vagy 21 emeletesek, a lakásokat részben már az épület összeállítása előtt berendezték. Egy népszerű szovjet film ezt a jelenséget figurázza ki: a történet szerint egy férfi véletlenül Leningrádba utazik Moszkva helyett, taxival elmegy a lakása címére, ami Leningrádban is létezik, bemegy a lakásba, amit a sajátjának hisz, és mivel minden annyira egyforma, nem is veszi észre tévedését, míg a lakás valódi tulajdonosa haza nem tér.
[szerkesztés] Kultúra
Moszkva az orosz balett és más előadóművészetek központja. A városban számos színház és balettintézet található.
[szerkesztés] Oktatás
Moszkvában több nagy egyetem található, köztük a Moszkvai Állami Egyetem, amely egy 240 méter magas toronyban székel. Az egyetemnek több, mint 30 000 hallgatója van. Egy másik híres intézmény a Moszkvai Műszaki Egyetem.
Lásd még: Oroszországi egyetemek listája
[szerkesztés] Közigazgatási és önkormányzati beosztás
Moszkva 10 közigazgatási körzetre (административный округ), azokon belül pedig 123 önkormányzati kerületre (муниципальный район) oszlik. A közigazgatási körzetekben a városi kormányzat egyes feladatait ellátó hivatalok működnek, a kerületek pedig a 2003-as önkormányzati törvényben előírt városon belüli terület megfelelői, a helyi önkormányzati feladatokat ellátó választott testületek és tisztségviselők működnek mindegyikben.
| Közigazgatási körzet | Orosz neve | Lakosság (fő) (1. Januar 2006) |
|---|---|---|
| Északi (2) | Северный | 1 104 186 |
| Észak-Keleti (3) | Северо-Восточный | 1 236 205 |
| Észak-Nyugati (9) | Северо-Западный | 790 801 |
| Keleti (4) | Восточный | 1 381 716 |
| Zelenográdi (10) | Зеленоградский | 215 764 |
| Déli (6) | Южный | 1 581 064 |
| Dél-Keleti (5) | Юго-Восточный | 1 139 559 |
| Dél-Nyugati (7) | Юго-Западный | 1 209 408 |
| Nyugati (8) | Западный | 1 073 829 |
| Központi (1) | Центральный | 692 543 |
[szerkesztés] Turizmus
Moszkva mindig népszerű volt a turisták körében. Az UNESCO által a világörökség listára felvett ismertebb látványossága a Kreml, és a Vörös-tér, a kolomenszkojei Feltámadás-templom, melyek mind a 14. és a 17. század közt jöttek létre. Népszerű turistacélpont még a Moszkvai Állatkert.
Moszkva a 9288,2 kilométer hosszú transzszibériai vasútvonal nyugati végállomása. A várost leginkább tél közepén érdemes meglátogatni, amikor a hófödte város festői látványt nyújt, mivel azonban a hőmérséklet gyakran süllyed -25 °C alá, nyáron vagy kora ősszel kényelmesebb odalátogatni.
[szerkesztés] Látnivalói
- Kolomenszkoje: skanzen
- Kreml: kormányzati negyed, Moszkva legrégebbi épületegyüttese, a Világörökség része.
- Kuszkovo
- Manyézs
- Osztankinói tévétorony, 2003-tól ismét a világ legmagasabb épülete
- Osztankinói Seremetyev kastély: épült 1791-1798 között
- Vörös tér: az ünnepi felvonulások helyszíne
- Lenin-mauzóleum, korábban pár évig Lenin és Sztálin közös mauzóleuma.
- Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Boldog Vazul-székesegyház): 1555-1561 között épült, hagymakupoláiról ismert.
