Moszkva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moszkva (Москва)
Moscow Kremlin from Kamenny bridge.jpg
Moszkva címere
Moszkva címere
Moszkva zászlaja
Moszkva zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Moszkva
Rang főváros
Alapítás éve 1147
Városi jogokat kapott 1147
Polgármester Szergej Szobjanyin
Irányítószám 101ххх-129ххх
Körzethívószám +7 495 és +7 499
Autórendszám kódja 77, 99, 97, 177, 199
Népesség
Teljes népesség 10 562 099 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 150 – 200 m
Terület 2510 km²
Időzóna UTC+3
Elhelyezkedése
Moszkva  (Oroszország)
Moszkva
Moszkva
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 45′, k. h. 37° 37′Koordináták: é. sz. 55° 45′, k. h. 37° 37′
Moszkva  (Moszkva)
Moszkva
Moszkva
Pozíció Moszkva térképén
Moszkva weboldala

Moszkva (oroszul, cirill betűkkel: Москва) Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekszik, szövetségi jelentőségű város. A legenda szerint a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij alapította, bár az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. Moszkva 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve.[2] Épületei – mint például a Kreml, a Szent Vazul-székesegyház vagy a Hét nővér – és metróállomásai világhírűek. 2007-ben egymás után harmadszor lett Moszkva a világ legdrágább városa.[3]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Moszkva területén már a neolitikumban is éltek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. I. sz. az első évezred második felében szláv törzsek foglalták el a területet.[4] A várost név szerint 1147-ben említik először,[4] 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. 1237-38-ban a tatárok földig rombolták.[4] Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Danyiil Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Danyiil fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Jurij Danyiilovics, valamint öccse és utóda, I. Iván (Kalita) győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.[4]

A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost,[4] 1612-ben Nyizsnyij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több, mint háromszáz éven át tartott.

1703-ban, mikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni, ám fejlődése nem állt meg.[4] Mikor I. Napóleon császár seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, nem messze tőle zajlott a borogyinói csata. A városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. A város felszabadítása után elkezdődött az újjáépítés, ekkor épült például a Bolsoj és a Malij Színház, a Sándor-kert és az első moszkvai kórház.[4]

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.).[4] Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a második világháború alatt.

A Szovjetunió első éveiben a jobb megélhetés reményében számos paraszt vándorolt a falvakból Moszkvába, ahol szakképzetlen munkaerőként gyárakban és építkezéseken dolgoztak - ez megváltoztatta a város addigi polgári arculatát és Moszkva munkásvárossá vált.[4]

Az ezredfordulót követően, a második csecsen háború idején Moszkva a csecsen terroristák célpontjává vált. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet következtében halt meg száznál is több ember.

Politika és kormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkva az Oroszországi Föderáció alanyaként önálló államisággal rendelkezik. A törvényhozó hatalmat a Moszkvai Városi Duma, a végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya gyakorolja, a helyi önkormányzati feladatokat pedig a kerületi önkormányzatok látják el.

Moszkva Város Alapszabálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkva városának politikai rendszerét, jogi rendjét, szervezetét és működését a Városi Duma által alkotott legmagasabb szintű jogszabály, városi törvény határozza meg, melynek elnevezése hivatalosan Moszkva Város Alapszabálya (Устав города Москвы). Az alaptörvényt 1995-ben fogadták el, azóta többször módosították.

A Városi Duma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város törvényhozó hatalmát 1993 óta a 35 tagú Moszkvai Városi Duma (Ду́ма, képviselőtestület) gyakorolja. Tagjait 2005-ig kizárólag egyéni választókerületekben választották, 2005-től viszont vegyes rendszert alkalmaznak: a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, másik részét pedig pártlistákon választják. A Dumát 2009-ig négyéves időszakokra választották, 2009-től megbízatásának időtartama öt évre nő. A választójog korhatára 21 év.

A 2005-ös választáson a Putyin orosz elnököt és Luzskov moszkvai polgármestert támogató Egységes Oroszország (Единая Россия) párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 42%-ával 28 mandátumot szerzett meg a 35-ből. Rajtuk kívül 4 kommunista és a Jabloko párthoz tartozó 3 liberális politikus jutott be a testületbe.

A Duma általában nyílt ülésen tárgyal és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről, zárt ülésekre csak a szabályzatban meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor.[5]

Moszkva polgármestere és Moszkva Kormánya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkva polgármestere a város közigazgatásának első számú vezetője, Moszkva Kormányának elnöke. 2007-ig a polgármestert közvetlenül választották Moszkva lakói, 2007 óta azonban a polgármester személyére az Oroszországi Föderáció elnöke tesz javaslatot, amit a Moszkvai Városi Duma hagy jóvá. A jelöltnek orosz állampolgárnak és legalább 30 évesnek kell lennie.

A végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya (Правительство Москвы) gyakorolja, melynek vezetője a polgármester (Мэр). A kormány közel harminc fős testület, tagjai a polgármesteren kívül a polgármester helyettesei, akik közül néhányan "első helyettesek", valamint a polgármester és a kormány hivatalának vezetője, továbbá a miniszterek, végül a város tíz közigazgatási körzetének vezetői. A kormány valamennyi tagját a polgármester nevezi ki.[6]

A polgármester 1992-től 2010-ig Jurij Mihajlovics Luzskov volt[7], aki 1936-ban született és városvezetői tevékenységét még a Szovjetunió fennállása alatt a Moszkvai Városi Tanács vezető tisztségeiben kezdte az 1980-as évek végén.[8]

Az orosz főváros önkormányzata 2010. október 21-én választotta meg az új polgármestert, Szergej Szobjanyin[9] személyében.