- Schuchowsk rádiótorony
- Megváltó Krisztus Székesegyház
- Moszkvai Állatkert
- Moszkvai Állami Egyetem tornya, kilátó
Múzeumok
- Orosz Kiállítóközpont (VDNHA, VVC)
- Állami Tretyakov Képtár
- Puskin Szépművészeti Múzeum
[szerkesztés] Közlekedés
Moszkvának öt repülőtere van: a Seremetyevói nemzetközi repülőtér (IATA:SVO, ICAO:UUEE), a Domogyedovói nemzetközi repülőtér (IATA:DME, ICAO:UUDD), a Bikovói repülőtér (IATA:BKA), a Vnukovói nemzetközi repülőtér (IATA:VKO, ICAO:UUWW) és a Mjacskovói teherszállitó (Cargo) repülőtér (ICAO:UUWM).
A helyi közlekedés fontos eleme a moszkvai metró, melyet 1935-ben kezdtek építeni. 11 metróvonala és több, mint 170 állomása van; az állomások egy része nagyon szép látvány mozaikokkal és kandeláberekkel. A metró a világ egyik legnagyobb forgalmat bonyolító metrója, naponta kilencmillió utas használja, csúcsidőben 90 másodpercenként követik egymást a szerelvények.
Mivel más városokéval összehasonlítva a moszkvai metróállomások távol esnek egymástól (helyenként 4 kilométernyire is), a város jól kialakított buszvonalhálózattal is rendelkezik. A buszok gyakran járnak, van, ahol percenként is. A városban villamos és trolibusz is közlekedik. Autóval viszonylag kevesen közlekednek a forgalmi dugók miatt, de a legtöbb családnak van autója. Becslések szerint naponta kb. 2 500 000 autó közlekedik a városban.
[szerkesztés] Sport
A futball rendkívül népszerű, a Dinamo és a Spartak a legjelentősebb csapatok. A futballhuliganizmus komoly gondokat okoz. A téli sportok is nagy népszerűségnek örvendenek.
1980-ban Moszkva rendezte a nyári olimpiát, erre az alkalomra hatalmas új stadion és más sportlétesítmények épültek. Ekkor épült a ma legfontosabb nemzetközi repülőtere, a Seremetyevo–2.
Moszkva benyújtotta pályázatát a 2012-es nyári olimpia rendezésére is, de a rendezés jogát London kapta meg.
[szerkesztés] Demográfia
Bár az Orosz Föderáció népessége évente kb. 700 000 fővel csökken, Moszkva népességét ez nem érinti. A bevándorlók száma meglehetősen magas, annak ellenére, hogy az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más városok lakói bejegyzés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább a városban. A Forbes magazin 2004. július 22-ei cikke szerint Moszkvában lakik a legtöbb milliárdos, szám szerint 33 (kettővel több, mint New York Cityben.)
[szerkesztés] Terrorizmus
A terrorizmus napjaink Moszkvájának egyik jelentős veszélye, főként a csecsenek függetlenségi háborúja miatt. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet oltott ki száznál is több emberéletet.
[szerkesztés] Testvértelepülések
|
|
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- V. A. Giljarovszkij: Moszkva és a moszkvaiak, 1979 Bp.
- V. A. Giljarovszkij: Moszkvai alvilág. Kóbor éveim, 1966 Bp.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fényképek
- A Kitekintő.hu moszkvai képriportja
- http://www.m2012.ru/en/
- History of Moscow
- Moscow – city guide to hotels, restaurants, museums.
- Moscow hotels directory
- Moscow Weather Forecast
- Current time in Moscow
- Térkép Kalauz - Moszkva
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Prishtina | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb
Abu-Dzabi | Ammán | Ankara | Asgabat | Asztana | Bagdad | Baki | Bandar Seri Begawan | Bangkok | Bejrút | Biskek | Damaszkusz | Dakka | Dili | Doha | Dusanbe | Iszlámábád | Hanoi | Jakarta | Jereván | Jeruzsálem | Kabul | Katmandu | Kuala Lumpur | Kuvaitváros | Malé | Manáma | Manila | Maszkat | Moszkva | Nepjida | Peking | Phenjan | Phnompen | Rijád | Srí Jayawardenepura | Szanaa | Szingapúr | Szöul | Taskent | Tbiliszi | Teherán | Tokió | Ulánbátor | Vientián