Közigazgatási körzetek, önkormányzati kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Msk all districts.svg

Moszkva 2012 óta 12 közigazgatási körzetre (административный округ) tagolódik, melyek mindegyikének élén a polgármester által kinevezett, miniszteri rangú prefektus áll, aki tagja Moszkva Kormányának és feladatait az általa irányított hivatal, a prefektúra útján látja el. A prefektus feladatait a város törvényei, a városi kormány és a polgármester határozzák meg, a közigazgatási körzetekben nem működik önkormányzati testület.

Az önkormányzati kerületek a közigazgatási körzeteken belüli kisebb területi egységek, melyek az Oroszország 2003-ban elfogadott önkormányzati törvényében előírt városon belüli terület megfelelői, a helyi önkormányzati feladatokat ellátó választott testületek és tisztségviselők működnek mindegyikben. Minden kerületben működik ugyanakkor közigazgatási hivatal is, melynek vezetőjét Moszkva Kormánya nevezi ki. A kerületek száma meghaladja a százhúszat, átlagos népességük és területük nagyjából megfelel a budapesti kerületekének.[6]

Közigazgatási körzet Orosz neve Lakosság (fő)
(2006. január 1.)
1 Központi Центральный 692 543
2 Északi Северный 1 104 186
3 Északkeleti Северо-Восточный 1 236 205
4 Keleti Восточный 1 381 716
5 Délkeleti Юго-Восточный 1 139 559
6 Déli Южный 1 581 064
7 Délnyugati Юго-Западный 1 209 408
8 Nyugati Западный 1 073 829
9 Északnyugati Северо-Западный 790 801
10 Zelenográdi Зеленоградский 215 764
11 Újmoszkvai Новомосковский 113 569
12 Troicki Троицкий 1 050 000

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oroszország népessége az 1990-es és 2000-es években jelentősen csökkent, azonban Moszkva népessége a nagyarányú bevándorlásnak köszönhetően dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben is. A főleg a kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból érkező bevándorlók száma magas, mellettük sok orosz állampolgár is tartózkodási engedély nélkül él a városban, ugyanis az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más körzetek lakói bejelentkezés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább Moszkvában.

A Forbes magazin 2009-es listája szerint az előző évben listavezető Moszkva harmadik helyre esett vissza a városban lakó milliárdosok számát tekintve, a gazdasági világválságnak köszönhetően milliárdosainak kétharmadát elvesztette, 2009-ben „csupán” 27 ennyire gazdag ember lakott a városban.[2]

Nemzetiségi összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern Moszkva; Sanyo-reklám és Lenin szobra

A 2002-es népszámlálás alapján Moszkva népességének összetétele:[10]

Saját bevallás alapján Szám (fő) Százalék
Oroszok 8 808 009 84,83%
Ukránok 253 644 2,44%
Tatárok 166 083 1,6%
Örmények 124 425 1,2%
Azeriek 95 563 0,92%
Zsidók 79 359 0,76%
Fehéroroszok 59 353 0,57%
Grúzok 54 387 0,52%
Moldávok 36 570 0,35%
Tadzsikok 35 385 0,34%
Üzbégek 24 312 0,23%
Mordvinok 23 387 0,22%
Csuvasok 16 011 0,15%
Vietnamiak 15 616 0,15%
Csecsenek 14 465 0,14%
Kínaiak 12 801 0,12%
Oszétek 10 561 0,10%
Nemzetiségüket fel nem tüntetők 417 126 4,02%

Nemzetiségek (1912-2002)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[11]

Nemzetiség 1912 1926 1939 1959 1970 1979 1989 2002
oroszok 95,3% 87,5% 87,4% 89,5% 89,3% 90,2% 89,7% 84,8%
ukránok 0,2% 0,8% 2,2% 2,3% 2,6% 2,6% 2,8% 2,5%
tatárok 0,6% 0,8% 1,4% 1,5% 1,5% 1,6% 1,8% 1,6%
zsidók 0,4% 6,5% 6% 4,1% 3,5% 2,8% 2% 0,8%
fehéroroszok n.a. 0,2% 0,6% 0,7% 0,7% 0,7% 0,8% 0,6%
örmények 0,2% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,4% 0,5% 1,2%
azeriek n.a n.a. n.a. n.a. 0,07% 0,1% 0,2% 0,9%

A népességszám alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[12]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkva műholdas képe

A város a Központi szövetségi körzet Moszkvai területében fekszik, de önálló közigazgatási egységet alkot (szövetségi jelentőségű város). A Moszkvai terület a Volga, Oka, Kljazma és Moszkva folyók medencéjében található, mintegy 46 000 km²-en, ennek a területnek a központja maga a város, melyen a Moszkva folyó folyik keresztül.[13] Területe 1080,3 km².[14] A város határain belül 49 híd szeli át a folyót és csatornáit.

A terület harmadát erdők borítják, melyekben többek között jávorszarvasok, medvék, rókák, hiúzok élnek.[13]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület éghajlata kontinentális, enyhe, csapadékos nyárral és hosszú, hideg téllel. A város éghajlata némiképp eltér a környező területétől, előfordul, hogy akár 4-5 °C különbség is lehet, például tiszta, fagyos éjszakákon. A globális felmelegedésnek köszönhetően a városban a nyár igen meleg is lehet, míg a november és a december hónapok egyre hidegebbek.[13] Az átlaghőmérséklet nyáron 23 °C, de előfordul, hogy 30 °C fölé emelkedik. Télen nem ritka a –10 °C. Az éves átlaghőmérséklet 5.4 °C, de az utóbbi években (2007, 2008) meghaladta a 7 °C-ot is.[15] A városban a napsütéses órák száma évente 1731,[16] 2008-ban azonban megközelítette az 1800–2000 órát.[17]


Moszkva éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 8,6 8,3 17,5 28,0 33,2 34,7 38,2 36,7 32,3 24,0 12,6 9,6 38,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −4,6 −3,1 2,3 11,1 18,1 22,2 23,4 21,4 15,2 8,2 0,6 −3,0 9,3
Átlaghőmérséklet (°C) −7,5 −6,7 −1,4 6,3 12,8 17,1 18,4 16,4 10,8 5,0 −1,6 −5,4 5,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −10,5 −9,9 −5,0 2,2 7,3 11,9 13,6 12,0 6,9 2,2 −3,9 −7,9 1,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −42,2 −38,2 −32,4 −21,0 −7,5 −2,3 1,3 −1,2 −8,5 −16,1 −32,8 −38,8 −42,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 46 36 33 38 52 84 90 80 67 66 60 53 705
Havi napsütéses órák száma 33 72 128 170 265 279 271 238 147 78 32 18 1731
Forrás: [16][18][19][20]


Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GDP százalékos alakulása 1997 és 2002 között Moszkvában és Oroszországban
Moszkvai épületrengeteg az Osztankinói TV-toronnyal, a Szputnyik emlékművel, a Béke sugárúttal és a VDNH metróállomással

Moszkva Oroszország gazdasági és pénzügyi központja, fejlett infrastruktúrával rendlekezik. 2002-ben az orosz ipari termelés 5,6%-át, a beruházások 16,2%-át, a kiskereskedelmi áruforgalom 28,7%-át adta. Ugyanebben az évben a regionális GDP (GRP) 70 milliárd USD volt, ami az oroszországi GDP 20%-a; az egy főre eső GDP pedig 259 920 rubel, ami a nemzeti érték háromszorosa. A GRP 74%-át a szolgáltatóipar adta.[21] A külföldi befeketetések csaknem fele (2002-ben 44%) Moszkvába érkezik, főképp Németországból, az Egyesült Királyságból és Luxemburgból.[21]

Az ipari termelés 2002-ben 346,7 milliárd rubel értékű volt, 12%-kal nőtt a gépgyártás, 53%-kal a kemikáliák és petrolkémiai anyagok gyártása. 2001-ben az ipari termelés mintegy 30%-át az élelmiszeripar adta, második helyen szerepelt a gépgyártás. Jelentős a város építőanyag-ipara és az energiaipara, kisebb hányadot képvisel a textilipar. A cégek közül a kisvállalkozások játszanak dontos szerepet a város gazdaságában, 2002-ben mintegy 187 000 kisvállalkozás működött Moszkvában.[21]

A város leginkább gépeket (vasúti kocsik, mozdonyok, repülőgép-alkatrészek), energiahordozókat, kémiai anyagokat és faipari termékeket (pl. papírt) exportál, 2002-ben a nemzeti export 6.5%-át Moszkva bonyolította. A város leginkább elektromos gépeket, olajszármazékokból készült termékeket (műanyag, autógumi, parfüm és kozmetikai termékek stb.), élelmiszert és faipari termékeket importál.[21]

2008-ban 6 458 000 moszkvai dolgozott, ebből 1 631 000 az állami, 4 827 000 a magánszektorban, 478 500-an kisvállalkozásokban. A hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma a városban 46 900 fő volt.[22] A munkavállalók többsége a kereskedelemben, az építőiparban és az ipari ágazatokban vállal munkát, és csaknem 4% szolgálja ki az állami adminisztrációt.[21] A 2000-es évek elején az állami adminisztrációban és az iparban dolgozók száma csökkent, a szolgáltatóiparban, azon belül is az informatikai területeken és a pénzügyi szektorban dolgozóké nőtt. A moszkvai munkavállalók egy része főképp a FÁK országaiból érkezett feketemunkás.[21]

2007-ben egymás után harmadszor lett Moszkva a világ legdrágább városa, az ingatlan, élelmiszer, ruházat és más szükségletek költségei alapján, a világ 143 városa közül.[3]

Ingatlanpiac[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szovjet időkben a lakásokat az államtól bérelték m²/fő áron. Egészen az 1990-es évekig alig voltak magántulajdonban lévő lakások. Moszkvában az ingatalanárak folyamatosan emelkednek, a külvárosban az átlagos négyzetméterár 4000 USD körül mozog,[23] míg egy előkelőbb negyedben 6500–$8000 is lehet, de akár a 40 000 dollárt is elérheti.[24][25][26] Egy tipikus egyszobás lakás körülbelül 30 m²-es, egy kétszobás 45 m²-es, egy háromszobás pedig 70 m²-es. Vannak, akik inkább a városon kívüli dácsájukban[27] élnek és inkább kiadják a moszkvai lakásukat albérlőknek.

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkva felhőkarcolói

Moszkva mai arculatát jórészt a Szovjetunió ideje alatt épített épületek határozzák meg, főképpen azért, mert a régebbi épületek – közöttük sok templom – jó részét lebontották vagy átalakították. A 20. század előtti építészeti emlékekből kevés maradt fenn, a régi Arbat utca, a város egykori kulturális-szórakoztató központja őrzi még a régi épületeit, a Tverszkaja utca[28] mögött, a belváros főbb útvonalaitól távolabb eső utcákban találhatóak még burzsoá épületek. A megmaradt templomok és monostorok engednek betekintést a szocialzmus előtti korok építészetébe. A leghíresebb ilyen épületek közé tartozik a Kreml, a Novogyevicsi kolostor vagy a Szent Vazul-székesegyház.

Sztálin modernizációs törekvéseinek köszönhetően az 1920-as évektől kezdve a város képe teljesen átalakult. Széles sugárutak (akár tíz sávosak) épültek, történelmileg fontos építészeti emlékeket, templomokat romboltak le, közöttük a Szuharev-tornyot, a Megváltó Krisztus-székesegyházat és a Kazányi Katedrálist. Az utóbbi kettőt az 1990-es években, hatalmas összegekért újjáépítették; az építkezés költségvetését sokan kritizálták.[29] A sztálini gigantománia eredményeképp születtek meg a Hét nővérnek csúfolt monumentális, felhőkarcoló-szerű épületek, melyekben sokféle stílus és építészeti megoldás keveredik, és meglehetősen túldíszítettek.[30] A Hét nővér egyike például a Lomonoszov Egyetem épülete is.

Az Osztankinói tévétorony elkészültekor, 1967-ben a világ legmagasabb szabadon álló építménye volt, ma a harmadik helyet foglalja el a Burdzs Dubaj és a torontói CN Tower után.[31] A város meghatározó épületei közé tartoznak a sztálini éra után tömegével épült szürke lakótelepek is.

Napjainkban a városvezetés több épületet is helyreállított, azonban az utóbbi években Moszkva történelmi negyedeinek csaknem egyharmadát lerombolták, hogy a helyükön luxuslakásokat és szállodákat építsenek.[32] A 2000-es években több mint 50 történelmi jelentőségű épületet romboltak földig, ezek némelyike a 17. századból származott.[33]

Parkok és kertek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkvában 34 300 hektárnyi zöldövezet, benne 16 600 hektár erdő van. A moszkvaiak pihenését 96 park és 18 kert szolgálja; utóbbiak közül négy botanikus kert.[22]

A Gorkij parkot 1928-ban hozták létre; nevét Makszim Gorkijról kapta. A 69 ha-os,[34] a Moszkva folyó melletti területen kis tavak, tánctér, teniszpálya és más sportlétesítmények is találhatóak. Közvetlenül mellette, a Nyeszkucsnij-kertben („Boldog kert”) áll a 15 000 férőhelyes, szabadtéri Zöld Színház.[35] A Nyeszkucsnij-kert Moszkva legrégibb parkja, 1834-ben, amit egyesítettek három uradalmi kertből.[35] Az Izmajlovszkij parkot 1931-ben létesítették; 15,34 km²-es területe hatszor akkora, mint a New York-i Central Park.[34] A 600 hektáros Szokolnyiki parkban egy zöld labirintust is kialakítottak.[34]

A Loszinij Osztrov Nemzeti Park Moszkva külterületén található; 116 km²-éből 30 van a város határán belül. Ez volt Oroszország első nemzeti parkja: 1983-ban nyilvánították azzá, korábban kedvelt vadászterület volt.[36] A park a „Jávorszarvas-sziget” nevet az itt élő jávorszarvasokról kapta.

A Cicin Botanikus Kert 361 hektáron terül el, benne 17 400 taxont írtak le. 170 ritka és veszélyeztetett faj él itt.[37] A parkban 20 000 rózsabokor nő, van benne egy egy 5000 m²-es melegház és egy olyan dendrárium,[38], amelynek tölgyesében a fák átlagéletkora meghaladja a 100 évet.[34]

Kulturális élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Moszkvai Nemzetközi Zene Háza

Moszkva az orosz művészetek központja, 61 múzeuma és 27 kiállítóterme van.[22] A legnevesebb művészeti múzeum a Tretyjakov galéria, melyet Pavel Tretyjakov, egy gazdag patrónus alapított.[39] Két épülete van, az úgy nevezett Régi Tretyjakov-galéria, vagyis az eredeti épület a Tretyjakovszkaja metróállomásnál található. Itt klasszikus orosz festményeket lehet megtekinteni, például Ilja Jefimovics Repin vagy a 15. századi híres ikonográfus, Andrej Rubljov munkáit.[40] Az Új Tretyjakov-galéria a Park kulturi metróállomásnál található, a szovjet időkben hozták létre a szovjet művészek munkáinak bemutatására, de kortárs festők, mint Kazimir Malevics és Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij alkotásai is helyet kaptak.

A Puskin Múzeum a város szépművészeti múzeuma, melyet mások mellett Marina Cvetajeva apja alapított.[41] A múzeum a londoni British Museum-hoz hasonlóan a világ több civilizációját is bemutatja, de találhatóak itt festmények is, többek között Claude Monet, Paul Cézanne vagy Pablo Picasso munkáiból.[42]

Az 1872-ben alapított Történelmi Múzeum a Vörös tér bejáratánál található, és az orosz történelmet dolgozza fel a prehisztorikus időktől napjainkig; a Romanov-dinasztia tagjai is értékes műtárgyakkal gazdagították a múzeum kiállítási darabjait.[43] Több mint 4,5 millió leletet és 12 millió oldalnyi dokumentációt őriznek itt.[44]

Az 1872-ben létérehozott Műszaki Múzeum Oroszország legnagyobb ilyen jellegű múzeuma, ahol különféle találmányokat, köztük egy 18. századi humanoid automatát és az első szovjet számítógépeket is meg lehet tekinteni. Több mint 160 000 kiállítási tárggyal rendelkezik.[45]

A Kutuzov sugárúton található Borogyinó Panorámamúzeum[46] egy 360°-os dioráma, mely a nem messze található emlékművel együtt az 1812-es, Napóleon felett aratott győzelmet ünnepli. A közelben egy katonai történelmi múzeum is látogatható.

Színház, mozi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagyszínház belül

Moszkva az előadóművészetek központja is, világhírűek a színházai, a balett- és a filmművészete is. A városnak 99 filmszínháza és 93 színháza van, ezek közül a legismertebb a Nagyszínház (Bolsoj Tyeatr), a Kisszínház (Malij Tyeatr) és a Taganka.[22] A Rosszija Állami Központi Koncertterem[47] gyakran ad otthont balett- és pódium-előadásoknak, pop- és rockkoncerteknek. A Moszkvai Nemzetközi Előadóművészetek Központja,[48] más néven a Moszkvai Nemzetközi Zene Háza 2002-ben nyitotta meg kapuit. Főképp komolyzenei koncerteket tartanak itt, és itt található Oroszország legnagyobb orgonája.[49]

Moszkvában két cirkusz is található: a Moszkvai Nagycirkusz és a Jurij Nyikulinról elnevezett cirkusz a Cvetnoj sugárúton.[50]

A szovjet filmek a filmtörténet fontos részét képezik. A klasszikus szovjet filmek többsége a Moszfilm stúdiójában készült.[51] A Szaljut moziban a Mozimúzeum[52] ritka filmjeiből is vetíteni szoktak.

Éjszakai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Manyezsnaja (Manézs) tér éjjel

Moszkva éjszakai élete igen élénk, a legnépszerűbbek a Tverszkaja utcán található szórakozóhelyek. A Manyezsnaja (Manézs) tér és a Vörös tér környékén is sok drága luxusétterem és bár található.

A Tverszkaja utca az üzleteiről is nevezetes, akárcsak a Kitaj-gorod városrészben található Tretyjakovszkij Projezd, ahol többek között Bulgari, Tiffany & Co., Armani, Prada and Bentley üzletek sorakoznak.[53]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vörös tér és Lenin mauzóleuma (középen).

A városnak több saját újságja is van: a Metro, a Gyelovaja Moszkva, a Moszkovszkij Komszomolec, a Moszkovszkaja Pravda, a Kvartyirnij Rjad, a Moszkovszkaja Perszpektyiva, a Moszkovszkaja Torgovlja, a Moszkovszkaja Szreda, a Moszkvicska, a Vecsernyaja Moszkva és a Tverszkaja, 13. Az angol és orosz nyelven megjelent városi folyóiratok: Architecture and Construction in Moscow, Messenger of the Moscow City Mayor and the Moscow City Government, Moscow Magazine. The History of the Russian State, My Moscow, Moszkovszkije Torgi. Moszkvának négy saját televízióadója van, a Tv Centre, a TV Sztolica, a TV Sztolica Plusz és a TV Company VKT. Egy rádióadója van, a Radio-Centre.[22]

Vallási élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkvában a legelterjettebb vallás a kereszténység, a lakosok túlnyomó többsége az orosz ortodox egyházhoz tartozik, mely egy 1997-es törvény szerint az „orosz történelmi örökség” része.[54] Moszkva egyben az ortodox kereszténység központja is. 1917 előtt az „1600 templom városának” is nevezték (город сорока сороков церквей – a negyvenszer negyven templom városa).[55] A Szovjetunió megalakulása után nagyon sok templomot lebontottak vagy átalakítottak közösségi házakká; 1991 után több ilyen templomot is helyreállítottak, például a Megváltó Krisztus-székesegyházat, és a vallás újra az orosz életmód részévé vált.

A városban tíz kolostor, 875 ortodox templom (82 építés alatt), hat mecset, hat zsinagóga, öt buddhista imahely (két templom építés alatt) található; az örmény apostoli ortodox egyháznak két temploma van Moszkvában, kettő építés alatt; van két római katolikus templom és három református templom is.[22] Moszkva 72 temetője közül a leghíresebb a Novogyevicsij-kolostor temetője, ahol többek között Csehov, Hruscsov és Jelcin is nyugszik. A Vagankovszkoje temetőben található az egyik leghíresebb orosz előadóművész, Vlagyimir Viszockij sírja.[56]

Moszkvában jelentős számú muszlim él, becslések szerint számuk kettő és három millió között lehet (az illegális bevándorlás miatt nincsenek pontos adatok), miközben a városvezetés nem engedélyezi több mecset építését.[57][58] Ezen kívül zsidó és buddhista vallásúak is élnek a városban.

Oktatás és tudományos élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkvában 1750 középiskola, 276 felsőoktatási intézmény, ebből 60 egyetem és 87 főiskola található,[22] ezek közül a legismertebb és legnagyobb a Moszkvai Állami Egyetem, melyet 1755-ben alapítottak.[59] Az egyetem főépülete a híres sztálini Hét nővér egyike, a Veréb-hegyen (Vorobjovi Gori) áll, 240 m magas. Az egyetemnek 600 épülete, 29 kara és több mint 350 tanszéke van, ezen kívül 15 kutatóintézet, 22 kutatólaboratórium, 4 múzeum, könyvtár, nyomda, könyvesbolt és nyolc kollégium (diákszálló) tartozik hozzá.[59] Több mint 47 000 hallgatója és 15 000 dolgozója van, ezen felül pedig 4000 oktató és 5000 kutató dolgozik az egyetemen.[60]

A Plehanov Közgazdaságtani Akadémia épülete

A Moszkvai Állami Műszaki Egyetemet 1830-ban alapították, 19 000 hallgatója és 3500 oktatója van, az egyetemen 300 külföldi tanul.[61]

Moszkva Oroszország és a FÁK államainak pénzügyi központja, így sok üzleti iskola van a városban, ezek közül a legismertebbek a Plehanov Közgazdaságtani Akadémia, az Orosz Föderáció Kormányának Pénzügyi Akadémiája (Финансовая академия при Правительстве Российской Федерации), Az Új Közgazdaságtani Iskola, az Állami Közigazgatási Egyetem és a Közigazgatási Főiskola.

A Moszkvai Villamosmérnöki Főiskola épülete

A Moszkvai Állami Konzervatóriumot 1866-ban alapították,[62] itt tanult többek között Sergey Rachmaninov és Aram Hacsaturján is.

1919-ben alapították a világ első filmművészeti egyetemét, a Geraszimov Állami Filmművészeti Egyetemet.[63] Tanított itt Szergej Eisenstein és Vszevolod Pudovkin,[63] végzősei között pedig olyan nevek találhatóak, mint Andrej Tarkovszkij, Vaszilij Suksin filmrendezők és Alekszandr Petrov rajzfilmes.[64]

A Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemét 1944-ben hozták létre, ez Oroszország legismertebb diplomáciai iskolája, körülbelül 4500 hallgatója van, könyvtárában pedig 700 000 könyv található, ebből 20 000 ritkaságszámba megy.[65]

A Moszkvai Fizikai és Műszaki Egyetemen számos Nobel-díjas tudós végzett, például Pjotr Kapica atomfizikus vagy Lev Landau fizikus.[66]

A szovjet korszakban alapított felsőoktatási intézmények többsége műszaki tanulmányokra ad lehetőséget, a 21. századi Moszkvában azonban a kereskedelmi és magániskolák is megjelentek és számos kurzust tartanak leendő üzletemberek és felsővezetők számára. Sok egyetem ajánl a hallgatóinak nemzetközileg elfogadott diplomát, posztgraduális képzést és külföldi tanulási lehetőséget.

Moszkva a tudományos élet egyik fontos helyszíne, itt található például az Orosz Tudományos Akadémia központja, a Kurcsatov Intézet, ami Oroszország vezető kutatóintézete a nukleáris energia területén[67]; a Landau Elméleti Fizikai Intézet, az Elméleti és Kísérleti Fizika Intézete, a Kapica Fizikai Problémák Intézete és a Sztyeklov Matematikai Intézet.

Moszkvában 440 könyvtár (ebből 168 gyermekkönyvtár) lelhető fel,[22] és itt székel az Orosz Állami Könyvtár is, ahol 247 nyelven több mint 43 millió tétel található,[68] (ebből 16,7 millió könyv, 12,9 millió folyóirat, több mint 650 000 db újság és 148 000 db térkép[69]) naponta körülbelül 4000 olvasó látogatja, a digitális könyvtárat pedig napi nyolcezer.[70] 36 olvasóterme van 2277 ülőhellyel és 207 számítógéppel.[69]

Oroszország Nyilvános Állami Történeti Könyvtárát 1863-ban hozták létre, 112 nyelven négy millió tétel (ebből 2,5 millió könyv) található itt, orosz történelem, világtörténelem, heraldika, numizmatika és tudománytörténet témakörökben.[71]

Kilátás a Moszkva folyóról. Jobbra a moszkvai Fehér Ház.
Kilátás a Moszkva folyóról. Jobbra a moszkvai Fehér Ház.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkva egyre népszerűbb célpont a turisták körében. A Moszkvai Turisztikai Bizottság jelentése szerint 2005-ben a városba látogató turisták száma meghaladta a 3,5 milliót, és ez a szám évenete 200–500 000-el növekszik.[72] A legtöbb látogató Németországból, az USA-ból, Törökországból, az Egyesült Királyságból, Olaszországból, Kínából, Izraelből, Japánból és Spanyolországból érkezik.[72]

A város UNESCO által a világörökségi listára felvett ismertebb látványosságai közé tartozik a Kreml és a Vörös tér, a kolomenszkojei Mennybemenetel-templom, melyek mind a 14. és a 17. század között jöttek létre. Népszerű turistacélpont még a Moszkvai Állatkert.

Moszkva a 9288,2 kilométer hosszú transzszibériai vasútvonal nyugati végállomása. A várost leginkább tél közepén érdemes meglátogatni, amikor a hófödte város festői látványt nyújt, mivel azonban a hőmérséklet gyakran süllyed -25 °C alá, nyáron vagy kora ősszel kényelmesebb odalátogatni.

Moszkvában 2008-ban 189 szállodát tartottak hivatalosan nyilván, ezek közül tizenhárom volt ötcsillagos.[22]

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vaszilij Blazsennij templom a Vörös téren, előtte Minyin és Pozsarszkij szobra

Múzeumok

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varsavszkoe út a levegőből

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kijevszkaja metróállomás

A helyi közlekedés fontos eleme a moszkvai metró, melyet 1935-ben kezdtek építeni. 11 metróvonala és több mint 170 állomása van; az állomások egy része nagyon szép látvány mozaikokkal és kandeláberekkel. A metró a világ egyik legnagyobb forgalmat bonyolító metrója, naponta kilencmillió utas használja, csúcsidőben 90 másodpercenként követik egymást a szerelvények.

Csúcsforgalom

Mivel más városokéval összehasonlítva a moszkvai metróállomások távol esnek egymástól (helyenként 4 kilométernyire is), a város jól kialakított buszvonalhálózattal is rendelkezik; a 6155,3 km-es buszhálózatban 5528 autóbusz közlekedik 612 útvonalon; 103 útvonalon, 969,6 km-es hálózatban 1658 trolibusz jár; a villamoshálózat hossza 435,9 km és 43 útvonalon közlekednek. A moszkvai tömegközlekedés évente több mint 1 103 400 000 utast szállít.[22]

A városnak több vasúti pályaudvara van. A Jaroszlavszkij pályaudvar a Transszibériai vasútvonal kiindulópontja.[73]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóval viszonylag kevesen közlekednek a forgalmi dugók miatt, de a legtöbb családnak van autója. Naponta körülbelül 2 929 126 személygépjármű közlekedik a moszkvai utakon.[22]

Repülőterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkvának öt repülőtere van: a Seremetyjevói nemzetközi repülőtér (IATA:SVO, ICAO:UUEE), a Domogyedovói nemzetközi repülőtér (IATA:DME, ICAO:UUDD), a Bikovói repülőtér (IATA:BKA), a Vnukovói nemzetközi repülőtér (IATA:VKO, ICAO:UUWW) és a Mjacskovói teherforgalmi repülőtér (ICAO:UUWM). Ezek 92 légitársaságot és évente 43 570 000 utast szolgálnak ki.[22]

Közművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 2008-ban 65 800 000 Gcal hőt, 41 036 000 000 kWh elektromos áramot, 1654 millió m³ vizet fogyasztott és naponta 51 000 m³ szemetet termelt. Az úthálózat hossza 4416 km, a csatornahálózat hossza 5860 km volt.[22] Az elektromos áramot és a hőt a Moszenyergo vállalat biztosítja, főképp kőolaj és kőszén felhasználásával.[74] A városban a telefonszolgáltatást az 1882-ben alapított[75] Московская городская телефонная сеть (Moszkvai városi telefonhálózat)-társaság biztosítja, 4,3 millió előfizetőjük van.[76]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A futball rendkívül népszerű, a Gyinamo Moszkva, a Szpartak Moszkva és a Lokomotyiv Moszkva a legjelentősebb csapatok. A futballhuliganizmus komoly gondokat okoz. A téli sportok is nagy népszerűségnek örvendenek.

1980-ban Moszkva rendezte a nyári olimpiát, erre az alkalomra hatalmas új stadion és más sportlétesítmények épültek. Ekkor épült a ma legfontosabb nemzetközi repülőtere, a Seremetyjevo–2.

Moszkva benyújtotta pályázatát a 2012-es nyári olimpia rendezésére is, de a rendezés jogát London kapta meg.

A művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkváról számos művészeti alkotás is készült, Vaszilij Kandinszkij például több képet is festett a városról.[77] Orosz irodalmi művekben gyakori helyszín, például Bulgakov A Mester és Margarita című regényében is fontos szerepet játszik.

A a szovjet és orosz filmek egy részén túl a hollywoodi filmek közül is vannak olyanok, melyek Moszkvában játszódnak, például az 1992-ben forgatott Back in the USSR, A Bourne-csapda, vagy az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült Vörös zsaru, melynek Moszkvában játszódó jeleneteinek egy részét valójában a budai várban forgatták.[78] Egyes felmérések szerint az Éjszakai őrség című orosz horrorfilm Oroszország- és Moszkva-divatot indított el az Egyesült Államokban.[79]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép az Osztankinói toronyból
Panorámakép az Osztankinói toronyból
Moszkva belső része
Moszkva belső része

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • V. A. Giljarovszkij: Moszkva és a moszkvaiak, 1979 Bp.
  • V. A. Giljarovszkij: Moszkvai alvilág. Kóbor éveim, 1966 Bp.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Oroszország területegységeinek népessége, 2009-2010 (orosz nyelven). Rosstat (Orosz Szövetségi Statisztikai Hivatal). (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  2. ^ a b Top 10 Billionaire Cities (angol nyelven). Forbes magazin, 2009. március 10. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  3. ^ a b Moscow world's most costly city (angol nyelven). BBC, 2007. június 18. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  4. ^ a b c d e f g h i History (angol nyelven). Moszkvai Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  5. A Moszkvai Városi Duma hivatalos honlapja
  6. ^ a b Moszkva Kormányának hivatalos honlapja
  7. [1]
  8. Luzskov polgármester oldala Moszkva Kormányának hivatalos honlapján
  9. [2]
  10. Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2009. március 8.)
  11. Москва этническая: грозит ли городу геттоизация?. polit.ru. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  12. Az orosz Wikipédia Moszkva népessége (Население Москвы) szócikke alapján
  13. ^ a b c Geography (angol nyelven). Moscow Region. Russia InfoCentre. (Hozzáférés: 2009. június 18.)
  14. Classical Moscow Tour (angol nyelven). Moscow Tourist Information Center. (Hozzáférés: 2009. június 18.)
  15. Pogoda.ru.net (data) "Средняя" (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 8.)
  16. ^ a b 2008 volt Moszkva legmelegebb éve (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 5.)
  17. Sunshine hours in 2007 (in Russian). (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  18. Napsütéses órák száma 2007-ben (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  19. Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 8.)
  20. Average monthly Sunshine hours (see russian "Норма (часы)") (orosz nyelven). Meteoweb.ru. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  21. ^ a b c d e f Belov, Dmitrij: Brief Review 2000-2002 (angol nyelven). Solid Invest, 2003. (Hozzáférés: 2009. június 17.)
  22. ^ a b c d e f g h i j k l m Moscow: events, facts, figures 2008/2009
  23. US$4,500 for a Square Meter of Apartment Space. The Moscow Times (angol nyelven). The Moscow Times. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  24. Преодолен абсолютный рекорд роста цен на недвижимость: московский стройкомплекс в зеркале СМИ (orosz nyelven). Regnum. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  25. Humphries, Conor. „Dividing the Spoils of the Boom”, The Moscow Times, 2006. június 20. (Hozzáférés ideje: 2006. július 14.) 
  26. Цены на жилье в Москве (2006 год) (orosz nyelven). Mosday, 2006. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  27. Nyaraló
  28. A Szovjetunió összeomlása előtt Gorkij utca.
  29. blackwell-synergy.com
  30. Nemes, János: Utazás Moszkvába (magyar nyelven). MALÉV. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
  31. Shukshin, Andrei: Moscow TV Broadcasts Set to Resume After Fire. Reuters via The Moscow Times, 2000. augusztus 30. (Hozzáférés: 2006. július 6.)
  32. Appetite for destruction. New Statesman, 2007. november 29. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  33. – Art of Russia>>The third bulletin of the Moscow Architectural Preservation Society (MAPS). Gif.ru, 2004. július 13. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  34. ^ a b c d Зеленый наряд Москвы (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  35. ^ a b Нескучный сад (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  36. Losiny Ostrov National Park (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  37. Главный ботанический сад им. Н.В. Цицина РАН (ГБС) (orosz nyelven). gardener.ru. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  38. Fás növények rendszertani gyűjteménye
  39. Tretyjakov-galéria oldala (angolul)
  40. About The State Tretyakov Gallery. The State Tretyakov Gallery. (Hozzáférés: 2006. július 10.)
  41. History (angol nyelven). Puskin Múzeum. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  42. Pushkin Museum (angol nyelven). Puskin Múzeum. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  43. История музея (orosz nyelven). Állami Történelmi Múzeum. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  44. Уважаемые посетители! (orosz nyelven). Állami Történelmi Múzeum. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  45. The Museum Collections. Polytechnical Museum. (Hozzáférés: 2006. augusztus 4.)
  46. Borogyinó Panorámamúzeum
  47. Rosszija Állami Központi Koncertterem honlapja
  48. http://www.mmdm.ru/en/ Moszkvai Nemzetközi Előadóművészetek Központja] (angolul)
  49. Svetlanov Hall (angol nyelven). Moszkvai Nemzetközi Zene Háza. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
  50. A Nikulin Cirkusz honlapja (oroszul)
  51. History of the Mosfilm concern studios foundation. MosFilm. (Hozzáférés: 2006. július 10.)
  52. [www.museikino.ru/ A Muzej Kino honlapja] (oroszul)
  53. Go Magazine. The Moscow Times. (Hozzáférés: 2007. február 20.)
  54. Bell, Imogen: Eastern Europe, Russia and Central Asia. (Hozzáférés: 2007. december 27.)
  55. Краткая историческая справка (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  56. Kishkovsky, Sophia: Death In Moscow: A Cemetery Tour (angol nyelven). The New York Times, 2007. december 1. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  57. Goble, Paul: Moscow’s Policies Unwittingly Promoting Islamist Extremism (angol nyelven). The Moscow Times, 2009. június 8. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  58. The changing face of Moscow (angol nyelven). International Mission Board. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  59. ^ a b MSU History. Moscow State University. (Hozzáférés: 2006. július 6.)
  60. Lomonosov Moscow State University (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  61. Bauman Moscow State Technical University (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  62. Миронова, Наталья Андреевна: Консерватории в России, часть 1 (orosz nyelven). Московская консерватория. Истоки. Московская консерватория. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  63. ^ a b История ВГИК (orosz nyelven). ВГИК. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  64. Выпускники (orosz nyelven). ВГИК. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  65. " Facts and Figures. MGIMO (Moscow State Institute of International Relations). (Hozzáférés: 2006. július 6.)
  66. Физика на Физтехе (orosz nyelven). МФТИ. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  67. Russia: Kurchatov Institute (Russian Research Center) (angol nyelven). NTI. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  68. Orosz Állami Könyvtár (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  69. ^ a b Интересные факты в цифрах (orosz nyelven). Российская государственная библиотека, 2005. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  70. О нас (orosz nyelven). Российская государственная библиотека. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  71. Государственная публичная историческая библиотека России (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  72. ^ a b Moscow beats targets for tourism (angol nyelven). Holiday Lettings, 2007. február 7. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  73. Oroszország - Moszkva (magyar nyelven). MÁV-Start. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
  74. OAO MOSENERGO (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  75. История (orosz nyelven). Московская городская телефонная сеть. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  76. О компании (orosz nyelven). Московская городская телефонная сеть. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  77. Painting 1914 - 1921 (angol nyelven). Wassily Kandinsky. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  78. Red Heat (angol nyelven). Filming locations. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
  79. Fantasy film Moszkváról (magyar nyelven). Hír Tv. (Hozzáférés: 2009. július 7.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkva témájú médiaállományokat.